Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-31 / 298. szám
XII. Uff. IM SZÁM. Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyennehszonafOFium Budapest, I. i ugllgeL Remate-ut 18. Taialen ©40-93,641-33. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. f. Üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Ér deklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust. Megkezdődött Megkezdődött HELIOS ÁRUHÁZ nagy újévi vására az alant sorolt olcsó árakkal. 1 1 „ 1 „ 1 „ 1 „ 1 drb. 1 pár 1 drb. divat selyem sál ................Lei 70.— 1 pár meleg női keztyü .................... 45.— „ bélelt férfi keztyü. . „ 60.— téli angol női harisnya . . „ 50.— strapa női harisnya24.— nagyon tartós férfi soekni . „ 28.— vastag meleg férfi soekni . „ 30.— egészen finom férfi zsebkendő „ 25.— Bemberg selyem harisnya . „ 140.— férfi bélelt bőrkeztyü csattal „ 375.— Gyapjú harisnyák, női kosztümök, férfi és női szvetterek, férfi ingok, nyakkendők és esernyők még soha sem tapasztalt olcsó árakba lesznek kiszolgáltatva. ţv kötöttárunáz, Cluj, Főtér 7 sz. íiekla#» Farkas szoborral szemben. !jí Praktikus karácsonyi és újévi ajindékok I Tákb mini 1306 pár 38 Itáhabiif nlai* ős kivitelben, • a leg» •(esőbbtől a l«thn»aibbi|, Kőssőrdlősek Ős aicksisséssk mktzt- rfln ős IdíogástalsB«! ssskősfiltetask. Borotvák, zsebkések, öli dk, msnicür-szerssá» mok, hentes» ős kony» bskősek, stb. Borotváld felszerelések, ön borotváló készülékek ős pengék, fenőszijjak ős kővek, ecsetek, szappanok, stb. Lőtszerészeti cikkek i Szemüvegek, csiptetók, iorgnettek stb. Színházi és vadász látcsövek. Látszerészeti cikkek javítása. Az ország legrégibb 1864» ben alapított szaküzletében. KUß HláTYflS ¥IH CLÜ3, CALEB VICTORIEI Ro. 2 t I InoniUOM&MÜVtöZET Szinházavatás Marosvásárhelyen Dr. Ferenczy Zsigmond, a Magyar Párt főtitkárának bevezető beszédével nyíltak meg a marosvásárhelyi Thália kapui (Marosvásárholy, december 28.) Ünnepélyes külsőségek között, zsúfolt ház mellett nyíltak meg tegnap este a marosvásárhelyi színház kapni. Mint ismeretes, a „Transsyvania ” ezinház bérlője és Gáspár színigazgató között a horribilis terembér miatt nem jöhetett megegyezés létre és ezért a színház a Zsidó Kulturházban talált kisebb, de intimebb otthont. A bérletjegyzési akció szép eredményei végződött, mert a Magyar Párt külön körlevélben fordult tagjaihoz a színház pártolása érdekében és az akciónak kellő visszhangja támadt. Ezenkívül a marosvásárhelyi társadalmi egyesületek, minit a Kemény Zsigmond Társaság, a Bethlen Kata, a Gyáriparosok Szövetsége, Kereskedők Társulata és az összes magyar egyesületek külön gyűléseken szólították fel tagjaikat bérletjegyzésre. A megnyitó előadás bevezető beszédét dr. Fe- renczy Zsigmond, a Magyar Párt marosvásárhelyi tagozatának főtitkára tartotta. Felemelő szavakban üdvözölte az egybegyült közönséget és reámutatott arra, hogy Erdély bércei között mindig elsősorban Marosvásárhely pártolta a magyar szinikulturát. Majd azokhoz szólt, akik távolmaradtak, mert a Zsidó Kullturház helyisége iránt érthetetlen averzióval viseltetnek. — „Ezeknek azt üzenjük — mondta dr. Ferenczy Zsigmond — hogy a magyar zsidók, vagy a zsidó magyarok otthonában jó helyen van magyar kisebbségi színikul túra.’r Folytatta beszédét, kifejtette, hogy a magyar színházat, nemcsak a magyar knltura őrhelyének lehet tekinteni, hanem üzletnek is, amelyben olyan portékát kap a vevő, mint amilyet óhajt. Kívánjon tehát a közönség kulturális és maradandó értékeket és nem mnló narkotizmust. Dr. Ferenczy Zsigmond nagyhatású beszédét ezzel fejezte be: — Követelje a közönség, hogy a hisztrionak legyen alkalma teljesíteni is. A magasröptű és mélyenszántó megnyitót frenetikus taps és ünneplés követte. A megnyitó után a „Mit susog a fehér akáot” cimü operett került előadásra. A könnyen pergő és zavartalan előadás főszerepeiben Véghelyi