Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-02 / 276. szám
XII. SVP. 276. SZÁM. A „KELETI UJBAG“ vasárnapi melléklete 19 1 KÖNYVEK KÖZÖTT H püspök választási fog a ggiilalefiérvár- fagaras! gőröfl-katbolíkns eggfiázmeggében (Dr. Gyárfás Elemér tanulmánya) Az erdélyi kathollkus akadémiában tartotta meg erről a kérdésről székfoglalóját dr. Gyárfás Elemér. A tanulmány dr. György Lajos főtitkár szerkesztésében „Az erdélyi katho- likus akadémia felolvasásai“ sorozat első számaképpen jelenik meg. A ratifikált konkordátum és a codex juris canonici alapján azt bizonyítja a szerző, hogy azok a testületek, amelyek a múltban püspökválasztási jogot gyakoroltak, ezt a jövőben is csorbítatlanul megtarthatják s ettől őket sem az uj egyházi törvénykönyv. sem a konkordátum meg nem fosztotta. Történelmileg kimutatja, hogy a romániai ka- tholikus egyházmegyék közül kettőnél találjuk meg a múltban a püspökválasztási jog tényleges gyakorlatát. Egyik az erdélyi róm. katho- likus státus, hármas kandidálási joga, a másik a Gyulafehérvár—Fogaras-i görög katholikus püspökség, majd érsekség egyházmegyei zsinatának püspökválasztási joga. Gyárfás Elemér ez utóbbit dolgozza fel és pontos preciz adatokkal Írja meg a kérdés történetét. Föltárja a helyzetet az Unió előtt, majd a katholikus egyházban történt unió után bebizonyítva, hogy a gör. kath. egyház szigorúan ragaszkodott mindig ehez a jogához. Külön fejezetben mutatja be. hogy milyen volt a választási jog az érseki tartományban és milyen volt a választás módja. A nagy értékű tanulmányból világosan kitűnik, hogy az Erdélyben fokozatosan kifejlődő szervezetben miként nyert a papság befolyást a püspökválasztásra, miként ismerte el és respektálta a legnehezebb időkben is ezt a jogot az önálló erdélyi törvényhozásra, miként kodifikálta azt az Aprobatákban s milyen változáJairus leánya Donáth László elbeszélés kötete Néhány évvel ezelőtt tűnt fel Donáth László friss, üde székelytémáju Írásaival. Első novel- lás kötete „Humoros esetek“ címen 1928-ban jelent meg és ezzel egy csapásra ismertté tette művészetét. Tiz novellát gyűjtött össze a Jairus fiában, tiz tőrül metszett, értékes székely históriát. Kevesen vannak, akik jobban ismernék a székelység észjárásait, nyelvi sajátosságait, a humor mögött is megcsillanó súlyos problémáit ennek a bámulatos népnek, egész pszibéjét, mint Donáth László a harasztkeréki református tiszteletes ur, aki ott él közöttük és napról-napra figyeli népét és együttérez vele. A tudatos iró Ainom műszerével rögziti meg tetteiket, szavaikat, meleg érzésvilágukat, kedélyüket, örömüket, bánatukat. Ezért van az, hogy minden novellája közvetlen hatású, semmi kitaláltság nincs bennük, még érzik rajtok a frissen elejtett szó meleg ize. Természetesen az elfogott téma művészi kidolgozása a tisztánlátó kiforrott öconomiai érzékkel rendelkező iró munkája. Nem látszik rajtuk az írás gondja. De gondosan vigyáz rá, hogy a művészi összhatás róvására sehol túlzásba ne essék, akár a mese köntését kell megszabnia, akár az izes székely szavak és kifejezések felkinálkozó tömkelegében kell mértéket tartania. Kétségtelen, hogy a székely falu hangulata teljes ebben a könyvben. Derű, sok meleg szeretet árad a sorokból és sok életbölcsesség. Donáth László megérdemli, hogy tehetségét és útját a legnagyobb figyelemmel kisérje az erdélyi irodalom. Ezt a figyelmet már első kö tétével megkapta a közönség részéről, mely nagy becsüléssel veszi most kézhez a másodikat. A kritikus azonban még többet vár tőle. Bebizonyította, hogy minden készség és képesség meg van benne, hogy nagyobbszabásn munkával lépjen elő. Eddigi Írásai szinte predesztinálják rá és ugylátszik csak az ő elhatározásán múlik, hogy son ment át ez a jog a különböző kormányformák között egészen napjainkig. 1867-től 1918-ig terjedő időben az egész gör. kath. román közvélemény tudatos és szilárd elhatározással védte és érvényesíti jogát a budapesti magyar kormányokkal szemben. Ennek nemcsak kizárólag egyházi, hanem politikai nemzeti és kulturális okai voltak. Ilyen előzmények után a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot az a probléma, hogy az uj közjogi helyzetben, amikor Nagyrománia megalakulásával az ösz- szes nemzeti és kulturális szempontok teljesültek. minő álláspontra fog az egyház helyezkedni a püspökválasztási jog kérdésében. Elfoglalandó álláspontjuk és követelő magatartásuk, mindenesetre iránymutató lesz azokra nézve is. akik hasonló jogi és történeti alapon állanak. A probléma tehát rendkívül érdekes és Gyárfás Elemér