Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-06 / 279. szám

10 XII. ÉVF. 279. SZÁM. Kfm Ilyen a valódi csomagolása. Óvakodjék a hamisítványok­tól és a silány pótszerektől! ■: UtAK»Mic;ien Tas'fiőcsér’a i***ísk©s ! fatüzclésü, lé :£üí ses, l'olytonégó kályha 10 & FŰ? 24 S” egy normál szobát. Nagyobb tipusok3-4 szobáslakást isegyen- letesen íütenek. — Legtakarékosabb, leg- higiénikusabb fűtés. Á r 1 a p o t díjtalanul küld: SZ&mŐ DEZSŐ ÉS FIA redőny* ős kötyhagyára, ORADEA Kályháinkból állandó lerakat az összes vidéki városokban. Acéllemez redó'nyök! Esslingeni faredőnyök! Helybeli főbizományos: Vasudvar, Babos & «©. Sir. Rsglna Maria Sí. Kályháink a sepsiszentgyörgyi gazdasági ki­állításon aranyéremmel lettek kitüntetve ISg^y komoly szé a szemüveget viselő közönséghez. Mindazok, akik születéstől fogva, avagy későbbi behatás folytán, kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot keli fordiísanak arra, hogy a!<ár saját maguk válaszlctta, akár ez orvos által előirt szemüvegük pontosan fejalkatuk és ar­cukhoz találó keretet kapjanak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetek­ben az üvegeket orvos írja elő, ép oly lényeges azoknak, akis sokat imák, ol­vasnak, avagy precíz rajzokat, v. mecha­nikai munkát végeznek, hogy a keretet szaklátszerész vá assza meg; szükség esetén formálja azt a fejalkat és az arc szerint. Ezen okok figyelembevétele indította Kolozsvár alatt jegyzett legrégibb szak- látszerészcéget azon — nyugaton régen bevált — rendszer bevezetésére hogymin- den darab üzletben összeállított szem­üveget a cég jegyével eilésson, a kereten előforduló deformációt, vagy törést két éven át díjtalanul végezze és erről írás­beli garanciát vé.l aljon. — Azon biztos hiszemben, hogy az intelligens közönség ezen rendszer előnyeit felismeri és érté­keli, kérem szives pártfogásukat Kun Mátyás Fia szaklátszerész Cluj, Calea Victoriei 2. Üzlet alapítási éve 1864. Romániában nem kell félnünk a katasz­trofális összeomlástól Fejér Gábor, a Societatea Bancară Română erdélyi és bánsági vezérigazgatójának nyilatkozata arról, hogy Románia az 1929. év után tu! lesz-e a gazdasági krízis mélypontján ? (Arad, december 4. Saját tud.) Rsézletesep be­számolt a Keleti Újság Arád legnagyobb magyar pénzintézetének, az Erdélyi Hitelbank Rt. és a kül­lőiéi pén/.csoportokat képviselő bukaresti Societate Bancară Română S. A. fúziójáról, amelyet a na­pokban véglegesen elhatározott a két pénzintézet igazgatósága. A fúziót — amint Fejér Gábor vezér- igazgatónak a sajtó részére adott expozéjából kö­zöltük — december 7-én, illetve 12-én mondja ki az aradi, illetve bukaresti közgyűlés. A két közgyűlés­sel befejeződik az 1929. üzleti év egyik legjelentő­sebb pénzügyi tranzakciója. . Fejér Gábor vezérigazgató sze­mélyi jelentősége a fúzióban A tranzakció részleteit nemcsak a romániai pénzpiac kísérte feszült figyelemmel, hanem kü­lönös érdeklődéssel fordult az aradi bankpalota fe­lé a közgazdasági életnek azon értékes csoportja, amelyet — ha ugyan a kereskedelmi életben hason­ló megkiilömböztetésnck helye van, — speciálisan magyar nagyiparnak, vagy kereskedelemnek nevezhetünk. Az aradi piacra ha nun is a súlypontja talán, de mindenestre lényeges ré­sze esik a romániai magyar ipari és kereskedelmi életnek és tekintettel arra, hogy a fúzió egyúttal a megnagyobbodó pénzintézet egész Erdélyre való kiterjedését is . jelentette, különös fontossága volt annak, hogy milyen formát ölt a magyar jellegű pénzintézet további képe. Fejér Gábor vezérigazgatónak a fúzióról adott expozéja e tekintetben megnyugtató volt. A vezér- igazgató hangsúlyozta, hogy az aradi és bánsági, illetve az elkövetkezendő erdélyi fiókintézet auto­nómiáját megtartja és az erdélyi és bánsági köz­ponti intézet Aradon lesz. A piacot c tekintetben különösen megnyugtatta az, hogy az erdélyrészi központi autonóm intézet élén továbbra is Fejér Gá­bor vezérigazgató marad. Az uj pénzintézet nagy- fontosSágu és minden tekintetben koncepciózus ter­veinek megvalósítása tehát nemcsak magyar vezér- igazgató kezében marad, hanem olyan emberében, aki a romániai és a külföldi pénzügyi életben is a magyarság gazdasági életének egyik reprezentánsa. A bank szerencsés