Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-01 / 275. szám

XT1. EVF. 275. SZÁM. J83MS&Ü&X233S EB I I m— Kétmillió lejes agrárbotrány Áradon Ha a képviselők, mint ügyvédek járnak el — A földmivelésügyi miniszter elrendeli© a vizsgálatot (Arad, november 29. Saját tud.) Nem minden­napi botrány ügyében rendelte el a vizsgálatot, a közelmúltban Mihalache földmivelésügyi minisz­ter. A botrány központjában két kormánypárti po­litikus: egy szenátor és egy képviselő áll, akiket azzal vádolnak, hogy magas honoráriumhoz kötöt­ték közbelépésüket egy agrárügyből kifolyólag. Ez év júliusában az aradmegyei Seprős község lakossága megbizta dr. Gherman Dante és Cuciuc Aurél ügyvédeket, eszközöljék ki a földmivelés­ügyi minisztériumban, hogy a község határában le­vő Taran-féle birtoknak meglevő 800 holdját adja el nekik az állam. A földreform alkalmával az 1600 holdas uradalmat kisajátították és az igénylők ki­elégítése után még 800 hold maradt fenn, ami az állam tudajdonába ment át. Megbízták tehát a két aradi ügyvédet, hogy járjanak el a minisztérium­ban, eszközöljék ki, hogy a földet megvásárolhas­sák, végezzék el a bekebelezést, kössék meg a szerződéseket és miután a parasztoknak nem volt készpénzük, eszközöljenek ki valamelyik banknál 7 millió lej kölcsönt a vételár fedezésére, s helyez­zék őket birtokba. Dr. Gherman Dante és Cuciuc Aurél eljártak az ügyben a minisztériumban, ahonnan Rotariu in­spektort küldötték ki, hogy a helyzetet tanulmá­nyozza. Rotariu inspektor a helyszínen meggyőző­dött arról, hogy a lakosságnak tényleg szüksége van földre, mert a földreform alkalmával csak 1—2 hol­dat kaptak és legalább 2—3 holdra van szükségük a parasz‘oknak, hogy eredményes gazdálkodást foly tathassanak. Kihallgatva az összes igénylőket, azt a javaslatot terjesztette elő a minisztériumban, hogy ő is szükségesnek találja a szóbanforgó 800 hold­nak az eladását. Közbelép a prefektus Eddig minden rendben ment. Tudomást szer­zett azonban erről dr. Marsieu Jusztin, Aradvárme- gye prefektusa és azonnal táviratot küldött a mi­nisztériumba, kérve, hogy feltétlenül akadályozza meg az egész ak­ciót. Ugyanekkor a bukaresti sajtóban is heves kam­pány indult meg a Taran-birtok eladása ellen, azon a cirnen, hogy a közbenjáró ügyvédek 2000 lej honoráriu­mot kötöttek ki közbenjárás! honorárium címén holdanként. A prefektus személyesen is eljárt ebben az ügyben a minisztériumba és kijelentette, hogy állását köti az akció megakadályozásához, mert nem tűri, hogy bárki közvetítsen, vagy eljárjon honorá­rium ellenében földbirtokreform ügyben, mert ezt a minisztérium minden közbenjárás nélkül köteles megtenni és az igénylőket tartozik kielégí­teni. Megjelennek az ügyvéd-politikusok a láthatáron A minisztérium a prefektusi közbenjárás ered­ményeként megváltoztatta határozatát. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mert uj szereplők jelentek meg a színpadon. Dr. Veliciu Emil kormánypárti szenátor és dr. Bomeas Gyula képviselő újabb szer­ződést kötöttek a seprősi igénylőkkel, ki­kötve, hogy holdanként 4200 lejért meg­szerzik nekik a földet. Ebben az árban bennfoglaltatott a vételár is, mi­után azonban az állam ilyen esetekben 1100—2200 lejért adja a földet holdanként, a két politikusnak 2 millió lej tiszfca haszon maradt volna. Amikor erről tudomást szereztek, dr. Gherman Dante és Cuciuc Aurél ügyvédek, azonnal beadványt intéztek Mihalache földmivelésügyi miniszterhez és tiltakoztak a kormánypárti politikusok interven­ciója ellen. Mihalache miniszter a memorandumot, vizsgá­lat és jelentéstétel céljából leküldötte dr. Marsieu Jusztin prefektusnak, aki a napokban hallgatta ki a két kormánypárti politikust, valamint dr Gher­man és Cuciuc ügyvédeket. Nem mint képviselő, hanem mint ügyéd . . . Igen érdekes és szokatlan a két politikus vé­dekezése, amit riásban adtak be. Dr. Bomeas Gyula képviselő, Arad város interimár bizottságának tag­ja nyilatkozatában a többek között a következőket jelenti ki: „Igaz, hogy dr. Veliciu kollégámmal elvállaltuk mint ügyvédek a seprősi földigénylők érdekeinek képviseletét, ebből az ügyből azonban csak 650 ezer lej haszonra számítottunk. Amikor 4200 lejt kötöt­tünk ki holdanként beleszámítottuk az összes „lehe­tő költségeket.