Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-21 / 292. szám
Claj-Kolczsvir, 1929. december 21 SzOttlhăt Képv ifiţplo^P-! ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piám Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 is 3-64. XII. évfolyam 292-ik szám ELŐFIZETÉS OL.DÖN évre 1200 lej félé ;oo lej évre soo lej hóra 100 egy rm oldalas 16 szám » ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengd, negyedévre 15 pengj. •> Egyes szám ára 2Ü iiilár Már a Rapid sem menekül A vasúti kormány büszkesége a Rapid, ez a kecses, vadonatúj, számozotthelyii szerelvény, amely tiszteletreméltó gyorsasággal szeli át a Nagyváraü- Bukarest közötti távolságot. Egy reprezentativ vonat, mondhatni kiállítási darab, amelynek ugyan meg vannak a maga apró-cseprő kényelmessógi hiányai, de mindenesetre olyan vonat, amely határozottan kulturreinvonalat reprezentál. Zz a vonat a mi vezér-vonatunk, luxoríozus férfi és női kisérő személyzetével, hiszen a legforgalmasabb fővonalon keresztül halad, Románia nyugati határáról a zország fővárosába. Nos, ezt a disz-vonatot, a romániai vasutak kochinorját sem respektálták az utonállók és eddig megelégedve vicinálisok távoli regáti döcögősek kifosztásával, most a Rapidot is munkába vették. A három álarcos rablónak vakmerő támadása Ploeşti mellett — valahogy arra a képre emlékestet bennünket, amikor a hegyekből lejönnek a városokba a farkasok. A támadás, amely Románia legfőbb vasnti vonalán, legelőkelőbb, legbiztonságosabbnak látszó vonatjával történt, ijesztő szinben mutatja a biztonsági állapotok leromlását. Beszédes doknmentuma a mi időnknek. Ha igy tart, ha a havasi betyárok vakmerősége ilyen „rapid”-tempóban nő és a megfékező erő pedig ilyen mértékben apad, már a városi omnibusz-kocsikra sem lehet majd felülni, mielőtt az ember el nem készíti végrendeletét. Egy csöpp a tengerben Páriában, a Szellemi Együttműködés épületében ünnepi szólamok között avatták fel az Uj Európa otthonát. Herriot volt miniszterelnök hangoztatta az ünnepélyen, hogy a külömbözö nemzetbeli inteüektuelleknek sze- retniök kell egymást, de ahoz, hogy egymást szerethessék, meg kell érteniök egymás nyelvét- A szűkszavú távirati jelentésből nem tűnik ki, hogy mire gondol tulajdon fa pen a lelkes Herriotf Talán egy cercle d’etrangere, egy Népszövetség égisze alatt működő társasklubra, amely abban különbözik a poliglot társasköröktől, hogy ott valami egység-nyelvet beszélnek■ Nem akarunk viccelni a pacifizmussal, az emberiségnek ügyét valóban nagy és szent dolognak tartjuk. De ezek az erőnélküli, társadalmi megnyilatkozások, amelyekkel lépten-nyomon találkozunk, még száz év múlva sem hozzák közelebb a kiengesz telődés híveit az emberiség nagy eszméjéhez. A háborúban sokat mosolyogtunk azon, hogy a subaltern tisztek a legfontosabb dolognak azt tartották, hogy csillogjon a sárga rézgomb és szabályszerűen legyen befűzve a bak- kam.es. A pacifizmusnak is megvannak ezek az apró toalettgondjai, minduntalan megfeledkezve arról, hogy nehány vizcseppel nem lehet mozgásba hozni — az erőmüveket- Jó, jó, annak a kvpuccolt mentegombnak is van bizonyos értelme. És kellemes érzés, hogy az emberek az európai kontinensnek is, mint egységes, szerves-egésznek, mint ideálnak is helyet szorítanak a világpolitika macskaasztalánál, ám tiz esztendő pacifista törekvéseinek fájdalmas kiábrándultsága letompitja kedélyünket ahhoz, hogy túlságosan sokat tartsunk ezekről az egyébként becsületes szándékú vállalkozásokrólCellophan Lepage-nál, Kvár. Két óceánjáró a sürü köd miatt összeütközőit a newyorki kikötőben és az utasok valamennyien a tengerbe ugrottak (NEWYORK, december 18.) A kikötőre negyvennyolc óra óta sürü áthatatlan köd ereszkedett alá. A ködben a kikölö előtt két óceánjáró gőzös összeütközött. A Victoria óceánjáró rendkívül súlyos sérüléseket kapott az összeütközésnél, úgyhogy féloldalra dőlt és ezután rövidesen el is sülyedt. Az utasok körében nagy pánik támadt és még az elstt- lyedés pillanata előtt úgyszólván mindannyian a tengerbe ugrottak. Szerencsére segély- hajók tartózkodtak a közelben és igy a gőzös kettőszáznyolcvan utasát sikerült teljes számban kimenteni. Rist ellenőrző szerepét megalázónak mondotta lorga a parlamentben Az egyetemi építkezésekhez csak a külföldi szakértő protekciójával tudtak pénzt kiuta látni — A költségvetés vitája lorga és Jósika János voltak a költségvetés szónokai (Bukarest, december 19.) A kamara csütörtöki ülésének jelentős eseménye volt Jósika János báró beszéde a költségvetés kritikájáról, az adóemelésekről és az államsegélyről. A beszédet megelőzően Jorga beszélt igen érdekesen arról a szerepről, amit Rist a külföldi tőke ellenőrző szakértőjeként tölt be s amit Madgearu miniszter elszépit a nyilvánosság előtt. Jorga asetet hozott fel arra, hogy Rist hozzájárulása nélkül még az egyetem számára sem utalhattak ki pénzt. A kamara csütörtöki ülésén Pop Cicio elnök felolvassa a délelőtt folyamán a régens- tanácsnak ünnepélyesen átadott válaszfeliratra beérkezett választ. A költségvetéshez először Jorga szól hozzá. Kritzálja a liberális revalorizációs politikát. A történelem tanulsága az, hogy a leromlott pénzegység sohasem emelkedik fél- Az adókról szólva megállapítja, hogy ebben az ügyben nem lesz rend addig, ainig az ország lakosai, az adófizetők, nem érnek ei tisztességes életsba-ndardot. A külföldi tőke ée az ország viszonyáról beszél- A liberálisok arra vártak, hogy a külföldi tőke térd rekényszerüljön, ezzel szemben az országnak kellett külföldre mennie pénzért a legrosszabb pillanatban, amikor a frank zuhanása miatt a pénz drága volt. A külföldi ellenőr Jorga beszédének legkiemelkedőbb része az, amelyben Ristnek a Nemzeti Bank francia szakértőjének a szerepével foglalkozik. Távol áll tőle az intenció — mondja, — hogy Ristet, aki régi barátja, támadja, de az országra léalázó, hogy egy külföldi ember avatkozzon bele a pénzügyekbe- Megemlíti, hogy egyszer, amikor Popovici pénzügyminisztertől az egyetemi építkezésekre kért pénzt, Risthez utasították, s csak az ő közbenjárására utalták ki az összeget. Madgearu: Ez nem igaz. Jorga tovább hangoztatja, bogy az eset igy történt meg- A helyzet Románia pioezti- zsét sérti. A miniszter Rist szerepéről Beszéde folytatásában megállapítja, hogy Romániának, mint fiatal országnak elasztikus, a mindenkori helyzethez simuló költségvetésre van szüksége Végül az -adózó polMni számunk 16 oldal gárok terheiről beszél, figyelmezteti a kormányt, hogy ne feszítse túl a hurt, mert az adófizetők odajuthatnak, hogy erőszak alkalmazása mellett sem fognak fizetni s ebből az irányból a kormányt nagy meglepetések érhetik. Madgearu pénzügyminiszter azonnal válaszol. Azt állítja, hogy Ristnek semmiféle ellenőrző szerepe sincs az ország pénzügyei felett. Nem a külföldi tőkecsoportok képviselője, hanem a stabilizációt garantáló emissziós bankoké. Rist szerepe az, hogy a stabilizáció végrehajtását ellenőrzi és itt-ott tanácsokkal látja ei a kormányt. Az ország szerencséjének tarthatja, hogy Rist elfogadta ezt a. megbízást, hiszen minden jelentéséből kitűnik az a gondosság és szeretet, amivel az ország irányában viseltetik. Csodálkozik Jorga felszólalásán, mivel a szomszéd országokban működő tényleges ellenőröket sem kritizálták ily nyilvánosan. Jorga válaszol. Hangoztatja, hogy egyáltalában nem akarta Ristet személyében támadni, az egyetemi építkezések előbb említett esete azonban valóban megtörtént. Sajnálja, hogy ilyen diszkrét dolgokat kell említenie. de erre Madgearu magatartása kéiíyszeritette. Iíoznovanu szocialista a következő szónok. Főképen a hadsereg költségvetésével foglalkozik, amely egymilliárd kétszázmillióval magasabb a múlt évinél. Szerinte a hadsereg igen nagy apparátussal dolgozik, például Bukovinában, ahol a háború előtt egy hadkiegészítő volt, most négyet tartanak fenn. A költségvetést nem fogadja el. Ezután következett Jósika nagy beszéde, amelyet más helyen közlünk. Az utolsó szónok JVJanta. többségi, aki Madgearu pénzügyminiszter érdemeit méltatja.
