Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-18 / 289. szám
XII. EVF. 289. SZÁM. 1 A 16—20 személyes Fargo autóbusz egy nagyon szép és ízléses jármű. Vonalai gyönyörűek, karosszériájainak kontúrjai egy turistakocsilioz teszik hasonlóvá, ehhez hasonló könnyű vezetéssel. Minden kereskedő számára, aki apresztizst tényleges értéknek tekinti, minden olyan esetben, ahol a gyorsaság, a biztonság és a jó menet fontos,' THE FARGO FREIGHTER mindig, minden tekintetben kielégíti az igényeket A 6 hengeres motor 55 lóerős. A hidraulikus fékek a legnagyobb sebesség mellett is megállítják a gépet, ha még oly nagy is a terhelése. A rendkívüli könnyű kormány, a kéz legkisebb érintésére is reagál. Kérje a Fargo képviselőjétől, hogy mutassa be az ön üzletére alkalmazható előnyöket, Vezérképviselet Romania részére: SOCIETATE NOEL Bucureşti, Calea Victoriei No. 105, ELBE Cluj. Strada Memorandului A halottnak hitt, r*><rényes életű szerb királyné, Natália Párisban él, ahol a szegények és a meg- kinzoti állatok pártfogója Fordhoz hasonlítja magát Mussolini (London, december 18.) A Beaverbrook-aajtó egyik lapjában, a Sunday Express-ben Mussolini érdekes cikket irt a modern diktátorok szerepéről. Ebben a cikkben az olasz miniszterelnök uj szempontból világit rá a háború utáni Európa sokat gáncsolt és sokat magasztalt diktátoraira. Mussolini ezeket a diktátorokat a modern iizleU és pénzvilág nagy vállalkozásainak „big bo8S“-alhoz, teljes felelősségű, de ugyanakkor diktatórikus hatalommal rendelkező vezetőihez, elsősorban Fordhoz hasonlítja, ki Mussolini szerint csak ilyen körülmények között lehetett megalkotója és vezetője annak az óriási Ipari szervezetnek, amely a világ szükséglete számára 15 millió automobilt volt képes előállítani. A modern diktátor Mussolini felfogása szerint a parlament vállalkozási kedvét és energiákat fecsegésével megkötő parlament nélkül, teljes felelősséggel, de természetesen, feltételekhez nem kötött hatalommal felruházott kormányfő, akinek első és legfőbb kötelessége, hogy az állam nagy Üzeme lehető legeredményesebben dolgozzék és pedig az adófizetők elérhető legkisebb megterhelésével. Az ilyen miniszterelnök a legszemélyesebb felelősséget érzi az Iránt, hogy az adók minél alacsonyabbak legyenek, hogy az állam egész munkaszervezete simán és eredményesen dolgozzék ée az osztalék nem egyes kiemelkedő személyek gazdagodása, hanem a polgárok nagy tömegének jóléte legyen. Az olasz állam és a fascista olasz diktatúra ezeket az eredményeket el Is érte és Mussolini jogos önérzettel mutat rá, hogy mig például a demokratikus és parlamentáris Olaszország politikusai húsz esztendeig fecsegtek arról, hogy Róma és Nápoly között szükséges volna egy uj vasúti vonal megépítése, a fascista kormány, attól kezdve, hogy ezt az ügyet kezébe vette, az uj vasúti vonalat két év alatt megépítette és üzembeállítottá. Ezt a modern diktatúrát éppen úgy, mint a sikeresen dolgozó nagy üzleti vállalkozásokat is, ezenfelül még a felelősség komolyan vétele és a fegyelem jellemzi. A vállalkozás vezetője eredményeket kíván ée megköveteli, hogy az előirt munkát az előirt időre mindenki elvégezze. Itt meutegetózésnek nincs helye és meddő parlamenti viták nem borítják az üres beszéd jótékony leple alá a hozzá nem értés eredménytelenségét. De viszont, ha a diktatórikus kormányhatalom minisztere dolgozni akar, akadékoskodó kérdések nem gátolják nehéz munkájában és a közérdek ürügyével a maguk fontosságát emelni akaró hivatásos vagy dilettáns politikusok a parlament fórumán keresztül nem tudják meglassítani az ország valódi érdekében végzett munka eredményes előrehaladását. A cikk végül szembeállítja a természeti kincsekben szűkösen álló és Így aránylagosan szegény Olaszországot a természeti kincsekben bővelkedő gazdag, nagy államokkal és Mussolini érdekes fejtegetéseit azzal fejezi be, hogy Olaszország számára életszükségletet jelentett a fascista diktatúra megalapítása; legalábbis az eredmények már eddig is Igazolják azt a munkát és azt a kezdeményezést, amirs ó hét évvel ezelőtt vállalkozott. Jósika Jánost és Róth Hugót választották az EME alelnökeivé (Kolozsvár, december 16.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap rendkívüli közgyűlését az Erdélyi Muzeum Egyesület. Az elnöki tisztet a uagymultu egyesület ősz elnöke, gróf Vass Béla töltötte be, akit lelkes óvációkban részesítettek. Boross György püspök javaslatára báró Jósika János képviselőt és dr. Róth Hugót választották alelnö- kökké, akiket megválasztásuk alkalmával Ugrón István köszöntött meleg szavakkal. Báró Jósika és dr. Róth meghatott hangon mondottak köszönetét s végül dr. Boross György arra kérte dr. Draganu Nicolae kormánybiztost, hogy szokott pártatlanságával tolmácsolja a kormánynál a közgyűlés megegyezést kereső hangulatát s igyekezzék odahatni, hogy a megegyezés minél előbb sikerüljön. Epe-MjbsntülmÉná! igya rendszeresen a Málnási SICULIA gyógyvizet mivel az a görc ős fájdalmakat megszünteti. Kapható minden fUszerüzletben. (Páris, december 16.) A közvélemény már régóta halottnak hitte Natália szerb királynőt, aki a meggyilkolt Obrenovics (Sándor királynak volt az édesanyja és a száműzött Milán király egykori felesége. Amikor ama hires király dráma megtörtént. Natália királynő eltűnt az országból és a megrendítő lelkiválság után a legnagyobb titokban a római katolikus vallásra tért át Azóta a közvélemény elveszettnek tekintette őt és már mint halottat könyvelte el. Egy Párisban élő magyar újságíró, Adorján Andor most rendkívül érdekes cikket irt Natáliáról és elmondja, hogy kis lakásban lakik, cselédje nincs, egyetlen társnője egy lengyel grófnő, akivel naponta eljárnak kétszer is a Notre Dame de Sion apácáinak kápolnájába misére. A királyasszony, amikor nincs templomban a betegeket ápolja, az éheseknek levest visz, de hogy ő egykor a Írónőn ült, Párisban settt tudja senki. Nemrégiben szomorú incident történt vele. Natália, a megkínzott kutyák é* lovak istápolója egy lovát ütlegelő kocsist megintett az utcán. A kocsis erre végigvá* gott az ostorával a királynőn, aki azonban nem engedte meg, hogy a rendőr jegyzőkönyvet vegyen fel az esetről Adorján Andor meglátogatta madam« Natáliát és érdeklődött többek között tői«» hogy nem irja-e meg a memoirjét. Az eac- királynő szelid válasza ezúttal is éppen olyan rezignált volt, mint ajka körül a mosoly: — A memoirhoz emlékek kellenek. Én pedig, bogy mindent megbocsássak, szivetek* I ben mindent elfelejtettem.