konstrukciója — bukaresti össze­köttetéssel külföldi német tőke és magvar érdekelt­ség, — kétségtelenül a lehető legszerencsésebb és a pénzügyi műveletek útját minden oldalra biztosítja, de emellett az itt élő magyarságra nézve jelentősé­ge van külön a fúziónak és külön Fejér Gábor egyé­niségének. Fejér Gábor vezérigazgató nyilat­kozata Az eddigi Erdélyi Hitelbank Rt. vezérigazgató­ja azt a csendben, feltűnést elkerülve dolgozó típust 'képviseli, amely a nehéz banküzleteknél rendszerint a legnagyobb koncepcióval, legerősebb szervezőkész­séggel, követendő előrelátással és a gazdasági érzék más értékes megnyilvánulásával együtt jár. A fúzió­val kapcsolatban — amely uj terrénumot nyújt ér­tékeinek és képességeinek kamatoztatására, — fel­kerestük Fejér Gábor vezérigazgatót, hogy meg­kérdezzük, milyennek látja ő, akinek külföldi ösz- szeköttetései közismertek, azzal a szemmel az or­szág gazdasági helyzetét, amellyel külföldi pénz­ember nézné, akinek objektivitását nem befolyásol­ja a közvetlen közelről bató szemlélet élessége. Fejér Gábor vezérigazgató, akit (noha az utóbbi feltétel reá nem vonatkoztatható, mert helyzeténél fogva nagyon is közeli szemlélője nemcsak a gazda­sági életnek, hanem a gazdasági jövőnek is) biztos tudása és a dolgokra való rátappintása megőrzött attól, hogy akár optimista, akár pesszimista szem­pontból elfogulttá váljék, igen érdekesen fejtette ki véleményét. — Gazdasági életünkben, amelj’ben oly fontos szerepet játszik a hitel kérdése, — mondotta Fe­jér Gábor vezérigazgató — igen jelentős szerepet tölt majd be pénzintézetünk. Az általános gazdasá­gi pangásra jótékony befolyással lesz az az üzleti politika, amellyel a Societate Bancară Română résztvesz a gazdasági élet vérkeringésében. Hason­ló nagy tőkével rendelkező pénzintézetnek nem lesz nehéz olyan előnyös feltételeket lefektetni, amelyek azután az általános hitel egész külső ké­pére befolyással lesznek. Bizonyos koncessziókban azután más pénzintézeteknek is követniük kell ben­nünket és így a Societate Bancă Română csakugyan uj atmoszféra megteremtésének missziójával lép a porondra. „Nem voltak olyan konjunktúrák sem, hogy ennek megfelelően katasztrofális legyen a dekonjunktúra“ Megjegyeztük a vezérigazgatónak, hogy a gaz­dasági pangás elszomorító képe olyan sötétnek lát­szik, hogy —- nehány túlzó optimistát kivéve — általában hitét vesztette a közvélemény a kibonta­kozást illetőleg. — Magam sem vagyok optimista, — felelte a vezérigazgató, — de nem szabad elcsüggednünk sem. Erre csak akkor volna okunk, ha elszigetelt jelenség lenne a mi általános pangásunk. Ez azon­ban európai jelenség és ahogyan külföldön, úgy nálunk is kell hogy legyen a módja a kibontakozás­nak. — Vezérigazgató ur véleménye szerint — úgy mint külföldön általában hiszik és remélik, — túl vagyunk mi Is, mint a külföldi országok a gazdasá­gi pangás mélypontján? — kérdezte munkatár­sunk. — Bizonyos mértékben mi is elértük a mély­pontot — hangzott a válasz — ezt azonban tétel­ként felállítani nem lehet. Annál kevésbbé, mert hiszen ezt az évet még nem zártuk le. Talán ha nem az eddigi, hanem az évvégéi, illetve a jövő év márciusáig még besorozzuk az előrelátható esemé­nyeket és a mérleget úgy állítjuk fel, inkább mond­hatjuk, hogy az 1929 üzleti év a legnehezebb éve volt az országnak. — Vannak pesszimisták — mondok a munka­társunk, — akik szintén nem ismerik, hogy a leg­nehezebb éven leszünk túl az ideivel, de ezek még megtoldják azzal, hogy a legnehezebb évnek épen a Devizák Valutapiac 1929 december 4. Zürich Paris Bukarast Budapest Báci Prági London Kolozsvár nyitás zárlat utó Zürich ' _ 3251 13806 65505 251160 3258 Newyork 51465 51445 16720 71025 337787 48806 16750 L' >rdon 251150 251125 . 61720 346637 16-154 — 81850 Paris 202750 202725 659S7 279575 1328275 12389 663 Milano 269450 2694 <0 87750 3718 1765550 9320 883 Prag.t 152750 152650 49725 210650 — 16445 49850 Budapest 902050 902050 2933 ■ 12438 59030 2786 2940 Belgruü 91275 91275 299 1260 598050 — — Bukarest 307 30675 — 42350 20125 818--­Becs 7246 7244 235S3 — 47460 3467 2363 Berlin 12323 1232150 401120 1 17008 80730 20378 4017 Száz lej áí*fo yami: Zürichben 306Vt Parisban Budapesten 3

Next

/
Thumbnails
Contents