Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-21 / 292. szám

9 XII. EVF. 292. SZÁM. KRUmtySJfG SÉ^áÜÉfe> I kfilftaietjessd gelle ei Perie de Paris Jo&eu-Udb ^CSAKIS EREDETI CSOMAGOLÂSPAW \ jjrso ♦♦♦♦♦ír susisinini'ifrt §♦*>§#>> irtiw<M'fr>»w Legolcsóbb háztartási iskola A mai élet és a mai divat sót oj gondolatot vitt be a leányok életébe. Egy ilyen gondolat az önállóságra törekvés. A háztartás korlátolt mivoltáért és mert a kéz- mii- és gyáripar sok munkaalkalmat elvont a csa­ládtól, ugyanakkor erdélyi magyar nőink csak .nost kezdenek ráeszmélni a belterjes gazdálkodás nagy jelentőségére. Leányaink a házból, a családból ki­felé az életbe” törekszenek. Tehetségüket értékesi- teni akarják. Önálló jövedelemre törekszenek. Általában ez az önállóságra törekvés helyes, csupán a kivitelben van sok baj. A munkaalkalom keresésében nem figyelik meg, hogy mi felel meg legjobban hajlamaiknak, tehetségüknek, szervezetük­nek, jövő hivatásuknak; nem figyelik meg a lehe­tőségeket fajunk gazdasági és politikai érvényesü­lésének eszközeit, módjait. Ma még csak egy határoz: a divat. Divat egye­temre járni, bár a szükségessége már nem forog fenn, mert hiszen alig, vagy sehogy sem lehet ál­lást kapni; nagy a túltermelés; divat irodába jár­ni, bár ezért a hivatalba járó nők nagy többsége és a család múlhatatlanul megszenved. Helyénvaló tehát újból felhívnunk leányaink, asszonyaink figyelmét a nagy jövővel biró gazdasá­gi pálya belterjes részére, mely rengeteg érvénye­sülési lehetőséget nyújt. Az uj útra azonban ismeretekkel kell felfegy­verkeznünk. Ezeket az ismereteket a felállítandó női gazda­sági iskolákban lehet megszerezni. Addig is a Ro­mániai Magyar Kisebbségi Nők Központi Titkár­sága rendezi a különféle gazd. tanfolyamokat és most is különböző helyeken baromfitenyésztési szak­előadásokat tartatott. Vannak kitűnő szaklapok és szakkönyvek, melyek alapján szintén lehet gyakor­lati ismereteket elsajátítani. Németország például mindezek mellett köny- nyen megvalósítható módon is képez kitűnő gazda­nőket. A 15—16—18 éves leány jelentkezik tanu­lásra, gyakorlatra valamely általánosan ismert jó háziasszonynál, hol gazdasággal is foglalkoznak. A lányok községük papjától vagy nőegyletétől hozza a bizonyítványt erkölcsi életéről; viszont az illető család, ahová a tanulnivágyó megy, közismerten ki­fogástalan kell hogy legyen. A leány elhelyezkedik négy heti próbaidőre. Ha a két fél meg van egy­mással elégedve, egy esztendei tanulási időre álla­podnak meg fizetés nélkül, csupán teljes ellátás­ra. Ez az ellátás ugyanaz kell hogy legyen, ami­ben a családtagoknak részük van, tehát a tanuló nem cseléd, hanem határozottan családtag, dolgozó házi kisasszony. Szabad órákban részt vesz templom látogatásban, esetleg valamely hasznos kurzus láto­gatásban, járhat leányotthonba, színházba, moziba éppen úgy, mintha a ház asszonyának tulajdon édes gyermeke volna. Viszont a tanulónak válogatás nél­kül mindent kell dolgoznia, ami egy rendes házban, gazdaságban előfordul. Az első év végén még egy évre állapodhatnak meg, vagy a második évre egy más családhoz megy a tanuló, de a második évben már fizetés is jár neki. Időközben az arra hivatottak: papné, nőegy­let, gazd. kamara ellenőrzést gyakorolnak és szük­ség esetén beavatkoznak. A második év végén a tanuló a gazdasági ka­marában az összes tanultakból úgy elméletileg, mint gyakorlatilag levizsgázik és jogérvényes bizonyít­ványt kap, de bizonyítványt kap a háziasszony is, hol a tanuló végzett. Most már az igy végzett nagy lány, esetleg tovább tanul valamely speciális ház­tartási-gazdasági ágat, vagy a saját h'áztáján fo'y- tat okos, hasznos munkát. Ez a legolcsóbb háztartási-gazdasági oktatás, mely igy lehetségessé teszi, hogy a vagyontalan, kis jövedelmű család is szakképzettséget adasson leá­nyának. Ez a módja az oktatásnak sok tekintetben jobb az intézeti oktatásnál, mert az intézet nagy ala­nyokban dolgozik, teljes, tökéletes felszereléssel és a család nehéz gondjaitól távol áll, tehát bár a leg­jobbat akarja, mégis kiveszi a tanulót legtermésze­tesebb környezetéből, a való életből, mig a család­ban való nevelésben szakadatlan folytonosságban látja a növendék, hogy miként kell küzdeni a jóért' az adott körülmények között. Nekünk magyaroknak ez a német módszer nem idegen, mert évszázadokon át mindaddig, mig álla­mi intézetek nem nyújtották más formában is az Ismereteket, nagyocska