Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-15 / 287. szám

C’ Kolozsvár Clnf-KoJöJBnrir, 1929. december 15 VáSátDSp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 4ei félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lei ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii .(Főtéri ét Telefon : 5-08, 6-91 és 8-64. XII. évfolyam 287-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Brandsch szégyene Brandsch Rudolf addig szállította a ki­sebbségeket a kormánynak, mig súlyos szé­gyen érte. A kisebbségek szolgálatkész nagy- szállítója ellovalta magát és működése terü­letébe — szükek lévén számára az ország ha­tárai — bekapcsolta a nagyvilágot is. Elka­landozásához, ahoz, hogy Londonba is eljus­son a szava, a szárnyakat természetesen köny- nyü volt megtalálnia. Hiszen ő a hatalom­nak a barátja, támogatója s a hatalom támo­gatásához nem nehéz szárnyakat szerezni. A hatalom támogatásához rendelkezésre bocsá­tanak precizen működő eszközöket, kiflaszte- rezett utakat, amelyek Bukarestből elnyúlnak egy-egy külföldi lap szerkesztőségéig is. Brandsch Rudolf felkapott a szárnyakra és száguldott, de annyira tullovalta a vállalt célt, hogy ezt már megsokallták azok, akik­nek a szolgálatában eljárt. Tultámogatást szállított és Bukarestből kapott visszavágást. Itt érte őt az a szégyen, amit viselnie kell a sját népkisebbsége előtt s amit fel kell jegyez­ni a kisebbségi törekvések küzdelmeinek kró­nikájába. A Manchester Guardian londoni szerkesz­tősége nem zárkózott el attól, hogy a mai ro­mán kormányt olyannak tüntesse fel, mint aki intézményesen biztosítja a kisebbségek kielégítő jogviszonyait. A Manchester Guar­dian kisebbségi politikustól közöl beküldött nyilatkozatot annak a bizonyítására, hogy itt milyen nagy a megelégedés és a jövő iránt nincsen semmi aggodalom. A kormány vál­lalta, előkészítette, hozza azt a nagyszabású törvénytervezetet, amely felöleli a gyulafe­hérvári határozatokat, az éíetfejlődésnek, a nemzeti kultúráknak a tökéletes biztosítékait, minden reménységüket, sőt még valamivel többet, mint amit a kisebbségek eddig remél­tek és kívántak. Ez a bizonyságtevő kisebb­ségi politikus úgy beszélt az angol lap nagy nyilvánossága számára, mintha itt senkinek sem volna semmi aggodalma', mintha itt min­denki ugyanebben a boldog örömteljes meg­győződésben élne. Ez a szégyene Brandsch Rudolfnak. Ez- Mert ennek a nyilatkozatnak a szállitója nem lehetett és nem is lehetett volna más, mint a bukaresti miniszterek elő­szobáinak ez állandó ottartózkodója. A szé­gyen azonban nem ott éri, hogy a Manchester Guardian ide is eljutván, ráolvashatjuk azo­kat, amiket mondott- Hanem abban van a szégyen, hogy bukaresti román lap, amely. nem is ellenzéki, igyekszik lefogni a kezét, olyasféle figyelmeztetéssel: no, ez már sok, ennyire nincsen szükségünk. Az Adeverul elismeréssel veszi tudomá-, sül a Brandsch Rudolf kisebbségi optimizmu­sát, de nyíltan a szemébe mondja, hogy az ilyen optimizmust nagy csalódás fogja érni. Brandsch a gyulafehérvári határozatokról azt mondotta a külföldi közvélemény szá­mára, hogy azok itt vannak már .a megvaló- lás küszöbén és semmi sem hiányzik az élet- beléptetésükhöz, a kormány csak nehány kis formalitást intéz el, aztán minden nemzet a szabadságok teljességébe jut. Román lapnak kellett megmondania Brandschnak, hogy ha­mis információkat szállít a kisebbségek élet­helyzetéről és kilátásairól Román lap mond­ja a szemébe, hogy olyan képeket festett a külföld számára, amelyek távol állanak a va­lóságtól. 1 _____ A Magyar Párt a parlament elé vitte a kolozsvári és temesvári zavargásokat (Bukarest, december 13.) A kamara ülésén a magyar parlamenti csoport részéről Laár Ferenc képviselő napirend előtti felszólalásában tette szó­vá a kolozsvári és temesvári diáktüntetéseket és bár a belügyi államtitkár kijelentette, hogy a rend fentartásáról gondoskodnak, a közoktatásügyi mi­niszter ismét olyan kijelentéseket tett, melyek nem alkalmasak a nyugalom megőrzésére. Nagyobb óvatosságot Laár Ferenc mindenek előtt tiltakozik az ellen, hogy bárhonnan terrorizálják a kisebbségek békés szándékú életét. Az az impressziója a temesvári és kolozsvári rombolások híreiből, hogy a hatóságok nem tették meg kellő mértékben az óvőintézkedésc- ket és a megtett intézkedések elégtelenek voltak. A Temesvári Hirlap épületével szemben áll a magas katonai pa­rancsokságnak az épülete, még sem sikerült