Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-31 / 298. szám
12 XII. EVF. 298. SZÁM. Az erdélyi és bánsági malomipar helyzete Irta s GROSS IMRE, a Prohaska Ede Fiai Műmalom igazgatója (Temesvár, december 28.) Az utóbbi években számos olyan cikk látott napvilágot, amelyek részletesen foglalkoztak a romániai, különösen azonban a bánsági malomipar válságával- A legutóbbi években számtalan hivatalos, valamint egyéni akció is történt az illetékes minisztériumoknál abban az irányban, hogy a malomipar válságos helyzetén esetleges kormányintézkedéssel segittessék, javulás azonban mindezideig — sajnos — nem konstatálható, ellenkezőleg ma az 1929. év végével a malomiparnak csak még súlyosabb helyzetéről számolhatunk be. Minden baj kutforrása a tulprodukció- ban keresendő. Ennek illusztrálására röviden csak annyit említünk meg, hogy a háborút követő konjunkturális évek anyagi eredményét majdnem minden malomtulajdonos ama fordította, hogy malmát rekonstruálja, kapacitását emelje. Az utolsó hat-hét esztendőben ezenfelül külföldi malomipari cégek eredményes eladási propagandája folytán Erdély és a Bánság területén számos uj malom létesült. Az exportlehetőségek megszűntével adta dekonjunktúráiig időben azután mindinkább érezhetővé vált a rekonstrukciós munkálatok, valamint a.z uj malmok létesítésének elhibázott teóriája, mert lassan oda- sulyosbodott a helyzet, hogy a produkciójában igen érezhetően meg gyarapodott malomipar egyetlen fogyasztó piacra: Erdélyre és Bánságra szorult. A káros következmények természetesen nem maradhattak el: minden malom továbbra is igyekezett üzemét lehetőleg fokozott mértékben fenntartani, tehát a lisztek elhelyezésénél is nagyobb intenzivitást kellett kifejtenie. Természetes, hogy a kereslettel arányban nem álló, erősen felfokozott kinálat hovatovább csakis az üzem rentabilitásának leromlását vonta maga után. Az utóbbi 2—3 esztendőben malmaink nagyrésze épen az említett okokból kifolyólag haszon nélkül dolgozott, megelégedvén azzal, hogy üzemét valamelyés formában fenntarthatta és legjobb estben termelési költségeit megkereshette. Tgen sok esetben azonban veszteséggel zárták egyes malmok mérlegeiket, sőt több malomcsőd is előfordult. A válság természetesen tovább fokozódott és nem kell túl pesszimistának lennünk akkor, ha megállapítjuk, hogy épen jelenleg érte el tetőpontját. Az a hatalmas gazdasági krízis, amely egész közgazdasági életünkre katasztrofálisan hat ki és amely alól egyetlen iparág és szakma sem képes kivonni magát, természetszerűleg a malmok klientúrájánál is érzékenyen érezteti hatását. A lisztüzlet ma úgyszólván kivétel nélkül hitelügylet, a kihitelezés pedig napröl-napra nagyobb veszélyeket rejt magában. A pénzhiányt, az egyre növekedő munkanélküliséget, ezzel kapcsolatosan a fogyasztás nagyarányú csökkenését természetesen a liszt kereskedelem is megérzi, a vevő mind nehezebben és nehezebben tud fizetési kötelezettségének eleget tenni, ehhez járni még a nemrégiben óletbeléptetett kényszeregyezsógi törvény minden fonákságával és visszás intézkedéseivel, amely sok esetben a gyenge karlcte- rü, de solvens adóst is fizetésképtelenség bejelentésére csábítja. Ilyen körülmények között mindenki előtt természetesnek és időszerűnek fog tűnni az az akció, amelyet a bánsági malomiparosok a helyzet megjavítására, illetőleg érdekeik megvédésére megindítottak. Még az idei gazdasági év megkezdése előtt, május havában értekezletre gyűltek össze, amely értekezlet elvben elhatározta a Bánsági Malom-Föderáció éltrehivását. Ezt követőleg számos gyűlésen és értekezleten végkópen precizirozták a föderáció célját és végső formába öntötték a koncentrációs működés feltételeit és terveit. Az eredeti terv szerint az eladásokat a föderációba belépő malmok részére központilag, az úgynevezett központi eladási iroda végezte, az egyes malmok termelését pedig az összeség által megállapított arányszám szabályozta volna. Amíg azonban az idevonatkozó munkálatok befejezést nyertek, a szezon már annyira előrehaladt, hogy a központi eladás elméletét az időközben kialakult szituáció szemelőttartásával a gyakorlati életbe simán, minden zökkenő nélkül átplántálni csak nehezen vált volna