Ica primadonna, természetes bájával és kitűnő hangjával, Szabó Gitta tánctudásával, Keleti László bonvivánt decens művészi eszközeivel és játékával, Lukács Ede brilliáns humorá- 'val arattak sok sikert. Külön fejezet illeti Maros- vásárhely régi kedvenceit, a Szakács-párt, akiket a közönség szinpadralépésüktől kezdve az utolsó percig melegen ünnepelt. Szakács Árpádot illeti különben az elismerés az előadás zavartalan rendezéséért is. A szinház közönsége egész este melegen ünnepelte a szereplőket és a külső siker jelei, taps és virág kisérték a kitűnő előadást. B. B. László Marcella: * Noíás-Zs'izska (Mesék, kiadta a Minerva Rt. Kolozsvár, 1929.) A legutolsó években feltűnt tehetséges fiatal erdélyi írónőnek legelső könyve, a „Nótás Zuzska” cimü meseciklus. A „Nótás Zsuzska” megírására két népdalmotivam: a „Nem anyától lettél, rózsafán termettéi” és a „Szellők szárnyán kél a nóta” cimü inspirálta s ennek kapcsán ama érdekes költői gondolatának megvalósítási vágya, hogy a dalos- kedvű müvészlélek az Istentől eredő sugallatnak ereje révén tud dalt teremteni és dalolni. A dalos müvészlélek Istentől eredésének hitét szimbolizálja a Nótás Zsuzska alakjával, — akit egyszerű parasztleány létére királyfi vesz feleségül, mert a művészet ereje a dal lelkén át még a királyok szivét is megindítja. A gondolat kedves és eredeti és László Marcella poétikus hangulatfestéssel, szines meseszövéssel érzékelteti azt az igazságot, hogy az igazi, ősegyszerüségü dalra a nép gyermekét a szellő, a patak, a madarak, a virágok és az erdő fáinak beszéde tanítják meg az isteni ihlet segítségével. A dal lelkének megszépítő és felvidító erejét igazolja az a kedves fordulata a mese-stilusnak, hogy a királyfi, akit eddig semmiféle móka, tréfa, kincs és gazdagság nem tudott felvidítani és meggyógyítani: a Nótás Zsuzska dalainak hallatára makkegészségessé lesz, — mert az igazi boldogság nem a gazdagság pompájában, hanem a szív jóságában és őszinteségében s a romlatlan lélek daloskedvében lakozik. Ez a nevelőtendencia a gondolati magva a „Nótás Zsuzska”-nak. Yan a könyvben nehány kedves és részben a meseirónő által költött magyaros dalszöveg, amelyeket Delly Szabó Géza zenésitett meg kedvesen magyaros hangzású motívumokkal, — de daltörténeti szempontból és az igazi magyar népdal megszerettetése céljából sokkal hasznosabb dolog lett volna ős-régi magyar dalok felhasználása. László Marcella előadási nyelve friss, közvetlen szines. Jól ismeri a gyermeki lélek érdeklődési körét. Különösen az a része a legjobban sikerült meséjének, ahol a természeti jelenségeket, madarakat, virágokat szólaltatja meg s a madarak ajándékozó bőkezűségével már mutatja az utat a gyer- mekléíek számára a kincseinket megosztó jóság felé. László Marcellától még sokat várunk. Már ez a kötete is értékes Írói kvalitások tükre. A könyvet Tóth István illusztrálta zamatosmagyaros stilusérzékkel. (t. n.) A kis cukrászleány — Operettbemutató a Magyar Színházban. — Yégre egy kedves operett! Budapesten „Régi jó Budapest” címen került színre, nálunk mint „A kis cukrászlány” címen kapott vízumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy több hangulat, szellem és egészséges levegő él a Szilágyi-Radó operettben, mint a mostanában terítékre került énekes darabok összességében. A mese persze a régi vágányokon mozog, a zene azonban, nem a sablonossá vált jazz- band, s már ez elég volt a közönségnek. A baj az, hogy Danes Ica lépett fel abban a szerepben, amely teljesen Kondor Ibolya testére szabatott, hogy régi kifejezéssel éljünk. A többi szereplők közül különösen Eetegh Bébi, Tompa Béla, Solthy György s Ihász Aladár játszottak nagy kedvvel, helyesen oldották meg feladatukat. Az előadás zökkenőmentes volt, s Komjáthy Károly a zenekar élén, mint mindig, ezúttal is mindenre kiterjedő figyelemmel dolgozott. Szép sikere volt az A világ legjobb márkája
