Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-30 / 297. szám
Xll. EVF. 297. SZÁM. Az elsodort Szabó Dezső A karácsonyi számok tömkelegében lapozgatva döbben ránk Szabó Dezső nyilatkozata, amelyre ha azt mondjuk, hogy „szenzációs“, „megdöbbentő“, „megrázó"; még .mindig nem fejeztük ki azt a lesújtó hatást, amelyet minden magyar olvasóra tesz. Hogy kicsoda Szabó Dezső, azt a magyar nyelvterületeken mindenki jól tudja. Hatalmas regénye, az „Elsodort falu" a magyar irodalom egyik leggrandiózusabb alkotása és uj meg uj kiadásai azt bizonyítják, hogy hatásában nem lehet csökkenő tendenciát észrevenni s az év ről-évre felnövő generációk épp úgy sietnek szellemi kincses házuk értékei közé sorozni, mint mi, akik már megjelenése után nyomban olvastuk a magyarság tragikumának ezt a gránitoszlopát. Nos, Szabó Dezső, az.^Elsodort falu írója, aki minden alkalmat megragadott annak kihang súly ozásár a, hogy magyar fajtájának nemcsak nagy énekese, hanem tragikus hőse is, azt „ kijelentést röpíti világgá, hogy egész életét és pályáját megha- zudtolóan ki akar szakadni a magyarságból, nemzetet cserél és annak a népnek Írója kíván lenni, amely népből édesanyja családja származott valamikor s uj regényeit uj nemzete kultúrájának ajándékozza és — itt. kissé zavarossá válik gondoláimenete — bár egyelőre mégis csak magyarul fog Írni, elfiször „ama bizonyos nyelven“ fognak megjelenni müvei, magyarul pedig csak „fordításban“. Szabó Dezső tragikuma az, hogy egy kiváló, sőt zseniálisnak mondható magyar iró nem tudott már évek óta fórumot találni magának, előttünk is közismert. Ez az egyéni tragédia azonban, úgy hisszük, soha semmiféle körülmények között nem inspirálhat senkit arra, hogy hazát, nemzetet cseréljen, de nem inspirálhatja különösképpen azt a Szabó Dezsőt, aki annyi tűzzel, lángoló érzéssel állott fajtája mellé, annak legnehezebb napjaiban- Szabó Dezső, a szavak zsonglőrje, látszólagos cinizmussal, mint nemzetáruló aposztro fálja önmagát, játszik a szóval, pedig válóban nincs a. szótárban más kifejezés arra, amit tenni készül, vagy amivel fenyegetőzik, hogy: nemzeiárulás- Ez az, amit még a zseninek sem bocsáthat meg semmiféle nemzet. Mi azonban mégsem, tudjuk a szavak véres valóságában elkönyvelni a Szabó Dezső szavait, ezt csak Szabó Dezső exaltált lelkének groteszk megnyilatkozását jegyezzük fel, mint különös dokumentumot, egy tragikus magyar élet mérföldkörét. Szomorú hogy ezek a szavak elhangzottak, egy azonban bizonyos: csak most hangozhattak el Trianon után, amikor egy egész nemzet sorsa jutott drámai fordulóhoz, amikor a lét és nemlét kérdése szakadt irtózatos kérdőjelként az ötfelé osztott nemzetre s amikor ennek a nemzetnek egyedeit sem, kíméli meg a lelki való- ságok sodró ereje. Lehet, hogy mondta, úgy mondta Szabó Dezső, de nem tudjuk elhinni, hogy a szakadék szélén vissza ne döbbenne. Mert nincs olyan rabulisztika, amely az árulót felmenthetné, mégha az Szabó Dezső is- k** Európa nyugati partjain ismét viharok voltak (London, december 27.)" A Nyugatangliút és Skóciát végigsöprő vihar mindenütt nagy károkat okozott- Liverpoolban volt a leghevesebb a szélrohamok eíeje. Itt a szél sebessége meghaladta a hetven mértföldet. A skóciai kikötőkből, Aberdeen, Dundee, Caithness, Wigtown, Ayr. Strath és Portskerry harminc órán át nem indíthattak hajókat. Az indiai repülőposta gépe teljes egynapos késéssel érkezett a viharok miatt a croydoni repülőtérre, (Madrid, december 27-) A nyugati és északi partvidék mentén nagy szélviharok dühöngenek. Délspanyolorszagba'n az időjárás rendkívül hidegre fordult Szobrászmühe'yünk gj hosszabb gyakorlattal biró elsőrangú jgg vezetőt keresünk, m Ajánlatokat kérünk: SZÓkQljf fit Réti BR Erdélyrészí Bútorgyár Rászv.- H Társasághoz, Tárgu-Mures gj — FELHÍVÁS — az Észak- és Délamerikáha, (Argentinba, Uruguay, Brazilia) úgymint Casiadába utazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonattal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb kiilönka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyorsan óhajt utazni, az forduljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levélileg a COSULICH LlNE-hez Bucureşti, Cal.Grlviţei 181. Timişoara, Str. I.C. Gr&tianul8- Arad, B-dul Regele Ferdinand 49. Herfeeite moszkvai francia követet Litvinov durván megbántotta a román diplomáciai Jegyzék átadásánál (Paris, december 27.) Kellemetlen incidensben volt része Herbette moszkvai francia követnek Lit- winow külügyi népbiztosnál. Heibeltte az orosz-ki- nai konfliktus elintézésével kapcsolatosan Románia csatlakozó jegyzékét is átnyújtotta az orosz külügyi biztosnak. Ez azonban tiltakozva visszautasilîotţa a beavatkozást. Herbette erre otthagyta az asztalon a román diplomáciai iratot, mire Liltwinow kissé gúnyosan figyelmeztette, hogy Románia diplomáciai iratát vigye magával. A francia követ, aki szívességből vállalta a román diplomáciai irat átadását, mert amint közüudomásu, Románia és Oros?.ors zng között nincs rendezett diplomáciai összeköttetés, érthető indignálódással távozott az orosz külügyi hi vattaiból. Bukarestből jelentik: Bukaresti politikai körökben rendkívül kellemetlen impressziót váltott ki az a diplomáciai incidens, amely az orosz kínai konfliktus ügyében Oroszországhoz intézett román jegy zék átnyujtásakor történt, amikor ugyanis a szovjet képviselője a francia követtől nem fogadta el a román jegyzéket. Illetékes körök hangoztatják, hogy a román jegyzék egyáltalában nem volt támadó jellegű, csupán barátságos szavakban fejezte ki Románia azon óhaját, hogy a kinai-orosz konfliktust barátságos utón intézzék el. Románia, mint a Kel- log-paktumok aláiró hatalom csatlakozott a nagyhatalmaknak Moszkvában tett ilyen irányú lépéséhez. Herbette állítólag a napokban az inzultus miatt visszautazik Parisba. A nagyrév! méregkeverő asszonyok közül ma ketten álltak a bíróság előtt Az egyik v^alottat bizonyíték hiányában felmentették (Szolnok, december 27.) A nagyrévi árzénmér- gozések pőrében pénteken kezdték meg a ltovábbi két vádlott, Takács Sándorné és Csabai Gynlíné ügyének főtárgyalását. Takács Sándomét apósa megmérgezésével vádolják. Az asszony ellen a tragikus helyzetben is valósággal nevetséges feleleteket ad az elnök kérdéseire. Amikor az elnök megkérdi, hogy mi a férje, azt válaszolja, hogy sikdtnéma. Jó, de mivel foglalkozik? Hát csak olyan földmives, feleli az asszony. — Hogy hívják az anyját? — Szürszabó Eszter. — Néhai Szürszabó Eszter? — kérdi az elnök. Az első padban megszólal egy öreg asszony: Kérem, én vagyok Szürszabó Eszter. — Maga néhai Szürszabó Eszter? — csodálkozik az elnök. — Nem néha, hanem élő istállóm. —- Volt-e büntetve, — folytatja az elnök a vádlott kikérdezését. — Voltam kacsáért. — Mondja csak nyugodtan, hogy lopásért. — Nem kérem, a saját kacsámért kaptam három napot. Az elnök ezután felolvassa a vádiratot, amely szerint Takács Sándorné:, Szántó Esztert apósa, Takács László megmérgezésével vádolják. Az elnök megkérdi, hogy miért vásárolt novemberben légy- papirt, amikor novemberben már nincsenek legyek. Az asszony ezt azzal indokolja, hogy a jövő évre szerezte be előrelátásból. Az apósával jó viszonyban élt, noha az apósa viszonyt akart volna vele kezdeni. Az elnök kifejti, hogy senki másnak, csakis neki állhatott érdekében az após elpusztítása, hogy igv az örökséget megkapja. Takácsné mennyre- í'Öldre esktidözik, ártatlansága mellett. — Nem vagyok éli olyan piszok lélek, hogy elpusztítsak egy embert. Az elnök megkérdi, hogy hány éves volt az az asszony, akit apósa szeretőjének mond. — Nem ltudoni, nem tudok én kérem számolni, feleli a vádlott. A járási orvost hallgatták ki ezután, majd a bíróság Takácsnét bizonyítékok hiányában felmentette. Ezután Csabai Gyulánét, a második vádlotttat hallgatták ki. Ellene az a vád, hogy férjét 1923-ban arzénnel megölte. Az asszony a vizsgálóbíró előtt bevallotta tettet, mosit azonban mindent tagad. Azt állítja, hogy csak azért vállalt magára mindent, mert azt hitte, hogy ilyen módon kiszabadul az egyes zárkából, ahol egy hónapig ült, vagy pedig, hogy társat kap. Az a3z- szony kihallgatása után az orvosszakértő jelenik meg a bíróság előtt. Vallomása szerint az áldozat vastagbélgyulladásban balt meg s ugyanakkor a fia is hasonló betegségben volt. A fiú a következő tanú. Azt vallja, hogy apja részeges volt, a háborúban valami betegséget is kupi 11 s többször emlegclbte, hogy öngyilkos akar lenni. Jó ember volt, csak akkor volt goromba, amikor berúgott. A 17 éves Csabai Ilonát is kihallgatták. Az apja mindent megivott — mondja, úgy hogy m >g orvosra sem telldtt. A többi tanuk is Csabai iszákos voltát bizonyítják. Az egyik tanú, Szepesi Já- nosné a vádlott becsületességére felhozza, hogy az alatt az idő alatt, amíg a férje harctéren volt, még szeretőt sem tartott. A törvényszéki orvosszakértő kijelenti, hogy az 8 véleménye szerint feltétlenül arzénmérgezés okozta Csabai halálát. A Csabainé ügyében Ítélet késő éjszakára várható. DIAPOZÍTIVEKET művészies kivifelben tervez és készifc a FOTOFILM fényképészeti müte« rém Cluj, Str. Reg. Maria 6»8. Tel.: 8-26.
