Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-31 / 298. szám
A szászok is követelik a kisebbségi szerződésben Ígért helyi autonómiát A szász lutheránus konzisztorium is csak panaszkodni tud Az egyetlen eredmény: német iskolák — magyar falvakban til tvf, m. situ. jyyiMBBBBI _ (Kolozsvár, december 28.) A kisebbségi vezetőktől nem egyszer vették már rossz néven, ba számonkéréseikben a kisebbségi szerződésekre mertek hivatkozni. Az igazság pedig az, hogy a Romániát kötelező kisebbségi szerződés legmesszebbmenő pont jának végrehajtását nem is igen sürgették az érdekeltek. A 11. pontra gondolunk, mely a székelyeknek és szászoknak iskolai és egyházi ügyekben ne- lyi autonómiát ígér. Annak, hogy ez így történt, külön története van. Az erdélyi kisebbségek életének ez a íejezete azonban minden jel szerint lezárnia Legutóbb a kát. státus és ref. egyházkerület közgyűlésein történt állásfoglalás abban az irányban, hogy a magyarságnak ezzel az Írott jogával élnie kell. Most pedig arról értesülünk, hogy a szebeni szász konszisztórium hasonló értelemben szerkesztett emlékirattal fordult Maniu miniszterelnökhöz. Panaszkodnak a szászok is A szászok körében volt olyan irányzat, — Brandsch állott az élén — mely az erdélyi románság és szászság között életre-halálra szóló szövetséget vélt látni. Ennek az irányzatnak követőit sok csalódás érhette azóta, hogy az erdélyi románok a kor- mányrudjához jutottak. Erre vall a szóbanforgó memorandum is. „Az iskolakérdés mai helyzete — mondja többek között az emlékirat — az egész jövendő nemzedék súlyos veszélyévé vált. Az 1919. év december hó 9-én kelt kisebbségi szerződés 11. szakasz önkormányzatot ígér a székely és szász közösségeknek: ez az Ígéret mindmáig papíron maradt. a 25 milliós államsegélyből a szászoknak kijáró hányadba beleszámít a régi 5 millió Is. Ami annyit jelent, hogy a szászok számára a várva- várt államsegély aligha jelent lényeges emelkedést s még jó, ha nem kapnak kevesebbet, mint eddig, mert hiszen az erdélyi szászság és svábság bizonyosan kisebb százaléka a romániai kisebbségeknek, mint amekkora százaléka az 5 millió a 25 milliónak...! A nagy eredmény... A beszámolók azonban, melyek a nemzeti parasztpárti kormányzás első évéről szólanak, a sok panasz mellett egy eredményről mégis be tudnak számolni. így a Kölnische Zeitung Bukarestből keltezett terjedelmes beszámolójában olvassuk, hogy: „tárgyilagosan el kell ismerni, a parasztpárti kormányzat egyet-mást mégis alkotott. így Maniu és munkatársai örvendetes megértést tanúsítottak a szat- , mari vidék ifjú német mozgalma iránt, hol 40.000, csaknem teljesen elmagyarositott sváb visszanyeréséről van eredményesen sző. A parasztpárti kormányzás számos helyen párhuzamos osztályok felállítását engedélyezte...“ S mi hozzátehetjük: a legtöbb helyen a lakosság élénk tiltakozása ellenére! Ez a politikai mérleg mindenesetre a legeredetibb azok közül, melyeket e téren eddig láttunk. A 3 Harisnya és kötöttáruk Vezérképviselet: passzívák hosszú sorában egyetlen aktívát tud a kormányzó többségi párt javára felfedezni s azt la — a másik, a még védtelenebb kisebbség fizeti meg. k. n. A magyar álláspont szerint 3 Young- tervnek semmi köze sincs a volt ellenséges államok javainak likvidálásához Visszavonhatatlanul január harmadlkán tartják meg a hágai jóvátételi konferenciát Sőt ml több: ami ezen a téren eddig történt, nem volt más, mint a már létező, régi autonómiáknak súlyos megsértése. Az uj kultusztörvényben *az állam számos rendelkezéssel nyúl be ennek az autonómiának jogkörébe. A magánoktatásról szóló törvény pedig nem fegyéb, mint ezt az önkormányzatot sértő intézkedéseknek egyetlen láncolata. Mindkettőnek revíziója késik. A legfontosabb követelmény azonban a véginségben vergődő iskolák szempontjából az állandó és kielégitő államsegély kérdése. A németséget e téren súlyos csalódás nemcsak azért érte, mert a 25 milliós államsegély nem áll arányban a kisebbségek jogos igényeivel, hanem azért is, mert ebből a németek nem kapják meg azt a részt, melyet reméltek. Ehelyett pedig tovább folyik a népoktatási törvény alapján a községek terhére az állami iskolai épületek emelése s‘ a kényszerű áldozat, melyet az erdélyi németségnek e téren eddig már hoznia kellett eléri a 100 millió lejt..,“ Baj van a szászok államsegélyévé: Az iskola autonómiának követelésén kívül, mely a magyarság közös ügye a szászsággal, van ennek az emlékiratnak még egy érdekes része, mely inkább csak a szászságot érinti. Bennünket legfeljebb az erkölcsi elégtétel szomorú mosolygásával. Arra & passzusra célzunk, mely csalódásról beszél a 25 milliós államsegély felosztása körül. Tudni kell ugyanis, hogy a közoktatásügyi tárca költségvetésében évröl-évre szerepelt 5 millió lejes tétel, mint szász és sváb felekezeti tanítók államsegélye. Ez a tétel az impérium legelső idejébe nyúl vissza, körülbelül azokba az Időkbe, amikor megszületett az emlékezetes medgyesl határozat. A részletes költségvetést nem ismerjük s így biztosat még nem állíthatunk: minden jel arra vall azonban, hogy (Budapest, december 28.) Több bukaresti lap utóbbi számaiban foglalkozott azzal az állásponttal, amelyet a román delegáció a hágai konferencián el fog foglalni és azokkal a határozaJtokkal, amelyeket Románia érdekében a párisi keleti jóvátételi ügyekkel foglalkozó bizottság hozott. A budapesti sajtó most reflektál a bukaresti hirekre és azokat éles kritika tárgyává teszi. Arra a kérdésre vonatkozólag, amely szerint a párisi határozatok alapján és a Young-tcrv rendelkezései nyomán Románia rekom- penzáció nélkül megtarthatja a volt ellenséges államoktól átszármazott javakat, a budapesti sajtó leszögezi, hogy a legtárgyilagosabb sőt román barát megitéiés szerint is hamis vagy legalább is téves tényekből indul ki ez az információ. Az átengedett javakról sem az előkészítő párisi szakértői, sem a hágai értekezleten nem esett szó, hiszen ezeken kizárólag a jóvátételi kérdésekkel foglalkoztak. A volt ellenséges államok romániai javainak likvidálása sem tartozik a Young4ervhez, hiszen ezeknek a javaknak felszámolásáról, a román törvényhozás már 1923-ban (törvényben intézkedett. A magyar lapok hangoztatják végül, hogy a jóvátételi ügyek és az optáns kérdés semmiképpen sem hozhatók junktimba, mivel ezek annyira divergáló kérdések, hogy közös nemzetközi konferencián való tárgyalásuk olyan államok részvételével, akidnek semmi közük sincs az ügyhöz, lehetetlen. Schacht nem hajlandó Hágába menni (Berlin, december 28.) A Wolff távirati iroda jelentése szerint a hágai német delegáció tagjai a következők: dr. Curtius, dr. Wirth, dr. Molden- heuer, Smith miniszterek, Melchior dr. szakértő, Schubert külügyminiszteri államtitkár, Gauss ás Richter miniszteri tanácsosok, Scheffer pénzügyi államtitkár, Doom dr., Miller és Zecblin tanácsosok. A delegáció összeállításánál nehézséget okozott az a körülmény, hogy SchachJt, a német birodalmi bank kormányzója kijelentette, hogy nem hajlandó elmenni Hágába. Visszavonhatatlanul jannár harmaáika (Brüsszel, december 28.) Jaspar miniszterelnök jegyzéket intézett a kormányokhoz, melyben közölte, hogy a második hágai konferenciát január harmadikén délután öt órakor fogja megnyitni s felkéri a kormányokat, hogy delegációikat utasítsák a konferencia megnyitó ülésén való megjelenésre. Görögország Is részesedni akar a keleti jóvátételekből (Paris, december 28.) A Havas távirati iroda athéni tudósítójának jelentése szerint Venizelos* görög miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a második hágai konferencián ki fogják elégíteni Görögország jogerős követeléseit. A görög delegáció mindenestre kívánni fogja a szakértők által a keleti jóvátételekre nézve kidolgozott előzetes tervezet módosítását. Szobrászmühe!yüok JE”*6* g hosszabb gyakorlattal biró elsőrangú jap vezetőt feeresän a Ajánlatokat kérünk: & Réti ' 3 £rdé9yrészi Bútorgyár Részv.- ü Társasághoz, Táfgu-Mures _____§g % Boldog uj évet akar szerezel, ajándékozzon 2 t hangszert, beszélőgépet, lemezt % ^ Óriási' választék! ^ ► DÁVID Hangszerház ^ Cluj, Sir. Memorandului 12. Egyedüli szaküzlet! Olcsó árak! ^ BaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaB
