Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-11 / 7. szám

2 XIII. EVF. 7. S2JM.------------------- — ---------------------------------------------------------------------------------------------!—~ —■vim -mbini- urn -— SzentimreyJsoőés Tamási Áron nyilatkozata Az alábbiakban az audiatur et al­tera pars elve alapján közöljük Szentimrel Jenő és Tamási Áron ref­lexióit, azzal, hogy a kérdésben véle­ményünket fenntartjuk és lesz alkal­munk foglalkozni még a nyilatko­zattal. A „Keleti Újság" f. évi január 5-iki számában Gyallay Domokos mosakodó közleményt helyezett el azzal a levelünkkel kapcsolatban, melyet korábban a Kisfaludy Társaság nagyérdemű elnökéhez Intéz­tünk. Eszünk ágában sem volt, hogy meddő hírlapi polémiákat kezdjünk Gyallay Domokossal, akinek eszközeit és egész lelki berendezését jól ismerjük. Mi a Benedek Elek tiszta emléke mellett akartunk és akarunk örtállani, ezért óvtuk a Kisfaludy Társa­ság jóhiszemű és tájékozatlan tagjait attól, hogy az Ő helyére éppen azt az embert ültesse be, aki életé­ben neki a legtöbb keserűséget okozta. Kegyeletes lépésünket Gyallay szántszándékkal ellenséges cselekedetnek magyarázza és bírósággal fenyegetőzik, ahelyett, hogy a székely becsület dik­tálta férfiassággal levonná a Benedek Elek ellen ta­núsított közismert magatartásának következmé­nyeit és maga kérné, hogy jelölje öt a Kisfaludy Tár­saság bárki más helyére. Bizonyosak vagyunk abban, bőgj' igaz embernek és igazi Írónak ilyen nyilvános figyelme* etésére szüksége se lett volna. Ehelyett ő fenyegetőzik és polemizál s most már nyíltan meg­ismétli azoknak a rágalmaknak egyrészét, melyek­kel Benedek Eleket a magyarság előtt élete utolsó éveiben befeketíteni igyekezett. Egy Iborotválás csak 2 leibe kerül annak, aki a Reszling- íéle késnélküli .Ideal* borotváló porral bo­rotválkozik; Csal« 4 leibe kerül egy borotválkozás a legújabban előállított Reszlin g-féle ideál SPECIAL borotváló porral, mely kellemes illatú s a legkényesebb szakállhoz is nagyon alkalmas és hiegienikus. Használat után az arc bársony sima lesz. Minőségéért garantálok. Kapható az egyedüli készítőnél: Reszling József fodrász Cluj, Cal. Reg. Ferdinand No. 30. — Mármarossziget ré­szére egyedüli elárusító Glanczmann Adolf iliatszeriár. A többi városokban minden dro­gériában és gyógyszertárban kapható. Gyallay ezeket a rágalmakat túlzott szerénység­gel „kritikának" minősíti, holott tudnia kellene, hogy kritika és rágalom közt van némi különbség. A kri­tika sohasem Inszinuálhat, mert csak konkrét té­nyek megítélésével szokott foglalkozni. Az az eljá­rás, ami ezen túl megy és valakinek olyan cseleke­deteket, célzatokat, vagy szándékot tulajdonit, mely az illetőnek egész jellemétől távol áll: ez nem kri­tika, ez rágalom. És Gyallay ebben találtatott bűnösnek. Most, amikor élete legvakmeröbb álmának be­teljesülése — érzése szerint — válságba került, ter­mészetesen szépíteni igyekszik legalább a beállítás­ban azt a magatartását, amelynek lényegére nézve kétségtelenül beismerésben van. Hiszen az egész nyi­latkozata beismerés, csak azt hallgatja el, hogy az ő § „kritikái" nem annyira egy „elvi" álláspont védel­mét célozták, de mindenekelőtt Benedek Elek nagy nevét és tiszta személyét akarták az erdélyi magyar­ság előtt befeketíteni. Ha valóban olyan mély elvi szakadékok választották el őt Benedek Elektől és ha Benedek Elek szerepét ö az erdélyi magyarság Jö­vőjére nézve annyira veszedelmesnek látta; miért nem adott nyíltan hangot a hazafiul megdöbbenés­nek, hiszen sajtóorgánumok állottak rendelkezé­sére? ! Ehelyett azonban Igyekezett a Benedek Ele­ket körülvevő nagy népszerűségből lapjaiban mentői többet a maga javára kamatoztatni, hogy a háta megett annál mérgesebb maszlagokat helyezzen el éppen ellene. Ez a kétszinü eljárása Erdélyben közismert. Gyallay bírósággal fenyegetőzik. Reméljük, hogy ez előtt a bíróság előtt mi is ott leszünk. Ott pedig nem polemizálni, hanem bizonyítani fogunk. A székely irócsoport nevében; Kolozsvárt, 1930 január 7. Szentimrel Jenő. Tamási Áros. Zalaegerszegen is pusztított az arzén Orbán Áronné már harmadszor áll gyilkosság vádja miatt a bíróság előtt — Vádloitársa a mostoha fia, Orbán József (Zalaegerszeg, január 9.) A zalaegerszegi tör­vényszék nagy érdeklődés mellett tárgyalta özvegy Orbán Áronné 65 éves kerkanémetfalui kocsrnáros- né harmadik arzénmérgezési ügyének tárgyalását. Orbánná 1926 augusztus 12-én vadházastársát, Ké­met Ferencet, akivel férjének 1914-ben töntént ha­lála után állt össze, kávéjába tett arzénnel gyilkol­ta meg. Német halálát először tüdőgyulladásnak tu­lajdonították, de hamarosan kiderült a valóség és az asszony a bíróság elé került. A bíróság előtt a vallomásokból kitümt, hogy az asszony azért tette el lábaiéi vadházastársát, mert ráunt. A bíróság ezért a bűncselekményért tizenötévi fegyházra Ítél­te. Még nem is emelkedett jogerőre ez az Ítélet, amikor a falusi lakosság, amely sejtette az asszony gonosztetteit, de annak terrorja miatt nem mert jelentést tenni, most a méregke verőn őt bőn: ön ben tudva, tömegesen küldte a feljelentéseket Orbánné ellen arzónmérgezós miatt. Annak idején csak az egyiţc fel jeleni: ésre vonatkozólag sikerült bizonyíté­kokat szerezni és Orbánná 1928 elején ismét a bí­róság elé került. Orbánnét a bíróság Molnár Ferenc né negyvenéves asszony megmérgezésével vádolta. Orbánné a gyilkosságot azért követte el, mert félt, hogy mostohafia, Orbán József feleségül veszi Mol- nárnél és igy a család vagyonát meg kell osztania Molnáráéval. A bírósági tárgyaláson bebizonyult, hogy Orbánné ebből az okból tette el láb alól pá­linkába kevert arzénnel Molnár Ferencnét. Ismét tizenöt évi fegyházra ítélték. I I -------------------------Iiimm-.II ' Ü I-II nilBB A mull év őszén újabb adatok jutottak a nyo­mozó hatóságok kezébe. Az a vád merült fel ellene, hogy még 1914 júniusában férjét, Orbán Áront mérgezte meg ételébe és italába kevert arzénnel. A hatóságok exhumálták a holttestet és a hullarésze­ket fleküldlék az országos vegyvizsgáló intézetbe. Ott megállapították, hogy a hullarészek nagymeny- nyiségü arzént tartalmaznak. Ugyanakkor eljárás indult meg Orbán József, Orbánné mostohafia ellen, aki a vád szerint nagybátyját, Orbán Árpádolt mérgezte meg arzénnel. A vegyvizsgálat ebben as esetben is pozitiv eredményekre jutott. A vádlottak — különösen Orbánná — igen ha­tározottan viselkedtek. Orbán József ötvenhatéves, református vallásu földmives. Orbán Áronné határozottan tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy férje beteg volt, azént halt meg. A bíróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését és megállapította, hogy az njabb (tárgyalást har­minc napon belül megtartják. VWWWWWWWVWWWWWVN/^^ empapír LEPAGE-NÁL, C-LUJ-KVÁR. Jáklya gyúl az éjően (23) 3rta: Seßesi Samu — Annál is inkább, — mondta Kotsl Já­nos. mert a bérlők s a havi előfizetők nem ká­rosodnak. vagy ha igen. arról lemondanak. Er­ről írásom van, mely szerint a Méltóságos Ren­dek. kik a losikat (páholyok) bérlik, kinyilat- koztaták. hogy valameddig én magam nem fo­gom a szokott játékokat tartani, mindaddig a játékteremben nem is kívánnak megjelenni. Te­hát ha a játékok el is halasztatnak a dolgok ki­egyenlítődéséig, abból a publikumnak semmi kára s fogyatkozása nem fog következni. — Ezt az Írását a protestádóhoz kell csa­tolni, — mondta