“ Külömben honorárium cimén 1000 lej maradna holdanként nekünk.“ Nem kevésbé érdekes a képviselő ur további megállapítása: „Meg lévén győződve, hogy ügyvédi közbenjá­rás nélkül a minisztériumban nem lehet semmit sem elintézni, kikötöttünk magunknak 1000 lejt holdan­ként.“ Dr. Veliciu Emil szenátor, aki egyébként közeli rokona dr. Marsieu Jusztin aradi prefektusnak, nyilatkozatában hasonlóképen védekezett, majd megállapította a kormánypárti seznátor írásban, hogy „bizony a n * napon nem lehet ügyvédi in­tervenció nélkül semmit sem elérni.“ Dr. Gherman Dante és Cuciuc Aurél ügyvédek beadványukban reflektáltak a két politikus nyilat­kozatára és kérdést intéztek a miniszterhez és a prefektushoz, hogy hogyan értelmezik a megkülöm- böztetést a képviselő és ügyvéd között. Hol van az a határ, amelyik elválasztja a kormánypárti kép­viselőt az ügyvédtől1? Nem tartják megengedhető­nek — jelentették ki — hogy a képviselő urak, kik eljárnak a minisztériumban, mint ügyvédek kapják a busás honoráriumot. Sohasem lehet ilyen körül­mények között megkülömböztetni, hogy mikor kap­ta a pénzt a kijárásért a képviselő és mikor mint honoráriumot az ügyvéd. Mindenesetre még érdekesebbé teszi ezt a köz- igazgatási rémregényt az a tény, hogy a két politi­kus tagja a megyei agrárbizottságnak, amely bi­zottság döntött és javaslatot tett a seprősi parasz­tok ügyében, más szóval tehát olyan ügyben hatá­roztak, döntöttek és javaslatot tettek, mint képvise­lők, amelyben mint fizetett ügyvédek érdekeltek voltak. Dr. Gherman Dante és Cuciuc ügyvédek ne­hogy az egész ügyet eltussolhassák, memorandu­mot intéztek Maniu Gyula miniszterelnökhöz, amelyben rámutattak arra, hogy alantas közegei miként alkalmazzák az agrártörvényt a nemzeti- parasztpárti demokratikusnak nevezett kormányzás idején. Erről a feltűnést keltő agrárügyről eddig a nagy gyilvánosság még nem szerzett tudomást, csupán politikai körökben képezi igen élénk vita tárgyát, amelyek nagy érdeklődéssel tekintenek a fejlemé­nyek elé. Magyar Ferenc. FOGELIXIR a száj ápolására ROGER ÉS GALLET FOGÁPOLÓ SZEREK FOGSZAPPAN a fogak épségben tartására Rogeü&Gaftet f/ítAlé a világháború bonyuzi: Heran: Háború! fűzve 204, vészonköf 307 lei A. Zweig: Grischa őrmesíer. Ive 204. diszvász. — — — — — — — — — 272 lei Markoviig Rodion: Szibériai ger­nizen. kötve — — — — — — — 160 lei Markovits Rodion: Aranyvonat, kve 160 lei £5r Műnk: A nagy káder, fve 163. kve 204 lei Paléolograe: A cnr országa. 3 kötet 130 lei Remarqra© : Im Weslen nichts Neues, íve 160. kve — — —— — — —------ 240 lej Utánvéttel, vagy előrefizelve frankó küldi: tapip itiptasli. £LvLJ I ............................................................. 7 ■P Teíefcnszámalnk: 568, 694. Szerkesztőség és kiadóhivatal Fía{« Unirii (volt Mátyás király-tér) 4, 864.. 5í)8„ 694. Nyomda, Str. Universităţii (volt Egyetem-utca) 3. Előfizetési áraink: Egy hónapra ICO lej, negyedévre 300 lej fél­évre 609 lej, egy évre 1200 lej. j Cikkeink utánnyomását csak a KELETI ÚJSÁG megnevezésével engedjük meg. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. • • Mentsük meg a jövendőt! Az a lelkes mozgalom, amely a magyar társa­dalom minden rétegét megmozgatta a diáksegélyző akció támogatására, egyre nagyobb hullámokat vet. Valóban a jövendő megmentéséről van szó és en­nek a gondolatnak jegyében szaporodnak napról- napra az akció javára érkezett adományok. Mai kimutatásaink adatiból külön is ki kell emelnünk A Transsylvania Bankot, amely helyesen fogta fel a magyar pénzintézeteknek azt a kötelességét, hogy elsősorban ő rájuk hárul a magyar fiatalság jövő­jének megalapozása. A Transsylvania Bank har­mincezer lejes adományával példát mutat a többi erdélyi bank számára is. Torday József Kolozsvár 500.— lej, Br. Bánffy-család erdőuradalma egy va­gon tűzifa a bukaresti diákotthon részére, értéke 10000.— „ Özv. Balássy Jőzsefné Érkörtvélyes 1000.— „ Transsylvania Bank Kolozsvár 30000.— „ Összesen: 41500.— lej. Eddig befolyt adományok összege: 223878.— lej. — A választól névjegyzék felebbezölhöz. Az Or­szágos Magyar Párt kolozsvári tagozata felkéri mindazokat, akik a községi választói névjegyzékbe való felvétel végett folyamodást adtak be. hogy amennyiben a szükséges iratokat nem csatolták kér­vényeikhez, Jelentkezzenek Monostori-ut 18. sz. alatt a párthelyiségben, hozzák magukkal állampolgársági bizonyítványuk hiteles másolatát, vagy a mult évi szavazójegyüket, hogy azokat a felebbvlteli bizott­ságnál bemutassuk és kérésük kedvező elintézést kérhessük. Ezek az Íratok a vármegyeházán a fő­jegyző urnái is bemutathatók. — A népszavazás felborítja Németország eddigi külpolitikáját. Berlinből jelentik: A német birodalmi gyűlésen Curtius külügyminiszter kifejtette a kor­mány álláspontját a jóvátételi kérdésben javasolt nép szavazás törvényjavaslatával szemben. Kijelentette, hogy ha a javaslatot megszavazzák, ezzel felborít­ják Németországnak eddig követett egész külpoliti­káját és mindazt, amit erre építettek. A kormány nem Ismeri el a háborús bűnösséget, de nem lát más utat Németország számára, mint a külső és belső békét, hogy az újraépítés munkáját tovább folytat­hassák. Ezért a kormány ellene van a népszavazás­nak. A külügyminiszter után Esssr a centrumpáxt névében foglalt állást a népszavazás mellett. Az Izga­tott ülés az éjjeli órákban még tart. —- Szerb csendőrök törtek át a magyar Határon és el akartak hurcolni egy magyar állampolgárt. Ka­posvárról jelentik: A magyar vámőrparancsnokság hivatalosan jelenti: A Vízvártól négy kilométerre fekvő Spinz-pusztára az éj folyamán négy szerb csendőr és két polgári ruhás detektív jött át a ha­táron éa körülfogták az ott lakó Dimltrovics ma­gyar állampolgár házát, akit el akartak magukkal hurcolni. Dimltrovics elbarrikádozta magát, védeke­zett és segítségért kiabált. A szerb csendőrök, mire a magyar segítség megérkezett, átmenekültek a har­minc lépésre levő határon, de a házra visszalőttek, úgy, hogy egy golyó az ablakon át a szobába hatolt s a falba fúródott. A vámörparancsnokság az éjjeli támadásról jelentést tett felettes hatóságának. — Megloptak egy újságírót. Pénteken délután ismeretlen egyén ellopta V. J. általánosan ismert kolozsvári újságíró pénztárcáját, amely körülbelül háromezer lejnyi összeget tartalmazott. V. J. szo­bájában aludt, melynek ajtaja nyitva lévén, a szem­füles tolvaj könnyen kicsenhette zsebéből pénztár­cáját. Értesüléseink szerint a meglopott újságíró ez alkalommal nem tekinti „anyag“-nak a szépen ke- rssztülvitt lopást. — Felmentatték Pepteát és társait. A kolozs­vári törvényszék harmadik szekciója pénteken hir­dette ki a két héttel ezelőtt letárgyalt Peptea-íéle zsarolási ügy Ítéletét. Eszerint a törvényszék egyik vádlottra nézve sem találta beigazoltnak a vád ál­lításait s igy mindannyijukat felmentette. Az íté­letet az ügyész megfelebbezte.

Next

/
Thumbnails
Contents