lehetővé. Ilyenformán a malomkoncentráció, amely működését 1930. január 1-én megkezdi, egyelőre más irányelvek alapján igyekszik célját elérni. A Temesváron felállítandó központi iroda keretein belül közös megbeszélés alapján fogják az eladási irányárakat megállapítani- Egyelőre minden malom saját, eladási szervei alapján, önállósága teljes fenntartásával, fogja üzleteit lebonyolítani, minden megkötött ügyletről azonban a központi irodát az adatok rendelkezésére bocsátásával informálni fogja. A központi iroda igyekezni fog egyöntetű fizetési feltételeket precizirozni» a malmok érdekeinek legmesszebbmenő szem előtt tartásával. A szállítások, számlázások és fizetések a központi irodában regisztrálva lesznek, úgy, hogy .annak módjában lesz a vevők hitelképességét megállapítani, illetve fizetési kötelezettségeik pontos betartását ellenőrizni. A központi iroda, illetve a koncentráció ezenfelül minden egyes, a malomipart érdeklő kérdésben együttesen fog eljárni, igy esetleges export-adózás és más ügyekben. Igyekezni fogunk akciónkba, illetve szervezetünkbe az erdélyi malmokat is belekapcsolni, ezenkívül a lehetőség szerint a regáti malmokkal is kollaborálni, mely utóbbiak mozgal műnk iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsítják. % Reméljük, hogy ezén organizáció már a közeljövőben éreztetn i'fogja jótékony hatását úgy a malomipar, mint a lisztkereskedelem terén és idővel a romániai malmok öszszesége javára fog szolgálni. is Az összes kolozsvári pénzintézetek zárva tartanak december 31-én A kolozsvári pénzintézetek lapunk utján értesítik feleiket, hogy pénztáraikat december 30-án, hétfőn délután 4—5 óráig kivételesen nyitva, viszont december 31-én, kedden egész nap zárva tartják. A Svéd Nemzeti Bank négy és fiél százalékra szállította le a kamatlábat Stockholmból jelentik: A Svéd Nemzeti Bank elhatározta, hogy az 1930- évi január elsejétől a leszámítolási kamatlábat öt száza- lékről négy és fél százalékra szállítja le. Január elsejével egységesítik a romániai pénzintézetek munkaszüneti napjait. Bukaresti tudósítónk jelenti: A Román Bank- szövetség legutóbb megtartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a pénzintézetek munkarendjében az 1930. évi január 1-től kezdve szigorúan ragaszkodik a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény rendelkezéseihez ée csak a következő napokon tartanak a szövetség kebelében tartozó pénzintézetek munkaszünetet: január 1. Újév napja, január 6. Viz- kereszt, január 24, április 23 Szentgyörgy napja, husvét első és második napja, május 1, május 10, áldozócsütörtök, karácsony első és másodnapja. Január 15-én kezdik meg a román-német kereskedelmi szerződés tárgyalását Bukaresti tudósítónk jelenti: A román-német kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat a jövő évi január 15-én kezidik meg Berlinijen. A román bizottság elnöke Antippa professzor lesz. IHäitödS társat keres nagy, rizico mentes kereskedelmi vállalat. Szükséges tőke a térsu'ás arányában lei 300.000— 1.000,000. Ajánlatokat „Bizományi lerakat“ alatt a kiadóhivatal továbbit. Ax e^7,?ficr, if szín selyem harisnyaaz eícg'áns hölgy harisnyája. K örjegyzőknek ésíigyvédeknek a közönségnek hatósági eljárásoknál elsőrangú szolgálatot tesz a Fehér! Colccfiune da formulare (Jogi Irat* mintatér) A hatóságokhoz, bírósághoz, pénzügyhöz, telekkönyvhöz, stb. hivatalos beadványok, keresetek, fellebbezések, szerződések, végrendeletek, stb. stb. m nták román nyelven. Ára 3CU lei. Vidékre portóval, a pénz előzetes beküldése mellett 310 lei. Minerva könyvkereskedés Cluj-Kolozsvár, Regina Maria, Deák Ferenc utca 1 sz. i almosok' Teljes malomberendeze- seket, sikszitákat, Reformot, Rentabelt, bármely malmi gépet 3 évi lefizetésre szállít Tuskán malomgépgyá-, Oradea, Str. Moldova. jeladó, v, munkás vagy eladd ás negyedben jóforgalmu füszerüzlet korcsma és két szoba konyha, stb minden hozzá tartozó engedéllyel. Értekezni lehet Fellegvár! ut 19, szemben a kapuval. elérkeztek aleg- BBa uiabb divatu still- füzők teljesen halcsont nélkül, mely az alakot karcsúvá és nyúlánkká teszi. Eredeti párisi és bécsi modellek. Úgyszintén méret után is készülnek. Hermanné fűző- szalonjában, Szappan-u. keltő.