rendszeres preciz feldolgozásában még nyer jelentőségében. A látszólag csak a görög katholikus egyházat érintő kérdésnek nagy háttere van és messzimenő konflu- ziókkal jár egész Erdély, sőt egész Románia szempontjából. A tanulmány mindössze két nyomtatott ívre terjed, de minden tekintetben a legnagyobb figyelmet érdemli meg. Alapos és kimerítő forrástanulmányok alapján készült, a történetíró tárgyilagosságával, elfogulatlanságával és hivatottságával. Kisebbségi helyzetünkben nem nélkülözhetjük az ilyen kérdések teljes ismeretét. Nemcsak egyházpolitikai, illetve egyházjogi téren, hanem azoknak a tanulságoknak szempontjából sem, amelyek a kisebbségi küzdelem jogalapjainak megvédését célozzák. egy hosszabb lélekzetü regényben teljesítse be amit novelISs köteteiben Ígért. Julien Green: Adrienne Mesurat. At „őrület regényéinek nevezte el Green Adrienne Mesurat című regényét egyik kritikusa és valóban furcsa egy könyv ez: közel ötszáz oldalon egy fiatal leány monomániájának története. A regény hősnője, Adrienne, felnő egy olyan családban, amelynek egyik tagja egy önzó', üres formalizmusok mögé rejtőzködő aggastyán, másik tagja pedig egy évekre ágyhoz kötött beteg nő, egyik apja Adriennek, a másik a nővére. Ebben a vigasztalan környezetben, jé emberek nélkül, barátok nélkül, magányosságra kárhoztatva nem csoda, hogy a fiatal Adrienne teljesen elvesziti egyensúlyát és nem tudja visszanyerni akkor sem, amikor szabad lesz: apja egy véletlen baleset következtében, amelyben akarva, nem akarva Adriennek is köze van, meghal, önző, féltékeny nővére pedig már annak előtte megszökik hazulról. De belső szabadságát az örök fogoly sohasem nyeri vissza, szervezetét annyira megörölte a szenvedések, magány, nemi elzárkózottság, hogy napról-napra föltartózhatatlanul halad a megőrülés felé. — Megírás tekintetében brilliáns ennek az északamerikai származású, de Franciaországban született Írónak • könyve, aki idegen véralkata ellenére is a francia irásmüvészet legszebb hagyományait idegezte be magába és Mauriccal együtt Flaubert egyenes utódjának, irásmüvészete továbbfejlesztőjének tekinthető. Regényének cselekménye a pszichológia szigora törvényei szériát ivei fel egy klasszikus sorstragédia magaslatára. A mü tulajdonképpeni cselekménye tisztán belső történéseken fordul meg, a lélek titokzatos változásain, de ez a káprázatos irásmüvészet lehetővé teszi, hogy oly feszültséggel olvassuk Ad* rienne Mesuralt megrendítő történetét, mint a legizgalmasabb kalandorregényt. A regényt különben németre is lefordították és a Speidelsche Verlagsbuchhandlung, Wien Ízléses kiadásában jelent meg. (1) Jack London: A MAYÁK KINCSE. Jack London minden könyvében, a drámaian pergő események mögött, a cselekmény széles epikájának hátterében, van valami lírai. Nyugtalan, kóbor lélek Jack London lelke: alakjai is az amerikai nagyvárosok mai zajos, dübörgő életéből vetődnek el a mult rejtett mesés országaiba. A „Mayák kincse“ cimü, most megjelent müve három szerelmes szív megragadóaU szép története egy izgalmas, epizódokban bővelkedő, érdekes kalandregény keretében. A három főszereplő testi és lelki berendezésének eiénkvetitésében és a letűnt dicső mayák mai elkorcsosodott utódjaikkal folytatott izgalmas kimenetelű összeütközések leírásában önmagát multa felül a nagy amerikai elbeszélő. A Jack London sorozatos munkáinak XV. köteteként megjelenő nemes kiállítású regény az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ára fűzve Lej 197. Révész Béla: Egyedül mindenkivel. Révész Béla a kisemberek, elnyomottak, a szegény emberek nagy Írója. Széles öleléssel vonja magához a kicsiny emberi élet minden jelenségét: apró örömöket és nagy szomorúságokat s a kevés mosollyal és sok könnyel teli mindennapi vergődéseket. Kivételes stilusmü- vészet, mély emberismeret, jóságos életbölcselet jel-, lemzik most megjelent „Egyedül mindenkivel“ cimii uj regényét is. Egy fiatalember szürke kis életének mindennapi nyemoruságát a nyomasztó szegénység lerombolhatatlan börtönfalai között olyan mesteri vonalvezetéssel irja le a kiváló iró, hogy uj kötetében megtalálja a magyar olvasóközönség mindazt, amiből megtanulta Révész Béla Írásait becsülni és szeretni. A kiváló iró egyéni meleg lirájától átitatott hangú regény az Athenaeum kiadásában jelent meg, tartalmához méltó nemesen egyszerű kiállításban. Ára fűzve Lei 122. „ Trioiron“ Egyenáram ^Schrack' anódpóflö 25oo „EUMIG“ váltóáramú anódpótló Z20ÖI Romániai vezérképviselet: BADiOGi-Qsus, az IISECB R. T. radiéosziátya, Bucureşti l. Galei V!n!?r!s! 39.
