Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-04 / 277. szám
TISZTA SEIYEK IIAKISm «HnmRaBnSBonsnnHHai Formális ülést tart a keleti jóvátétel! konferencia Románia és Jugoszlávia adósságait törülni fogják ? — Teljes százalékos részesedést kap Románia a magyar és bolgár jóvátételekből 'XII. tVF. 277. SZÁM. A magyar revíziós liga a kisebbségek helyzetével foglalkozott (Budapest, december 2.) A magyar revíziós liga befejezte az utóbbi három -napon tartott tanácskozásait. A záró igazgatói gyűlésen Ferenczi Sándor alelnök mondott, nagy beszédet. Utána Haller István, volt miniszter, a magyar katolicizmus jelenlegi helyzetéről beszélt. Mohács után — mondotta- — a pápa kijelentette, hogy a magyar katolicizmus fönntartása elsőrendű érdeke egész Európának, különösen a világ katolicizmusának. Ma a magyarországi katolicizmus nem hadsereget és aranyat kér Rómától, hanem határozott állásfoglalást. Több szónok ezután a más országokban élő magyar kisebbségek helyzetével foglalkozott. Revolveres adóvégrehajtás Kolozsvárt (Kolozsvár, december 2.) Súlyos adóbehajtási botrány játszódott le a Schütz János 7. szám alatt lakó Kézdi János szobafestő lakásán, aki a végrehajtást vezető hatósági személyek ellen támadt. A feltünéstkeltő esetről Velican Victor adófőnök a következő információt adta munkatársunknak: — Kézdi János háromezer lej adóhátraléka már október 15-én esedékes volt, de többszöri felszólítás ellenére sem akart fizetni. Az adóhivatal ezek után kénytelen volt november 27-re árverést kitűzni. A végrehajtó a napokban rendőrrel jelent meg Kézdinéi, hogy az indulatos emberrel szemben kötelességét elvégezhesse. Alig pillantotta meg azonban a végrehajtót Kézdi János, bezárta a szobaajtót és kijelentette, hogy semmit sem enged elvinni. A konyhába szorult végrehajtó és rendőr erre az ottlevő varrógépet akarta elszállít,tatni, de Kézdi egy ollót felragadva, fenyegetően viselkedett. A következő pillanatban pedig széket ragadott a rendőr ellen, mire ez önvédelemből revolvert rántott■ Dulakodás támadt, amelynek folyamán a rendőr sérüléseket is szenvedett. Végül sikerült Kéz- dit megfékezni. A történtekről jegyzőkönyvet vettek fel és az ügyészség hatáság elleni erőszak cimén megindította .az eljárást a szobafestő ellen. Az eset után házkutatást tartottak Kézdi Jánosnál, amelynek folyamán kiderült, hogy bár iparengedélyét visszaadta, két fiával együtt mégis tovább folytatja mesterségét. Nyolchónapi fogházra ítélték a diplomanélküli és panamista Diaconescut (Marosvásárhely, december 2.) A maros- vásárhelyi törvényszék hétfőn délben hirdette ki az ítéletet Diaconescu Jón el volt marosvásárhelyi kereskedemi iskola igazgató ügyében. Diaconescu 1923-tól 26-ig igazgatta Marosvásárhelyen a kereskedelmit és ez alatt az idő alatt igen sok szabálytalanságot követett el az állam kárára. Mintegy kétszázezer lejre rúg az az összeg, amellyel az államot leleményes módokon megkárosította. Többek között ötvenezer lejt számított fel az iskola festéséért és reparálásáért, a munkálatokat azonban egy barátja révén szerzett katonamunkásokkal végeztette, az anyag árát pedig más címeken újból elszámolta az államnak. Hét- nyolc szolgát is tartott s ezek fizetését ezer- hatszáz—ezernyolcszáz lejben tüntette fel az iskolai költségvetésben, a szolgák azonban havonta csak hatszáz-nyolcszáz lejt kaptak s igy egy szolga havi ezer lej jövedelmet jelentett Diaconescunak, aki öt vagon fáról sem tudott elszámolni. A tanúkihallgatások során fölvonult az iskola személyzete és Diaconescu volt kollégái. Bujor bukaresti főinspektor tanúvallomásában elmondotta, hogy Diaconescunak nem volt megfelelő diplomája sem. A volt igazgató kijelentette, hogy Münchenben végzett bizonyos kurzusokat s őt 1919-ben küldték Marosvásárhelyre az iskolák romani- zálására. A törvényszék a vád és védbeszédek után Diaconescut nyolc hónapi fogházra és politikai jogának öt évi felfüggesztésre Ítélte. (Páris, december 2.) A keleti jóvátételi konferencia holnap formális ülést tart, ame-. lyen a második hágai konferencia elé terjesztendő jelentés végső szövegezését nézik át. Beavatottak szerint a bolgár és magyar jóvátételeken kívül még számos nyilt kérdést fog tartalmazni a jelentés végleges szövege is, amelyeket szintén a hágai második konferenciának kell megoldania. A lapok a következő pontokat kombinálják a bizottsági jelentés főbb alapelveiül: 1. Törlendők Jugoszlávia és Románia adósságai, amelyek eddig az átengedett javak miatt fennállottak. 2■ Románia teljes százalékos részesedést kap az elintézésre váró magyar és bolgár jóvátételekből, mig Jugoszlávia részesedését tiz százalékról két százalékra csökkentik. 3. A hatalmak garantálják Görögország háborús adósságainak fedezetét. 4. Csehszlovákia a hatalmaknak felszabadításáért 37 éven at évi 3 millió dollárt fizet. 5. E fizetés megkönnyítésére Csehszlovákiának is részt kell juttatni a keleti jóvátételekből. Ehhez Románia már hozzájárulását adta- 6. A hatalmak a kisantant javára lemondanak Magyarországgal szemben támasztandó 19Í3 utáni követeléseikről, hogy ezek fedezhessék .a Magyarország által támasztott ellenköveteléseket. ( (Budapest, december 2.) Julien francia újságírónak a Petit Parisienben megjelent, a keleti jóvátételre vonatkozó cikkére válaszol a budapesti Nyolc Órai Újság. A magyar közvélemény — írja a budapesti lap — csak fentartással fogadhatja a Petit Párisién híreit, mivel ez a párisi lap közismerten szokott beigazolatlan értesüléseket közölni. A cikk egyébként újabb tanúbizonysága annak, hogy milyen elhibázott dolog volt a párisi konferencián diszkréciót fogadtatni a résztvevő államokkal, mert ha egyesek külömböző álhireknek Európa közvéleményébe való bedobásával ezt a diszkréciót megsértik, a többieknek nincs módjában az álhirekre válaszolni. Ami a cikknek Magyarország elszigeteltségéről szóló részét illeti, a Nyolc Órai Újság utal a Giornule d’Italia és Durino de Monzi legutóbbi nyilatkozataira. (Hága, december 2 ) A De Maasbode cimü lap legutóbbi számában cikket közöl a magyar jóvátételekről. A holland lap szerint a keleti jóvátétel körül támadt vitákban, amelyek Magyarországot, vádolják meg azzal, hogy a párisi konferncia sikertelenségét okozta, elfelejtik, hogy Magyarország mekkora területeket vesztett és hogy a kommunizmus utáni román megszállás is rendkívül nagyösszegü károkat okozott.
