Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-16 / 288. szám
Arad vagy Bukarest? Az utóbbi hónapokban nagyon sokszor és ideges formában vetődik fel az erdélyi magyar iparosság körében a kérdés: Arad, vagy Bukarest? Tudni kell ugyanis, hogy jelenleg Romániában az országos ipartestületeknek két szövetsége van. Az egyik Aradon, a másik pedig Bukarestben. Az egyik kizárólagosan magyar intézmény és magyar alakítás, a másik pedig bukaresti. A bukaresti szövetség vezetősége először tudomást sem akart venni az aradi szövetségről, de egy idő óta annál nagyobb vehemenciával támadja azt. A bukaresti szövetség, mint jogi személy, azt az elvet hirdeti mindenfelé, hogy az egész országban a kisiparosságnak csak egy országos jellegű szövetsége lehet, viszont ezzel szemben az aradiak azt hangoztatják, hogy ők már több évvel ezelőtt alakultak meg. nagyobb múltra tekintenek vissza, szintén jogi személyek, tehát az összes erdélyi ipartestületek az ő szövetsége alá tartoznak. Nyilvánvaló, hogy a magyar iparosság, amely évszázados tradíciókra tekinthet vissza, érzelmi alapon az aradi szövetséghez tartozónak tekinti magát. Azonban ez az érzelmi állapot csak passzív módon nyilvánul meg, mert sajnos, az erdélyi magyar iparosság jóformán semmiféle aktivitást nem fejt ki, hivatalos formában még soha nem demonstrálta, hogy az aradi szövetséghez tartozik. Igaz ugyan, hogy annak sem adott még demonstrativ módon kifejezést, hogy a bukaresti szövetséghez tartozónak mondaná magát. A rideg tény tehát az, hogy a két szövetség jóformán légüres térben hadakozik egymás ellen, anélkül, hogy az iparosság széles rétegei bármelyiküknek a háta- mögé állott volna. Az aradi iparosszövetség lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy hamarabb alakult meg, de ettől eltekintve is, csak ő képviselheti az erdélyi iparos társadalom érdekeit. Nem minden alap nélkül hirdeti továbbá még azt is, hogy Bukarestben a kisebbségi iparosok sorsával senki sem törődik és ott csak román iparost ismernek. Érthető, ha ezek az elvek eljutottak Bukarestbe is, ahol mindent szívesen a politika sekélyes vizeire irányítanak és azt a választ adják, hogy az aradi szövetség nem más, mint irredenta alakulat. Bármennyire labilis és indokolatlan ez a vád, számolni kell azzal, mert a bukaresti politikai körök rendkívül érzékenyek, ha valamely testület ellen irredenta vádat emelnek. A hiba ott van, hogy mindjárt kezdetben a két iparosszövetség nem találta meg az érintkezésnek azt a felületét, amely nem indokolatlan vádaskodásokban merült ki, hanem az iparosság védelmében találkozik. Hogy a programmjuk mennyire azonos, arra mi sem jellemzőbb, mint a két szövetség kongresszusa, ahol ugyanazok a sérelmi pontok hangzottak el és ugyanazokat a szociális követeléseket támasztották a mindenkori kormányokkal szemben. Tehát mi a két szövetség közt az ütközőpont? Jóformán semmi. Ugyanazok a kívánságaik, ugyanazok a programmpontjaik, azonosak az érdekeik és mégis a harag és gyűlölködés villámait szórják egymásra. Tagadhatatlan, hogy mi is az aradi szövetséghez állunk érzelmileg közelebb, tudjuk azt, hogy az aradi szövetség vezetősége nagyobb múltra tekinthet vissza, talán több szervezőereje is van, de nem csinálhatunk titkot abból az aggodalmunkból, hogy amíg a két iparosszövetség egymásközt harcol, megfeledkezik azokról a nagy és általános iparosérdekekről, amelyeknek a platformján talál - kozniok kellene. Félünk attól, hogy a politika szenvedélyessége kockáztatja még azt a kis eredményt is, amit bármelyik szövetség kivívhat a maga részére a kormánynál. Jobb volna, ha úgy a bukaresti, valamint az aradi iparosszövet' ség az iparosság közönyét szántaná fel, jobb volna, ha politikai szempontokon túl egy tisz- tultabb agitáció eszközeivel valóban megszerveznék' az iparosságot és békésen, vállvetve dolgoznának az iparosság egyetemességének az érdekében. lAmig a politika diktálja a vezényszót, addig az iparosság érdekei elsikkadnak* Mondanunk sem kell, hogy ebből az áldatlan küzdelemből rosszul elsősorban a kisebbségi iparosok jönnek ki. fiz IpartesfületeH megmentése fontos államérdek A munkakamarákról szóló törvény tönkreteszi a kisipart (Kolozsvár, december 12.) Az ipartestük- I tek szövetsége hatalmas memorandumot intézett a szakminiszterhez, amelyből az alábbi pontos és nagyjelentőségű részleteket közöljük: A békekötés folytán nagy és értékes ipartestületekkel gazdagodott állam részére a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelő iparpolitikáról kell gondoskodni. A kormányzat, feledve szegénységünket és ipari életünk fejletlenségét és figyelmen kivül hagyva a gazdasági és szociális körülmények különbözőségét, mintaképül a nagy nyugati iparállamok institúcióit választotta. Nyugati mintára jött létre a munkakamaratörvény nagy és költséges apparátusával, amely felemás összetétele miatt munkaképtelen. a munkaadókat feláldozza a munkásságért. amely életbeléptetése esetén elsepri az ipartestületeket, de amely mindazonáltal a munkásoknak sem kell. Nyugati mintára alkottatott meg a munka- szerződésre vonatkozó törvény, mely a munkásokat a nemlétező kézműipari tőke ellen akarja védelembe venni, a munkások fizetett szabadságidejét vezeti be, amikor a kézmüiparos munkaadók dolgozó munkásait is alig birja fizetni, a munkaadók kihágásaira drákói büntetéseket szab. azokat pedig a munkások iparkihágásai ellenében nem részesíti védelemben. Nyugati mintára készült a munkaszüneti törvény.- amikor nálunk szünetel az ipari munka és a megélhetésért nem lehet eleget dolgozni. Nyilvánvaló tehát, hogy a nyugati államok iparpolitikája nálunk még korai és ipari életünknek a haladását csak a fokozatos fejlődés törvényeinek a betartása biztosítja. Ezért ragaszkodik a mi kézmüiparosságunk a múltban jólbevált ipartestületi intézményhez, amely fokozatos fejlődés eredménye. Ezért kell betölteni azt a hatalmas űrt. mely a kormányzat cs a kézmüiparosság között tátong, de ez csak úgy volna lehetséges, ha a kormányzat ipari vonatkozású törvényeinek megalkotása előtt meghallgatná az iparosságot, annak a szerveit, az ipartestületek szövetségét, a romániai kisiparosok szövetségét és a Deutscher Gewerbebund in Rumanie intézményét. A véleménycserék közelebb hoznák egymáshoz a felfogásokat, ezzel szemben a kormányzat kerüli az érintkezést és hatalmi erőszakra támaszkodva diktálja az ipari rendszabályokat, tehát a kézmüiparosság nem tehet egyebet, mint érdekeik megóvása céljából kongresszusokat tart, ahol sérelmeit elpanaszolja és memorandumok utján próbál eredményt kivívni a kormánynál. Az életösztön, a jövőtől való félelem és az önmaga iránti kötelesség arra kényszeríti a kézmü- iparosságot, hogy a végzetes hanyatlásban levő ipari élet megmentéséért minden kínálkozó utat felhasználjon és el van határozva, hogy- addig kopogtat a kormányzat ajtaján, mig bebocsáttatást nyer. Az aradi iparoskongresszus nemrégen az alábbi pontokba foglalt sérelmeket és megvalósítandó I programmot kérte: 1. Minden kézmüiparos ta- noncnak vizsgát kell tenni. 2. Tanoncot csak az tarthat, aki mestervizsgát tett. 3. Gyárosok kötelesek tanoncaikat az ipartestületnél bejelenteni és szabadulásuk előtt azok is kötelesek szakvizsgát tenni. 4. Községek, városok és az állam, valamint a jogi személyek ne űzhessenek képesítéshez kötött ipart. 5. Az ipartestületek tagjai az összes kézmüiparosok és azok a gyárosok, akik kézműves iparosokat alkalmaznak és iparostanoncokat szerződtetnek. 6. Az iparosérdekek tüzetesebb képviselet érdekében iparkamarák intézménye létesítendő. 7. Az uj ipartörvényben az építőiparra vonatkozó intézkedések is felveendők. Felszabadult a nyersezüst kivitele. A kormány gazdasági bizottsága elhatározta, hogy szabaddá teszi nehány eddig tiltott cikknek a kivitelét. Ezek között szerepel a nyersezüst is, amely után ötszázalékos illeték fizetendő. Elméleti szakoktató a borbély- és [odrisz- iparban. A napokban hagyta el a sajtót Tréger Lajos nagybányai fodrászmester szakkönyve, amely a modern fodrászipar minden szükséges kellékét könnyed, mindenki által megérthető és praktikus módon tárgyalja. Tréger Lajos régi kiváló szakember, aki szakkönyvében megírja, hogy kit alkalmazhat a borbély és fodrásziparra. A könyv egyik fejezetében foglalkozik a jó modorral és az üzleti társalgás kellékeivel s az udvarias kiszolgálással. Gyakorlati útbaigazítást ad a takarékos üzletvezetésről és könyvvezetésről. Szakembereknek ajánlhatjuk a kiváló kézikönyvet. Műsoros est az aradi kulturházban. Aradról jelentik, hogy vasárnap kitünően sikerült műkedvelő előadás volt az aradi iparos kulturházban. A pompás műsort Kovács Magduska zongoraszáma nyitotta meg, aki bravúrosan játszott nehány koncertszámot. Hajdú B. János nagy tetszés mellett müdalokat énekelt. Zongorán B. Szalai Aranka kisérte. Mayer Angela hegedűszóló játékával ragadta el a közönséget. Előadták az iparos műkedvelők Biró Lajos „Francia négyes" cimü vigjátékát. A szereplők közül kiváltak Boross Frigyes, Hányos Blanka, Diósi Lajos. Ferenczi György, H. Rátkay Nusi, D. Dupák Ilonka, Mihalik Lujza és Gaály László. A műsort reggelig tartó tánc követte. Hallgasson meg uj hálózati „Electrica“ CLUJ, SíoesM-íh L.-m. sarok Figyelem! Nem trükk! VALÓSÁG! Értesítem fi mélyen tisztelt vevőimet, hogy az előnyösen ismert, jo minőségű női, férfi és ^yermekharlsnyilmból egy eddi ? nem I fezeit olcsó vasár* rendezem. Saját érdekében győződjön meg állításom valódiságáról. SÁNDOR harisnya szaküzlete CLUJ, Piaţa Unirii No. 9. (Főtér)
