Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-18 / 289. szám
Képviselőház Claf-Kolozsvár, 1929. december 18 Szerda V /r L ^P. ELŐFIZETÉS BELFÖIdöí^^-- 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalaş? szám ára 5 lej. Választásra készülünk A községi választások napja még nem biztos, egyetlen leszögezett terminus látszik befejezettnek: a közigazgatási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat szerint március 16-áig zajlanak le az összes választások. Ezek szerint hetek, sőt hónapok telnek el a városok községi választásának napjáig, amit február 3-áról úgy látszik, pár héttel hátrább tolnak- Idő van még a szükséges előkészületeknek a megtételére s van még idő a jelölésekre. Bármilyen fontos az, hogy a tanácsokba a lehető legmegfelelőbb embereket küldjük be, a személyi kérdések napirendre tűzése előtt a mindennél fontosabb feladat teljesítésében kell összpontosulnia a tevékenységnek: összekovácsolni és alccióké- pessé tenni a magyarság erejét. Az eddigi választási küzdelmek megmutatták, hogy mennyi erő és tekintély van az egységes fellépésben s érvényesülésre csak az a csoport, az a csopotrérdek, vagy az az egyén tarthat számot, amely és aki részt vesz az egyiivétartozás feladatainak kötelessógteljesitésében. A kalandos félrecsuszamlásokra az idő és a kisebbségi sorsnak a szolidaritásban rejlő ereje, rányomta a megfelelő bélyeget s a dolgok természetes rendje szerint nem találtak megbecsülésre azok részéről sem, akiknek a mi szolidaritásunk megbontásával szolgálatokat teljesítettek volna. A magyarság számára megállapítást nyert a választási magatartás körvonala s a tagozati szervek tisztában vannak a miheztartás kérdésével. Tisztában kell lenniök a tennivalók időbeli sorrendjével is. Azok, akik különböző uj jelszavaknak a kitalálásával, vagy pedig leplezetlen szerénytelenséggel a jelöléseket tartják mindeneknél sürgősebbnek, azokat rendszerint nem a polgárság gondja, nem a magyarság érvényesülési lehetőségei érdeklik, hanem inkább pusztán csak a jelölés és a jelölésnél egyéni törtetés- nek kívánnak utat biztosítani. Az Országos Magyar Párt illetékes fóruma és szerve olyan módon határozta meg a magyarság követendő választási magatartását, hogy lehetővé tette a helyenkénti életei- dokek legmegfelelőbb számbavételét és érvényesülését. A helyenkénti magyarság életérdekeinek a számbavételére a helyi tagozatok hivatottak s a tagozatoknak kötelessége számolni minden szemponttal és minden érdekkel, de egyes vidék, város, vagy megye nem kerülhet összeütközésbe a magyarság általános kisebbségi törekvéseivel, ezért szükséges minden helyi, tagozati elhatározáshoz a .központi, országos szempontból való jóváhagyás. Befejezett tény, hogy Kolozsváron a Magyar Párt számolni akar azzal a munkásréteggel, amely a szociáldemokrata pártban öleli fel a magyar munkásokat. Számolnia kell nemcsak mint választási tényezővel, hanem a testvéri sors tudatosságából származó gyakorlati tennivalókkal is és azzal az erősséggel, amit a polgárság és munkásság összefogása a város életében jelent. Lesz alkalmunk még úgy erről, mint a további magatartásról Írni. Ezúttal csak azt kívánjuk ismételten hangoztatni, hogy úgy itt, mint egyebütt, a magyar polgárnak a Magyar Pártban van a helye s amint kívánságait is csak ott érvényesítheti, onnan várhatja az erőt, amely minden jogos érdeket felemel s visz a maga utján. Aki el forgácsolni akar, az önmagát fogja eljelentékteleniteni. ETllfrSJtG ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 ás 3-64. XII. évfolyam 289-ik szám ELÖFJZJSTÉÍJ MAGYARORSZÁGON 1 évre'»56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő, Egyes szám ára 20 fillér „Ne feledjük uraim, hogy a magyar kisebbségnek nagy faji kiválóságai vannak“ Graur szenátor mondotta ezt beszédében a szenátusban — A legnagyobb veszedelemmel a szlávok fenyegetnek — És aki nem érti a kisebbségi kérdést (Bukarest, december 16.) A szenátus hétfői ülését csaknem teljesen Graur többségi szenátor beszéde töltött be. Graur elsősorban is Grădisteanunak kormányelleni kirohanásairól beszelt, azután a liberálisoknak a kamarából és a szenátusból való kivonulását kritizálta. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozva, különösen a szláv veszedelemre hívta föl a szenátus figyelmét. Kimondta, hogy a szlávok jelentik a román nemzet jövője szempontjánál a legnagyobb fenyegetést és az lesz á1 legnagyobb román államférfi, aki meg fogja találni ezzel a veszedelemmel szemben a védekezést és az elhárítás módját. Véleménye szerint ez csak azzal a néppel, a magyarsággal karöltve lehetséges, amelyet ugyancsak u szláv veszedelem fenyeget. Hivatkozott ezzel kapcsolatban Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor beszédének idevonatkozó részére. Beszéde további folyamán rátért a román eg5rházak közötti kapcsolatokra és a szenátus főpapi tagjai felé fordulva, hangoztatta a harmonikus együttműködés szükségét. Pimen metropolita emelkedik szólásra. Kijelenti, nem tudja, hogy miért említi fel a szónok ezt a kérdést, mikor arról a válasz- feliratban nincs szó. A maga részéről hangsúlyozza, hogy a román felekezetek között a legteljesebb az egyetértés. Raducanu miniszter a kormány részéről leszögezi, hogy a trónbeszédben azért nem történr említés a kérdésről, nehogy azt politikai célokból kiaknázhassák. A kormány elitéi minden olyan ördögi kísérletet, amely a vallások, egymásközötti viszonyát a politikai célok érdekében akarja kihasználni. Graur szenátor beszéde további folyamán az ország kisebbségeivel foglalkozik, amelyeket két csoportba oszt, olyanokra, amelyek a velük egy fajhoz tartozó néphez támaszkodhatnak és olyanokra, amelyek izoláltan élnek. Dicsérettel beszél a munkás bolgár népről, majd így folytatja: — Ne feledjük uraim, hogy a magyar kisebbségnek nagy faji kiválóságai vannak, amelyeket hasznosítanunk kell államunk felvirágoztatása érdekében. A szenátusi ülés második szónoka Gi- tianu szenátor, aki a kormány eddigi működését méltatta. Nincs is kisebbség A kamara ülésén Madgearit pénzügyminiszter beterjesztette a vasutak és a posta költségvetését s kéri ezekre vonatkozólag a sürgősség kimondását. Seicaru képviselő az Alimenesteanu-féle birtok kisajátításának doszárját kéri, hogy az ügyben interpellálhasson. Radulescu a benzin árának leszállítását kéri, mivel az csak a viteldijat drágítja meg s igy végeredményben a közönségre hárul. Napirenden a felirati vitában Cliirila Panfilemon beszél. Kéri az oktatás demokratizálását és az érettségi vizsgák eltörlését mivel szerinte a jelenlegi rendszer csak a tanulók kínzását jelenti. Beszéde további részében az ellenzéki felszólalásokkal foglalkozik. A kisebbségi kérdésről beszélve, azt a különös kijelentést tette, hogy egyáltalában érthetetlennek tartja az egész kisebbségi probléma felvetését. Romániában szerinte mindenki egyforma állampolgár, egyforma elbírálás alá esik s teljesen felesleges külön kisebbségi kérdések emlegetése. Az iskolákban a hatóságok előtt és mindenütt az államnyelv használandó. Ha valamelyik kisebbség a saját nyelvét akarja kultúrálni, úgy állíthasson fel iskolákat a maga költségén, ahhoz azonban ne kérjen államsegélyt. Chirila Panfilimon után Hanes képviselő tartotta meg beszédét. A trónbeszédben felsorolt törvényeket szükségeseknek jelenti ki. Beszéde végén felhívja a kormány figyelmét a tanárok és tanítók helyzetére. A kamara tagjai ezután különböző bizottságokba vonultak vissza tárgyalásokra. Béke a nagyváradi Kereskedelmi Csarnokban Nagyvárad, december 16.) A nagyváradi Kereskedelmi Csarnok tisztújító közgyűlése, amint az előrelátható volt a legnagyobb rendben és egyetértésben folyt le vasárnap délelőtt. A választás előtt az alapszabályok egyik pontját módosították, majd a hivatalos listát egyhangúan megválasztottnak jelentették ki- A listát abban a formájában fogadták el. ahogyan azt a Keleti Újság vasárnapi száma közölte. Az újonnan megválasztott Farkas Istvánért három tagú küldöttség ment, s a küldöttség két tagja éppen az ellenzék két vezetője volt. Farkas István elnök meghatott szavakkal köszönte meg az iránta megnyilvánult bizalmat. Hangoztatta a testületi béke és együttműködés szükségességétMai szamunk 12 oldal