leányaink mindig egy-egy közismert derék úrnő, jó gazdasszony udvarházába igyekeztek, ahol mindent tanultak, amire későbbi életükben szükségük volt. Az a szükséges tudnivaló pedig nagyon sok volt, mert hiszen akkor nem ál­lottak a családok rendelkezésére a kézmü- és gyár­ipar, a pompás étkezők, a kitünően berendezett bo- degák, a konservek, nem voltak bőviben a dro- gueriák, patikák stb., ezek termékei mind az ott­hon munkájának eredményei voltak. Egy-egy ilyen otthon valóságos őse a főző-, háztartási-, női gaz­dasági iskolának. Abszolút eredeti gondolata Németországnak, hogy a földmivelési kamara a gazdasági vándertu- nitó mellé oda állítja a mozgó mintakonyhát min­den nélkülözhetetlen felszereléssel és bemutat há­romféle formában elkészített egyszerű kosztol: hús­sal, hús nélkül, hallal, — középsúlyos munkát vég­ző négy tagú család számára; közli, hogy mibe ke­rül az ebéd, melyben a szükséges tápérték megvan. Hogy mennyire helyes ez a tanítási mód, kivi­láglik mindjárt abból, hogy tudjuk mennyire néni táplákozik a mi népünk sem okosan, sem takaréko­san és valamennyien még mindig többet költünk a konyhára, mint amennyit észszerűen kellene. Hisz- szük azonban, hogy mikor a nő háztartási- és gaz­dasági ismeretek tanulása közben mérlegeléshez szo­kik, fejleszti Ítélőképességét és ha látja a célt, sok minden máskép lesz. Kovács Dezsöné. Kiéheztető blokád alá vették egy kolozsvári zsidó hitközség híveit Már szeptember ő!a nem ebeinek marhahúst s most rendőrök akadályozzák taőg, hagy barom Ji ölhessenek (Kolozsvár, december 18.) Kolozsvári zsidó családokat a rendőrség akadályos meg abban, hogy a ínaguk rituális módja szerinti ételeket ehessenek és a zsidó családok köré­ben nagy az elkeseredés, izgatottság. A felhá­borodásuk azonban nem a hatóság ellen irá­nyul, hanem azok ellen a zsidók ellen, akik szerintük a hatóság közbelépését kieszkö­zölték. A hitbuzgó széfard-ritt! shoz tartozó Ká­dár-utca 3- szám alatti zsiuótemplom ka.pu'le­járatánál három nap óta rendőr-őrszem áll, aki a templom udvarára s az udvaron levő lakásokba csomaggal, vagy batyuval érkező­ket megmotozza, aki baromfit akar bevinni, azt nem engedi be. Ugyanilyen utasításokkal rendőr áll Áron rabbi Szeszgyár-utcai kapu­jában. A hitközséghez tartozók a következő­ket panaszolják : — Már hónapok óta nem ehetünk marha­húst, mert a mészárszékünket becsukatták. Arra voltunk utalva, hogy kizárólag csak baromfihúst ehetett az a kétszáz család, amely hozzánk tartozik, pedig elképzelhető, hogy erre a drágább húsételre nem telik min­denkinek. De a hitünk olyan, hegy a más metsző levágott marhájából mi nem ehetünk. Most lehetetlenné akarják tenni, hogy egy­általában húst ehessék ez a közel ezer lélek- Ki akarnak éheztetni, éhségblokád alá vettek bennünket. Arra akarnak kötelezni, hogy az orthodox hitközség mészárosainak busából, vegyünk, de akkor elhagynék a mi hitünket. — A szefárd hitközség teljes jogú meg­alakulását ugyanis <a, kultnsztörvény keresz­tülvitele után jóváhagyták. A jóváhagyást azonban bizonyos közbenjárásra a miniszté­rium visszavonta azzal, hogy a törvény vég­rehajtási utasításáig nem számit végleges jó­váhagyásnak. E visszavonás alapján záratták be a hatósági mészárszéket és tiltatják le rendőrökkel a baromfivágást. A hitközségi és hitelvi dolgok vitáját majd elintézik. De egé­szen különös óz, hogy embereket, akárkiket, meg lehessen akadályozni abban, hogy olyan baromfit egyék, s úgy ölje meg, ahogyai. akarja, ne onnan vegye, akitől neki tetszik. Ezen az alapon akármelyik vendéglő, vagy étterem konyhájára is be lehet rendőröket ál­lítani s hatóságilag étlapot előirni. Kiéheztc- téssel akarnak hitehagyottakká tenni. Mert mi most szembe kell nézünk, a ránk kónysze- ritett éhezéssel, a fogyatékos husnélküli táp­lálkozással. A gyermekeinkkel szenvedtetik meg a hitüket. Árjegyzék m ingyen I Korcsolya - sl - vadászdpök! Si - ruháit - norvég vShsrbluzok I Si - rodii - korcsolya 2 EMIL SCHUSTER, CLUJ Árjegyzék ingyen I i Ünnepi diós, mákos kalács, zsurvekni stb. megrendelhető és kapható: i * -----------------------5---------------------------------------* KATONA sütöde, CALEA VICTORIEI No. 14. Telefonszám: 90. F Ii. O K: ! Str. M moraiidului -0.. lel. 25. ; ( alea Re írem Férd; na d No. 32. nuea Kebele Férd mind JNTo. 76. ; Strada Ren ina Maria No 28. ©mi«i nuni .....................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents