Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-04 / 277. szám
10 XII. ÉVF. 277. SZÁM. [Fejfájása van? jnem gondolta meg. Hogy kell .egy ellenszert . keresni? Cacbete D^Faivre ■10 perc alatt meé szint éti a fájdalmait Heves, elviselhetetlen, gyaki'an visszatérő, mindenféle fejfájás, amely csaknem ká- bitólag hat, tiz perc alatt elmúlik a Cachets Faivre nevű, hatását sohasem tévesztő, készítmény által. Térjen be akármelyik gyógyszertárba vagy djnogueriába és kérjen egy doboz Cachets dr. Faivre-t. Vegyen be egy kapszulát egy kis vízzel és állapítsa meg, az óráját nézve, mennyi ideig tart, mig a kapszula hatása memutatkozik. A Cachets dr. Faire meggógyitják a neuralgikus fájdalmakat, vese gyulladásokat, fejfájást, reumát, issiászt, fogfájást, náthát stb. gyorsan és biztosan hatnak, a szívre való bármilyen ártalmas befolyás nélkül. Tegyen egy kísérletet egyetlen kapszulával, mikor rosszul van hangolva, vagy mikor túlságos megerőltetés vagy intenzív munka folytán fáradtnak érzi magát. Egészen újjá fog születni- A készítmény abszolút ártalmatlan és nem vonja maga után annak megszokását. Cachets dr. Faivre kapható minden gyógyszertárban, eredeti dobozokban, á 1 és 12 Cachets. % 3E Olcsóbb mint a gyárban! 100 Bewert már wehet Jő koreso- “ lyás FRIED JENŐ acéláru üzletében, j Cluj, Sir. Matei (v. Mátyás király u.) 2. Nikkelezett acélkorcsoiyák 300 leiért. Köszörülés, nikkelezés. S:essen, amig a készlet tart! J FELHi¥AS! Minden ellenkező állítással szemben tisztelettél értesítjük vevőközönségünket, hogy cipőáruból fióküzleteinkben a talp- bavésett, szabott árainkból nov. 15-től 15°/o engedményt adunk, melynek összege 100—200 leit is meghalad páronként. DERBY cipőgyár Tegyék hajózhatóvá a Maros és az Olt folyókat! Erdély ipara és kereskedelme a Maros- és Olt-csatornán közvetlenül kapcsolódhatnék be a dunai forgalomba Torna Gâlcă közlekedésügyi államtitkár nyilatkozata (Bukarest, december 2. Saját tud.) Románia gazdasági újjáépítése és ezen keresztül a külföldi tőke bevonulásának problémába újabb és újabb, eddig megoldatlanul beverő kérdéseket vet a felszínre. Leonida mérnök nagyszabású terve: a Bukarest — Duna-csatorna, mely a fővárost közvetlenül belekapcsolja a nemzetközi dunai forgalomba, nagy lépésekkel halad a megvalósulás felé és ezzel egyidejűleg ismét aktualitást kapott a romániai folyók hajózhatóvá tételének terve, amelyről először Bra- tianu Jonel tett emliéést a párisi béketárgyalások alkalmával. Nem kell reámutatnunk e nemzetgazdasági probléma különös fontosságára, egy pillantás az ország térképére még a laikusokat is meggyőzheti arról, hogy különösen Erdély szempontjából milyen nagy jelentősége van a belföldi hajózási rendszer kiépítésének. A CFR túlzó tarifapolitikáival tehetetlennek bizonyult a belföldi termelés nagy követelményeivel szemben és ezt leginkább az idei geboimexport lebonyolítása alkalmával tapasztalhattuk, amikor a termelők főleg e merev vasúti politika következtében szenvedtek érzékeny károkat a világpiac árhullámzásai körül. Ha tehát a vasút nem tudja kielégíteni a romániai kereskedelem egyre növekvő igényeit, magától vetődik fel a kérdés: hogyan lehet ezen a helyzeten segíteni? Milyen módon lehetne uj kapcsolatokat létesíteni a belföldi termelés és a külföldi piacok között, milyen uj közlekedési utakat és eszközöket lehetne a kereskedelem szolga latába állítani, egyfelől a CFR tehermentesítése, másfelől az exportáruk versenyképessé való tétele szempontjából? Nem erőszakoltan és nem minden alkalomszerüség nélkül vetjük fel tehát ismételten a belföldi folyók hajózhatóságának kérdését. A liberálisok tiz éves gazdasági politikája, mely Erdély leszegényedésé- hez vezetett, nem volt alkalmas ilyen széles látkörii tervek kivitelére. Bratianu -Tonei gazdasági expozéja, melyet a párisi béketárgyalások alkalmával tartott és melynek során rámutatott Erdély gazdasági fejlődésének