Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-21 / 292. szám

Claj-Kolczsvir, 1929. december 21 SzOttlhăt Képv ifiţplo^P-! ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piám Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 is 3-64. XII. évfolyam 292-ik szám ELŐFIZETÉS OL.DÖN évre 1200 lej félé ;oo lej évre soo lej hóra 100 egy rm oldalas 16 szám » ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengd, negyedévre 15 pengj. •> Egyes szám ára 2Ü iiilár Már a Rapid sem menekül A vasúti kormány büszkesége a Rapid, ez a kecses, vadonatúj, számozotthelyii szerelvény, amely tiszteletreméltó gyorsasággal szeli át a Nagyváraü- Bukarest közötti távolságot. Egy reprezentativ vo­nat, mondhatni kiállítási darab, amelynek ugyan meg vannak a maga apró-cseprő kényelmessógi hiá­nyai, de mindenesetre olyan vonat, amely határozot­tan kulturreinvonalat reprezentál. Zz a vonat a mi vezér-vonatunk, luxoríozus férfi és női kisérő sze­mélyzetével, hiszen a legforgalmasabb fővonalon ke­resztül halad, Románia nyugati határáról a zország fővárosába. Nos, ezt a disz-vonatot, a romániai vasutak kochinorját sem respektálták az utonállók és eddig megelégedve vicinálisok távoli regáti dö­cögősek kifosztásával, most a Rapidot is munkába vették. A három álarcos rablónak vakmerő támadá­sa Ploeşti mellett — valahogy arra a képre emlé­kestet bennünket, amikor a hegyekből lejönnek a városokba a farkasok. A támadás, amely Románia legfőbb vasnti vonalán, legelőkelőbb, legbiztonságo­sabbnak látszó vonatjával történt, ijesztő szinben mutatja a biztonsági állapotok leromlását. Beszédes doknmentuma a mi időnknek. Ha igy tart, ha a ha­vasi betyárok vakmerősége ilyen „rapid”-tempóban nő és a megfékező erő pedig ilyen mértékben apad, már a városi omnibusz-kocsikra sem lehet majd fel­ülni, mielőtt az ember el nem készíti végrendeletét. Egy csöpp a tengerben Páriában, a Szellemi Együttműködés épü­letében ünnepi szólamok között avatták fel az Uj Európa otthonát. Herriot volt minisz­terelnök hangoztatta az ünnepélyen, hogy a külömbözö nemzetbeli inteüektuelleknek sze- retniök kell egymást, de ahoz, hogy egymást szerethessék, meg kell érteniök egymás nyel­vét- A szűkszavú távirati jelentésből nem tű­nik ki, hogy mire gondol tulajdon fa pen a lelkes Herriotf Talán egy cercle d’etrangere, egy Népszövetség égisze alatt működő tár­sasklubra, amely abban különbözik a poliglot társasköröktől, hogy ott valami egység-nyel­vet beszélnek■ Nem akarunk viccelni a paci­fizmussal, az emberiségnek ügyét valóban nagy és szent dolognak tartjuk. De ezek az erőnélküli, társadalmi megnyilatkozások, amelyekkel lépten-nyomon találkozunk, még száz év múlva sem hozzák közelebb a kiengesz telődés híveit az emberiség nagy eszméjéhez. A háborúban sokat mosolyogtunk azon, hogy a subaltern tisztek a legfontosabb dolognak azt tartották, hogy csillogjon a sárga réz­gomb és szabályszerűen legyen befűzve a bak- kam.es. A pacifizmusnak is megvannak ezek az apró toalettgondjai, minduntalan megfe­ledkezve arról, hogy nehány vizcseppel nem lehet mozgásba hozni — az erőmüveket- Jó, jó, annak a kvpuccolt mentegombnak is van bizonyos értelme. És kellemes érzés, hogy az emberek az európai kontinensnek is, mint egységes, szerves-egésznek, mint ideálnak is helyet szorítanak a világpolitika macska­asztalánál, ám tiz esztendő pacifista törekvé­seinek fájdalmas kiábrándultsága letompitja kedélyünket ahhoz, hogy túlságosan sokat tartsunk ezekről az egyébként becsületes szándékú vállalkozásokról­Cellophan Lepage-nál, Kvár. Két óceánjáró a sürü köd miatt össze­ütközőit a newyorki kikötőben és az utasok valamennyien a tengerbe ugrottak (NEWYORK, december 18.) A kikötőre negyvennyolc óra óta sürü áthatatlan köd ereszkedett alá. A ködben a kikölö előtt két óceánjáró gőzös összeütközött. A Victoria óceánjáró rendkívül súlyos sérüléseket kapott az összeütközésnél, úgyhogy féloldalra dőlt és ezután rövidesen el is sülyedt. Az utasok körében nagy pánik támadt és még az elstt- lyedés pillanata előtt úgyszólván mindannyian a tengerbe