megakadályozni a lap. nyomdájá­nak a szétrombolását. Hol voltak idegen elemek? Elmondja Laár Ferenc, hogyan folytak le ezek a tüntetések és támadások úgy Kolozsváron, mint Temesváron. Joanitescu belügyi államtitkár egy zsi­dó képviselő interpellációjára adott válaszában azt mondotta, hogy a rombolásokat, megtámadásokat nem a diákok követték el, hanem a hozzá­juk keverdertt „idegen“ elemek. Ugylátszik, ismét csak az előbbi kormánynak az a módszere érvényesül, amely „idegen“ elemeket akar belekeverni az eseményekbe. A közoktatásügyi miniszter Kérdezi Costaohescu közoktatásügyi miniszter­től, hogy ezek után is helyesli-« a craiovai diákkon­gresszuson a kisebbségek ellen elhangzot­takat, amiket, a numerus clausus-szal kapcsolatban mon­dottak s helyesli-e a numerus nullus-t? Milyen in­tézkedéseket kiván tenni az ifjúságnak a békés szel­lem felé irányítása érdekében? Most sem ismeri-e el, hogy azok a tankönyvek, amelyek a kisebbségek ellen gyűlöletet tanítanak, az előkészítői ezeknek a zavargásoknak ? j A belügyminiszterhez A belügyminiszterhez azt a kérdést intézi, mi­lyen intézkedéseket kiván foganatosítani, hogy vá­rosaink békéjét megóvja. A kormány hogyan akarja kártalanítani azokat, akik ártatlanul nagy károkat szenvedtek? Hogyan akarják elhárítani azt a cenzúrát, amit a közoktatásügyi miniszter által felbátorított diákság akar gyakorolni a sajtóra? Kijelentette, hogy a miniszterek válaszától te­szi függővé a Magyar Párt annak a megfontolását, milyen módot keressenek a fenyegetett lakosság vé­delmére. így válaszolt Cosfachescu miniszter Costachescu közoktatásügyi miniszter az­zal- kezdi, hogy ez az interpelláció is egy je­lensége annak az agitációs politikának, ami az országban folyik. Ez az interpelláció vál­lasz a testvéri megértő politikára, amit a kor­mány bevezetett­A tankönyvekre nézve azt mondja, hogy azokat, amelyeket elébe terjesztettek, hogy gyűlölködést tartalmaznak, ő kivonta a for­galomból. A kisebbségek azonban nem hálálják meg az ő türelmes intéz­kedéseit, hanem kihívó magatartást tanúsítanak. An­nál csodálatosabb ez, mert ő sohasem állott elő azzal, amit már megmondhatott volna, hogy a kisebbségi iskolákban kommunista fészkeket fedeztek fel és ezekben titkos agitáció folyik. Ami a diákzavargásokat illeti, ha azt ál­lítják, hogy ő provokálta ezeket, akkor vál­lalja a felelősséget. Azonban kijelenti, hogy ezek az agitációk nem szűnnek meg addig, mig a kisebbségi sajtóban kihívó cik­kek jelennek ineg a diákság és a többség el­len. Joanitescu miniszter, belügyi államtitkár vála­szában azt. állítja, hogy úgy a minisztérium, mint a hatóságok megtettek minden óvóintézkedést. An­nál is inkább megtette ő az intézkedéseket, mert előre tudomása volt arról, hogy nemcsak a zsidók ellen készültek, hanem a kisebbségi nép és kisebbségi lapok ellen. Azt állítja, hogy kisebbségi lapokban sértő táma­dások jelentek meg a diákság ellen. Mivel ő megtett minden óvóintézkedést, csodálkozva hallgatja azt a kifogást, mely szerint a hatóságok mintha passzí­van viselkedtek volna. A hatóságok mindent elkö­vettek, hogy a kisebbségi intézményeket megvéd­jék. Akik a rombolásokat elkövették, azokat bíró­ság elé állítják és szigorú büntetésben lesz részük. A Laár Ferenc kemény interpellációjáról aző mondja, hogy merész kihívásnak tartja, de ő ennek ellenére is meg fog továbbra akadályozni minden ilyen zavargást. Laár Ferenc állott fel szólásra ismét. Visszautasítja Joanitescunak azt a jelzőjét, mely szerint az ő célja kihivás akart volna lenni. Ő rendet kiván, békét követel. A közok­tatásügyi miniszter csodálkozik, hogy még mindig gyülöletnevelő tankönyvekkel állunk a fórum elé- A közoktatásügyi miniszter 397. szám alatt hagyta jóvá azoknak az iskolai tankönyveknek a bevezetését, amelyben egy versnek egy szakaszában ez a két sor van: Oh te magyar, Te veszett kutya. Felkiáltások: Ez népdal- Laár Ferenc: Akárminek minősitik eze­ket a sorokat, igy nem lehet az ifjúságot arra nevelni- hogy az ország népei békességben él­hessenek­Nem érti a közoktatásügyi minisztert, miért állítja a kisebbségi lapokat úgy ide, mintha előidézői lettek volna a tüntetéseknek. Ki­sebbségi lapok csak annak a hírnek adtak he­lyet. ami egyik fővárosi lapnak volt a szen­zációja s ez a lap egyik hivatalos orgánuma a kormánypártnak. Kéri, úgy irányítsák az ifjúságot, hogy hasonló esetek ne fordulja­nak elő. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents