Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-19 / 290. szám

3

A Sklarek-iigy else halottja

Schalldacii városi tanácsos háromperces kihallgatás után holtan fordult le a székről

Berlin, december középén.

Néhány hete, a Sklarek-botránnyal kapcsolatos cikkemben leírtam azt a cinikusnak is vehető kijelentést, hogy ennek a méreteiben egyre széjjelebb terpeszkedő panama-ügynek egészen biztosan lesz halottja is. Ez a jövendölés, amelynek nem a léhaság, hanem a viszonyok ismerete volt az alapja, mára már beteljesedett.

Dr. Tapolski vizsgálóbíró maga elé idézte a volt városi fotisztviselőt, akinek a bűnösségében ma természetesen senki se hisz Berlinben. Az 53 éves ember, aki már hónapok óta ennek az ügynek a betege, nem hallgatott az orvosára és elment .az idézőre. A vizsgálóbíró leültette és nekikezdett a kihallgatásának. Három perc múlva hörögve fordult le a székről Sehalldach tanácsos. Véletlenül kéznél volt egy orvos. Megvizsgálta és kijelentette, hogy halott. Félóra múlva szinte erőszakkal-kellett a jajveszékelő feleségét egy autóba tuszkolni. „Megölte! Maga ölte meg“ kiáltotta magánkívül dr. Tapolski felé. A biró hallgatott.

Ma már mindenki tudja, hogy Sehalldach jóindulatból vagy elnézésből, de mindenesetre nem nyereségvágyból biggyesztette a névaláírását ama szerződés alá, amely a Sklarek-fivérek cégét tette meg a berlini közüzemek egyedárusi jogokkal biró szállítójává. Hogy mégis ő az első áldozat, az meglepő, de nem érthetetlen. Az egész panamában még irta se lát senki tisztán s a támadások pergőtüze legelsősorban azok ellen fordult, akiknek a neve láthatóan szerepelt. Sklarek Willi néhány napja a oa- nama-ügy kivizsgálására kiküldőt: bizottságnak igen furcsa dolgokat vágott az arcába.

— A dolognak az a szine — irta egy komoly, nagy német újság, hogy Sklarekéket előbb megcsalták . . .

— Igen! — kiáltotta Sklarek Willi, szinte magánkívül, de. mindenesetre nagyon hallhatóan, most senki sem akar ismerni minkét, de mindenki, aki lit van, igen jól ismeri! Átvétettek velünk a volt városi közüzemet, hallatlanul magas áron és a leltári áru helyén üres ládákat találtunk. Azzal biztattak akkor, hogy jó szállítási szerződéssel kártalanítanak bennünket . . . Most meg ez a szállítási szerződés a baj . . . Csődbe kergették a cégünket, holott a várost egy pfennig károsodás sein érre volna, ha ránkhagyják, hogy simán lebonyolítsunk mindent. Én magam már gazdag ember voltam, amikor a szerződést megkötöttük, nem Berlinen gazdagodtam meg, inkább csak tönkrementem rajta . .

Erre a beszédre sokan fölfigyeltek és — mi it mondani szokás — kiterjesztették a vizsgálatot.

Amerikában vegyi eljárással olvasztják a laavat

(London, december 17.- A kanadai montreali egyetem egyik vegyésztanára a nagyobb hórétegek elovasztására is alkalmas 'folyadékot készített. A találmányt közelebbről Newyorkban az uccuknak hótól való megtisztítására fogják felhasználni, mert az eljárás olcsóbb és jobb. Newyork tanácsa eddig minden télen négy-öt millió dollárt költött hótaka- ritásra, inig a kanadai vegyész találmányának vagontételben is csak ötszáz dollár az ára. Ezt a folyadékot vízzel félig telt uccai öntözőautókba öntik s a gépkocsit a hóval eltorlaszolt úttesteken járatják. A vízzel kevert folyadék a havat megolvasztja és a hóié a vízlevezető csatomákan távozik az úttestről.

XU, EFF. 290, SZÁM.

£S*mMgg£S

maamtmmt«aaB3R v --«swnagasgMaKBMBaaiffi^

i

1

1

1

ÍÜ

Legszebb karácsonyi |§ ajándék a kotta és a könyv! gj

IVi&d©r, Rózsavölgyi. Bárd és Móra- ~ vetz Albumok, valamint más diszai- şşg bamok, operák, klasszikus dara- sss bök és slágerek legnagyobb rak- p§ tára és legolcsóbb ás*. Képes [j|] meséskönyvek és ifjúsági »ra« sütök óriási választékban kap- sa hatók. Most vegyen kottát és §§§ könyvet, hogy esetleg még ideje le- pŞj gyen kicserélni — Minden veVö 2

ingyen kottát kap. Eg

Kiráíy Jé#s?®s 1

ienem£ikereskedsséi30fs [jti CLUJ M

WIMPASSING

HÓCIPŐK ÉS SÁRC1PÖK:

Szabásuk modern,

Külsejük elegáns és sikkes, Minőségük viharálió és megbízható, Olcsó árak.

Az idei WIMPASSING hócipők nagyon sokíéle formában és színben minden ízlésnek megfelelően kaphatók.

Minden talpra rá van nyomva a vörös csillagmárka.

M mi nem terült Sie a választói nsvripélte

Az Országos Magyar Párt'kolozsvári tagoznia közli: 1 !)."()• bari lesznek a-közigazgatási választások, érdeke minden kolozsvári polgárnak, liogy a választói névjegyzékben benne legyen és választói jogát, érvényesítse. Mindenki, aki egy éve lakik Kolozsvárt, hozzájárul a város tér beihez, akár csak t-iz lej tüzoltóadóval is s rendben van az állampolgársága, egyszerű kérés.alapján îelceşndo a községi választók közé, tehát mindeneitől önmagától' függ, hogy bejusson a választók közé.

Az országos választások névjegyzékének is. december hónap a kijavítási ideje, tehát a ki ez évben lett 21 éves, 1929-ben kapta meg az állampolgársági bizonyítványát, jelentkezzék az országos választói névjegyzékbe való íelvételreMost az ideje, hogy teljesítsük ebbeli polgári kötelességünket, mert ha itt lesznek a Választások, akkor hiábavaló lesz a futkosás a névjegyzékbe való felvételért, .a névjegyzékek kiigazítása csak a jövő évi decemberben kezdődik.

Hatszázezer uj választó került be a községi választók névjegyzékébe

A törvénymódosító Javaslat a szenátusban — Nsio tudták az előkészítő munkálatokat elvégezni

(Bukarest, december 17.) A szenátus keddi ülésén napirend előtt Iteanu szenátor szóvá teszi, hogy hétfői szenátusi beszédét egyes lapok, közöttük például az Epava is közölték. A szenátus elnöke kéri a sajtót, hogy pontosabban számoljon be a szenátusban történtekről.

Cristea szenátor a földmivelésügyi. miniszterhez intéz kérdést Antipa és Vidrascu földmivelésügyi vezérigazgatók állít ól agos visszaéléseiről és kéri az ügyre vonatkozó aktákat, hogy a kérdést tanulmányozhassaCristea beszéde közben lép be a terembe Mironescu külügyminiszter, akit a szenátorok nagy tapssal fogadnak. Mironescu végigjárja a szenátus padsorait és kezet fog a szenátorokkal.

Grauer szenátor a hadikárpótlások ügyében interpellál.

A, Grabes előadó felolvassa a közigazgatási törvény módosítására, vonatkozó, a kamarában már megszavazott törvényjavaslatot. A szöveg felolvasása után Mirto belügyi államtitkár emelkedik szólásra és megindokolja a javaslatot- Arra való tekintettel, hogy az uj közigazgatási törvénnyel kapcsolatban mintegy hatszázezer uj választó szerepel az uj választási listákban, azok összeállítása nagyon nagy munkát igényel és igy a. munkálatokat nem lehetett február 8-áig befejezni. A kormány ezért kénytelen március 15-éig kitolni a választások határidejét. A javaslat az egyes körzetekbe beosztható választók számát 2—3 ezerre emeli fel, mivel ha a régi kétezres számot hagyták volna meg, nem állott volna elegendő biró rendelkezésére a vá lasztások lefolytatásánál. A szenátus a törvényjavaslatot megszavazza.

Napirenden a felirati vitában elsőnek Asvadulov bolgár nemzetiségi szenátor, aki azonban a nemzeti parasztpárt tagja, szólal fel- Azt indokolja legelőször, hogy ő miért lépett be a nemzeti parasztpártba. Beszéde végén kéri a kormánytól, hogy minél hathatósabban támogassa az ország földmives lakosságát.

Clinciu szenátor a középiskolai oktatást kritizálja. Luxusoktatásnak nevezi, amely eltávolodott a valóságos élettől. Sokra becsüli a klasszikus műveltséget, amelyben ő is nevelkedett, ez azonban csak a fiatalság egy kisebb csoportjának való. A mai oktatási rendszer lényeges reformját követeli.

az Istenek halnak, az ember él

Lei 75, Babits Mihály uj, szenzációs könyve és ÉLET és IRODALOM lei 225

Lepage-siál

Kvár