ugrottak. Szerencsére segély- hajók tartózkodtak a közelben és igy a gőzös kettőszáznyolcvan utasát sikerült teljes szám­ban kimenteni. Rist ellenőrző szerepét megalázónak mondotta lorga a parlamentben Az egyetemi építkezésekhez csak a külföldi szakértő protekció­jával tudtak pénzt kiuta látni — A költségvetés vitája lorga és Jósika János voltak a költségvetés szónokai (Bukarest, december 19.) A kamara csütörtöki ülésének jelentős eseménye volt Jósika János báró beszéde a költségvetés kritikájáról, az adóemelé­sekről és az államsegélyről. A beszédet megelőzően Jorga beszélt igen érdekesen arról a szerepről, amit Rist a külföldi tőke ellenőrző szakértőjeként tölt be s amit Madgearu miniszter elszépit a nyilvánosság előtt. Jorga asetet hozott fel arra, hogy Rist hoz­zájárulása nélkül még az egyetem számára sem utal­hattak ki pénzt. A kamara csütörtöki ülésén Pop Cicio elnök felolvassa a délelőtt folyamán a régens- tanácsnak ünnepélyesen átadott válaszfel­iratra beérkezett választ. A költségvetéshez először Jorga szól hoz­zá. Kritzálja a liberális revalorizációs poli­tikát. A történelem tanulsága az, hogy a le­romlott pénzegység sohasem emelkedik fél- Az adókról szólva megállapítja, hogy ebben az ügyben nem lesz rend addig, ainig az or­szág lakosai, az adófizetők, nem érnek ei tisztességes életsba-ndardot. A külföldi tőke ée az ország viszonyáról beszél- A liberálisok arra vártak, hogy a külföldi tőke térd rekény­szerüljön, ezzel szemben az országnak kellett külföldre mennie pénzért a legrosszabb pil­lanatban, amikor a frank zuhanása miatt a pénz drága volt. A külföldi ellenőr Jorga beszédének legkiemelkedőbb része az, amelyben Ristnek a Nemzeti Bank fran­cia szakértőjének a szerepével foglalkozik. Távol áll tőle az intenció — mondja, — hogy Ristet, aki régi barátja, támadja, de az országra léalázó, hogy egy külföldi ember avatkozzon bele a pénzügyekbe- Megemlíti, hogy egyszer, amikor Popovici pénzügyminisztertől az egyetemi építkezések­re kért pénzt, Risthez utasították, s csak az ő közbenjárására utalták ki az összeget. Madgearu: Ez nem igaz. Jorga tovább hangoztatja, bogy az eset igy történt meg- A helyzet Románia pioezti- zsét sérti. A miniszter Rist szerepéről Beszéde folytatásában megállapítja, hogy Romániának, mint fiatal országnak elaszti­kus, a mindenkori helyzethez simuló költ­ségvetésre van szüksége Végül az -adózó pol­Mni számunk 16 oldal gárok terheiről beszél, figyelmezteti a kor­mányt, hogy ne feszítse túl a hurt, mert az adó­fizetők odajuthatnak, hogy erőszak al­kalmazása mellett sem fognak fizetni s ebből az irányból a kormányt nagy megle­petések érhetik. Madgearu pénzügyminiszter azonnal vá­laszol. Azt állítja, hogy Ristnek semmiféle el­lenőrző szerepe sincs az ország pénzügyei fe­lett. Nem a külföldi tőkecsoportok képviselő­je, hanem a stabilizációt garantáló emissziós bankoké. Rist szerepe az, hogy a stabilizáció végrehajtását ellenőrzi és itt-ott tanácsokkal látja ei a kormányt. Az ország szerencséjének tarthatja, hogy Rist elfogadta ezt a. megbí­zást, hiszen minden jelentéséből kitűnik az a gondosság és szeretet, amivel az ország irá­nyában viseltetik. Csodálkozik Jorga felszó­lalásán, mivel a szomszéd országokban mű­ködő tényleges ellenőröket sem kritizálták ily nyilvánosan. Jorga válaszol. Hangoztatja, hogy egy­általában nem akarta Ristet személyében tá­madni, az egyetemi építkezések előbb emlí­tett esete azonban valóban meg­történt. Sajnálja, hogy ilyen diszkrét dolgokat kell említenie. de erre Madgearu magatartása kéiíyszeritette. Iíoznovanu szocialista a következő szó­nok. Főképen a hadsereg költségvetésével foglalkozik, amely egymilliárd kétszázmillióval maga­sabb a múlt évinél. Szerinte a hadsereg igen nagy apparátussal dolgozik, például Bukovinában, ahol a há­ború előtt egy hadkiegészítő volt, most né­gyet tartanak fenn. A költségvetést nem fo­gadja el. Ezután következett Jósika nagy beszéde, amelyet más helyen közlünk. Az utolsó szónok JVJanta. többségi, aki Madgearu pénzügyminiszter érdemeit mél­tatja.

Next

/
Thumbnails
Contents