Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-29 / 296. szám
X7I. EVF. 296. SZÁM. mmm K&lETimSJfG msmtm mm* mäa. % rendi zi meg ez évben alanti $ rendkívüli olcsó áraival DITAT; k€Ií6xLíE«^:s«íéoi I NÁGYÁIILHÁZA. CL-UJ, TELEFON 1-79 mtr. ©palin . . mir. mosott vámtr. ÍVIiérne- mü vászon. • • mtr. mintás crepe ................ mtr. mosó de* ten .ţt..... te n nisz mtr. iinrael...... mii*, francia mintás flanel mű. flanel pjs/ísH színesben «jaraitiir Ital ^ szalvétával • I kis végvászon *3 ágyneműnek y mtr. i-a míníségU fe?Ü £20912 Ő.ííilSfB & int*. pr aa os * ^ EŐsáfiü Crp de “fe cbiji omide.i siiatónw Maradékok feltűnő olcsó iramban. if Kérja te’Iesca ísragyea ; 1 ş «i, M ä -» » M az 1930 évi reptér é% ar* Jegyzék könyvetskót í Amíg egy intervju hta: OLAJOS DOMOKOS Mint a „leleplezések" szaktekintélye, az alábbiakban kíméletlenül le fogom rántani a leplet vezető politikusainkról, közéleti nagyságainkról és általában azokról, akik interjúkat szoktak adni. Ezek a „kivaló elmék" és „közéleti bálványok" a lapok hasábjain hétköznapokon is ür.neploruliában mondanak kenetteljes mondatokat. Engedje meg tehát a jámbor olvasó, hogy az újságíró karácsony ünnepén mutassa be őket köznapi ruhában, illetve — pongyolában. Ezek is műhelytitkok és meglehetősen tanulságosak, mert amíg az intervju eljut odáig, hogy nyomdafestéket iát, — „szenzációs“ változásokon megy keresztül. Íme egy pár intervju-töredék a valóságban és — ahogy másnap az újságban megjelenik. * Az ősz politikust, aki kiváló tudós hírében áll, egy zugkorcsmában csíptem el. Üres söröskancsók társaságában egy szál cigány mellett széles mosoly- lyal fogadott: — Bukunk öcsém, bukunk — recsegte a fülembe. Most huzza a füstös a halotti margót annak a kormánynak, melynek egyik oszlopos tagja voltam. De az öreg hülye (itt1 egyik minisztertársára céloz) ismét világraszóló blödséget követett el, tehát eltűnünk a balfenéken, mert az időnk lejárt. — Sebaj! Igyál te is, mondotta kedélyeskedve, mert borban az igazság és Írjál rólam utoljára valami szépet, te már tudod mit... Es másnap az újságban megjelenik: — Könyvei között elmerülve találtam az ősz tudóst™ Kijelentette, hogy a kormány helyzete sohasem volt olyan szilárd, mint ma. Most dolgozik az alkoholizmus terjedésének a meggátlását célzó javaslaton és rendkívül kedvezően nyilatkozott X. miniszterről, stb. m A szocialista vezér, aki a korrupció eilen es a munkásság érdekében dörgedelmes filippikákac mond a parlamentben, fényűző szalonjában fogadott. Legújabb divat szerinti zakóban, monoklival a szemén, raccsolva beszélt: — Nézd öregem, a politika fenékig prostituált, az eszmék szépek és örökéletüek, de Mara, ez a kiérdemesült aggastyán, még nem tudhatta, hogy autö, luxus- és fürdőszoba nélkül ma politizálni nem lehet. A siker első princípiuma az előkelő élet, ami nélkül a munkásságon és elsősorban magamon netu segíthetek. Látod, — mondotta könnyedén — mások a petróleumüzleten milliárdokat vágtak zsebre és tőlem az elvtársak azt a pár rongyos milliócskát is irigylik... És másnap Így hangzik az intervju: — A munkásság érdekében, mert pártom érdekét mindig a szivemen viselem, mondom, hogy a korrupció és a fényűzés közéletünk rákfenéje. A mai politikusok megfeledkeznek az egyszerűségről, az önzetlenségről és a Mara örökéletü gondolatairól. Miért szaladgál ebben az országban annyi autó? Miért fláncolunk? Hiszen koldus az ország, éhezik a munkásság, de a politikusok zsebeibe aranyak gurulnak! Nem győzöm eléggé hangsúlyozni: vissza MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK BRASSÓI FIÓKJA DeviiEák<valuták vétele és eladása. 6 'iH 0 f az egyszerű élethez, a marxi tanokhoz. íme. itt vagyok én. aki a képviselői dijamat is szétosztom a munkásság között. Holnap a fényűzés és korrupció ellen szólalok fel. így beszólt a munkásvezér, akit puritán egyszerűség vett körül. • Az antiszemita, zavargások után a hires filoszemitához. a zsidóbarát honatyához mentem. Egyenesen a lakására, ahol kopogtattam és azután beléptem. Éppen rossz időben, mert heves, sőt „csattanó" családi perpatvar játszódott le a feleség és a férj között. Nem kell mondanom, hogy az „összecsapás"-nak a férj, a híres honatya volt a szenvedő hőse. — Tessék szerkesztő ur, mondotta önagysága hidegvérrel. Tessék, tessék... Bizonytalanul álltam meg a küszöbön, önagysága, a nehéz súlyhoz tartozik és valósággal beráu- tott a szobába. Szertartásosan nevettünk és örültünk egymásnak. A nagy honatyával bevonultunk a dol- gozószobáoa. — Az antiszemita zavargásokkal kapcsolatosan szeretnék... — mondottam bizonyos maliciával. — Intervju? — kérdezte a honatya és rendbeszedte vihartlátott öltözetét. — Hiszen tudja. — mondotta széles mosollyal és a düh némi maradványával, — hogy ki nem állha- tom a zsidókat... Megfogta a kabátomat és súgva, bizalmasan kezdett beszélni: — Nézze, szerkesztő ur, egymás közt vagyunk keresztények, ezek a zsidók nagyon agresszívek... — De uram, — vetettem közbe, — ők nem csináltak semmit... — Tudom, tudom. Mégis csak gazdagságukkal és hangosságukkal.., — Moccanni sem mernek... — próbálok beszélni. — Tudja mit? Nem árt egy kis kőzápor, fejDo- verés és ha nem tetszik, menjenek Palesztinába— Most önagysága lép ba: — Szerkesztő ur, írja ki az újságba, hogy milyen házias vagyok, még a férjem ruháit is kiporolom. Másnap megjelenik az intervju: Midőn a nagy ultramontán és filoszemita politikus lakására beléptem, mindjárt láttam, hogy itt honol az igazi családi béke és boldogság Ezeket mondotta: — Mélyen elítélem az antiszemita zavargásokat. Meg vagyok döbbenve a kilengések miatt. Barbárság. igen, barbárság, mondotta és a kormánytól a legeréiyesebb intézkedéseket követelem, mert a zsidók azok, akik a legközelebb állanak a szivemhez... Az interjú befejezése pedig: A nagy politikus meleg, harmonikus családi élete, amit látogatásom alkalmával tapasztaltam, magyarázatát adja annak, hogy az ultramontán vezér a politikai életben is a harmonikus egyetértés zászlóvivője,,.