Wesselényi! — Ez az igazság. Az igazságot pedig követeljük s nem könyör- günk érette! Kotsi kivette zsebéből a protestációt és a bérlők nyilatkozatát. — Minden készen van! — Olvassa kegyelmed! Kotsi olvasta a protestádót: „Én Kotsi Patkó János, a játszó társaság direktora a tekintetes Magistrátus előtt alázato­san jelentem ... — Kár. hogy úgy alázkodik, — szakította félbe Wesselényi. Kotsi folytatta: hogy mivel a játszszinen való előfizetés a mostan elmúlt Szent-lstván ha­vának kimenetelével megszűnt és a holnapon­ként való előfizetésében senkinek is kára nem foroghat... Kotsi, Wesselényire nézett, hogy elég Jól kezdkel Wesselényi intett, hogy csak folytasa. Kotsi aztán olvasta tovább a protestációt. melyben nyomatékosan elmondja mindazt, amit már szóval is említett. Aztán igy végzi: „Annak okáért, akárkiknek is azon csele­kedetek ellen solemniter protestálok, mely által akaratom és tetszésem ellen a játszószinbe. ha­talmas erőszakkal bémenni, a játékra kivántató köntöseimet és a játékdarabokat kivenni bátor­kodnának. Sőt magamat az olyan hatalmasko- dók ellen egyenesen deklarálom, hogyha az olyan erőszakos cselekedetek elkövetése alkal­matosságaival, valamely reménytelen történet fogja találni, aztat nem másnak, hanem magok­nak tulajdonítsák." — Vivát! Ezt már szeretem — kiáltott fei Wesselényi. Kotsi még a rövid befejezést olvas­ta fel és elsietett, hogy a protestációt a Magis- trátushoz benyújtsa, ahol már arra készültek, hogy a rendeletet végrehajtsák. A végrehajtás­sal megbizottak értesültek arról, hogy protestá- ció van a határozat ellen beadva, kiváncsiak voltak arra, váljon mit mond és miért könyörög Kotsi János. Szépen összebújva elolvasták. Az­után csend következett. Nagy meleget kezdtek érezni. Végre Lapka megszólalt: — Már ebből kitetszik, hogy őkelme némi­leg brutális ember! — Ha a tanács a protestáció dacára is ra­gaszkodnék határozatához. — mondta Kolozs­vári főbiró. akkor Deák János uram helyett én vállalkoznám a jövedelmek kezelésére. Deák Já­nos uram pedig, mivel fiatalságánál fogva, moz­gékonyabb és virtusban sem szűkölködik, vál­lalná az erőszakos végrehajtást. — N álamnál örömestebb senki sem tenné tufo — válaszolta Deák, — de ekkor nem tax« tanók magunkat a Magistrátus határozatához, mely engedetlenség dorgálást vonna maga után, — Akkor talán Lapka uram . .. — Ha módomban állana a tanácsi határo­zat megváltóztatása. — mondta Lapka, csende­sen húzódozva a felkéréstől. — Azt magunk között intéznök csak. Nem is tudna róla a Magistrátus, — biztatta a fő­bíró a szolgabirákat. Azok hallgatta, főbiró uram folytatta: — Vájjon mit akar mondani azzal a „re- ménytelen történettel?" — Véletlen balesetet érthet alatta, — bá­torította társait Deák János. •— Már hogy valami dolog a fejünkre es­het ... ? I — Vala mi játékszín! rekvizitum, — mon­dotta Deák. I — Csakhogy, — okoskodott a főbiró, —i tudják-e kegyelmetek, hogy a játékszini rekvi- zitumok között igen súlyos fringiák is vágynak. De erről még beszélünk egymás között. Előbb bevárjuk, hogy a Magistrátus mit határoz a protestációra. A Magistrátus ülésén pedig Kolozsvári András uram szépen fejtegette, hogy tekintettel arra. hogy a holnapos előfizetők és losibérlők kijelentették, hogy nincs károsodás vagy ha van is, attól eltekintenek, a határozatot visszavonan- dónak véleményezi, ami mégis történt s aztán megengedték „Kotsi János őkegyeimének a ma­ga theatrumán levő szabad dispozicióját". — Hát hiszen mondta a főbíró, ha a határozat mellett maradunk: Kotsi János uram porul jár! Kitettem volna a játékszín ajtaján. Ezen aztán Deák és Lapka jól mulattak. A íökormányszék pedig, hog^ a színjátszás

Next

/
Thumbnails
Contents