lehetőségeire, most u< ólag látjuk: csupán arra volt jó, hogy hangulatot és bizalmat keltsen Románia irányában. A nemzeti parasztpárt azonban, mely az ország gazdasági szanálásának és újjáépítésének nagy programújával jött kormányra, ma már nem mellőzheti ezt a fontos probléma:: halaszthatatlan kötelessége jóvátenni mindazokat a hibákat, melyeket az országnak legjelentősebb provinciája ellen ez eddigi kormányok a maguk önző és exkluzív felfogásukban elkövettek. Midőn a belföldi folyók hajózásáról beszélünk, elsősorban a Maros és az Olt-csatornák kiépítésére gondolunk. A Maros, mely Erdélyt csaknem kettészeli, olyán ideális viziut lehetőségét nyújtja, mely az erdélyi ipar és kereskedelem szempontjából beláthatatlan előnyöket jelent. Aránylag kevés munkával és csekély befektetéssel el lehetne érni azt, hoo-y Erdély ipara és kereskedelme közvetlenül bekapcsolódjék a nemzetközi dunai forgalomba és a vizi ut előnyeit kihasználva, piacokat teremtsen mindazokban az országokban, hol a vasúti szállítás nagy terhei és számtalan kellemetlenségei miatt nem tudta eddig megvetni lábát. Ezzel a szállítási rendszerrel az importot is uj alapokra lehetne fektetni és az a felesleg, moly Erdély kereskedelmi mérlegében minden bizonnyal mutatkozni fog egyrészt a kivitel fellendülése, másrészt a behozatal fiskális előnyei folytán, feltétlenül amortizálná a folyamszabályozási költségeket. Áll ez a tétel az Oltra is, melyet Erdély területén körülbelül 70 kilométernyi hosszúságban lehetne hajózhatóvá tenni. Erre vonatkozólag tudomásunk szerint tervek állnak készen a közlekedésügyi minisztériumban, melyeket kiküldött bizottság többször tanulmányozás alá vett. Tanulmányozás alá vették a Maros szabályozásának kérdését is, sajnos, azonban azon a technikai megállapításon kívül, hogy hajózási szempontból a Maros két szakaszra osztható: az országhatár—Arad és Arad—Marosvásárhely szakaszokra, semmi más eddig nem történt. Torna G-âlcă. a közlekedésügyi minisztérium államtitkára, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondta munkatársunknak: — A belföldi folyók hajózásának a kérdését igen fontos gazdasági problémának tartom. Foglalkoztunk is vele, kivitelre azonban addig nem kerülhet sor, amgi az ország pénzügyei teljesen rendbe nem jönnek. Senki sem vesz magának addig elegáns felöltőt, amig ruhája rongyos és cipőjéből kinnt van a lába. — Addig is, amig e tervre sor kerül, e természetadta lehetőségeket más, szerényebb keretek között igyekszünk kihasználni és hasznositani. Itt mindenekelőtt mesterséges vízesések építésére gondolok, me lyek az ipari termelés üzemköltségeit fogják lényegesen csökkenteni. — Az Olt folyását ebben az irányban már bizottság tanulmányozza, mely jelentését rövid időn belül elő fogja terjeszteni. * Az államtitkárnak igaza van, amikor az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére hivatkozik. Tény az, hogy költségvetésünk a jelenlegi viszonyok között ilyen nagy terheket nem bírna meg. De ugyanakkor hivatkoznunk kell a Dunacsatorna milliárdos építkezéseire és itt fel is tesszük a kérdést: vájjon nem akadna külföldi pénzcsoport, mely elvállalná a belföldi folyók szabályozási munkálatait? Nem jótékonysági alapon, hanem a befektetett pénz biztos és becsületes rentabili:ásáuak reményében? És továbbá: ha a hivatalos körök a várakozás álláspontjára helyezkednek, nem Erdély közgazdasági köreinek kell-e megragadniok a kezdeményezést e nagyszabású Programm megvalósítása érdekében, mely Erdélynek uj gazdasági konstellációját készítené elő? Kérdések, amelyek napirenden maradnak és amelj’cken az illetékeseknek gondolkodniok kell! Kakassy Endre. Legszebb Mikulás ajándékok, könyvek kaphatók Lepagj@-ná!P ilwár. Kérjen ingyen jegyzéket, vagy postaküldeményt választásra. Ami nem telszik visszavesszük LEGÚJABB őszi és féli ufdonságrok megérkeztek 2! NEUMANN M. férfi- és fiuruha áruháza «;U J. FŐTÉR 14.
