Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-13 / 285. szám

XII. ÉVF. 285. SZÁM. 3 Álmodok, lázadok Iría: Barabás Gyula. Népszava kiadás. Tragi= kusan izgalmas ut a havasalatti erdélyi faluból a nagyvárosi gyárakig, ahol kultúrára, fölszaba­dulásra szomjas emberek vergődnek a gépek for­gatagában. — Ára 120'— lei. Lepagenál Kolozsvár Mit mondott Litvinov? Kolozsvár, 1929. december. Az észtországi német kisebbség vezető orgánu­ma, a Revaler Rote, mely állandó figyelemmel ki. sári az oroszországi eseményeket, december 6-iki számában nagy részletességgel ismerteti azt a be­szédet, melyet Litvinov a minap a központi szovjet végrehajtóbizottság ülésén tartott a szovjetek kül­politikai kapcsolatairól. Litvinov sorravette az összes európai és ázsiai országokat s Romániához érve — a lap szerint — a következőket mondotta szószerint: „Délnyugati határainkon idegen hatalom kezein van egy tarto­mányunk, mely sohasem vált el formálisan a szov­jetuniótól. Ezt az okkupációt a Kellog-paktum ke­zesei nem veszik észre. Értem pedig Besszarábiát, melynek lakossága sohasem szűnt meg arra töre­kedni, hogy, a szovjetunióval újra egyé^ön. Ezt soha nem fogjuk elfelejteni.“ Ez a hivatalos szovjetkijelentés csaknem cgy- időrc esik azzal a beszéddel, melyet .1 orga a kama­rában a «zovjetveszedelemről íratott. Alkalmas te­hát arra, hogy mindenkit nyugtalanítson, aki a Dnyesztertől keletre a polgári világrendnek a hive. Váratlan rovancsoláa tör­tént eg\? marosvásorhel\}i biztosító ííók|ánál s utána az összes tisztviselőket elbocsátották (Marosvásárhely, december 11. Saját tud.) Néhány hét óta Marosvásárhelyen sokat be­szélnek arról, hogy az Adria Biztositó Társa­ság fiókja kapcsolatot keresett az egyik Ma­rosvásárhelyi pénzintézettel, a Leskámitoló Bankkal. Ez nemcsak Marosvásárhelyen, ha­nem ia többi erdélyi fiókoknál is megtörtént. A bank és a biztositó közötti kapcsolat léte­sítésére már minden előzetes megállapodás megtörtént, mikor az Adria marosvásárhelyi fiókjánál a bank közreműködésével rovancsolást tartottak, amelynek az a nagy feltünéstkeltő eredménye volt, hogy a biztosító fiókjának” cfeşges tisztviselőit állásukból elbócsmották- A hivatalnokok elbocsátása természete­sen egész Marosvásárhelyen nagy feltűnést keltett annál is inkább, mert hire jár annak is, hogy a rovancsolás után a bank nem volt hajlandó a biztositó intézet fiókjával az előre megállapított kapcsolatot megteremteni­Jeney Attila a biztositó intézet fiókjának tit­kára az esetet jelentette a bukaresti központ­nak és most kiváncsisággal várják Marosvá­sárhelyen, mi fog történni a. biztositó intézet további sorsával és az elbocsátott tisztviselők­kel­Bútort jö minőségben modern kivitelben Jutányos árban Székely & Réti Bútorgyár Részvénytársaságnál vásárolhat. Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. Világmárkás zongorák nagy választékban A laibachl érsek hadat üzent a jugoszláv diktatúrának (BELGRAD, december 11.) A jugoszláviai nemzeti tornaegyletek feloszlatása és az állami szokol egyletekbe való beszervezése rendkívül felkavarta az egész ország közvéleményét. Jeglik lai- bachi érsek egy klerikális lapban kiáltványt tett közé, amelyben arra szólítja fel az úgynevezett Sas-egyletek tagjait, hogy ne lépjenek be a Szokol alakulatokba. A kiáltvány óriási feltűnést keltett, mivel a diktatúra kikiáltása óta ez az első eset, hogy valaki nyiltan szembehelyezkedjék a kormány intézkedéseivel. ieaniţescu bejelentette, hogy a kolozsvári és temesvári zavargások alatt letartóz­tatott diákokat bíróság elé állítják Ma.ram és Lupu is magyar példákra hivatkoztak — Lupu: „A magyar rezsim alatt senkit sem gyilkoltak le, mint ez Lupényban történt“ (Bukarest, december 11.) A kamara szerdai ülé­sén Fischer Tivadar szólalt fel elsőnek s Costachescu miniszter Landau képviselő beszédére tett azon meg­jegyzésével foglalkozott, amely szerint a külföldön elterjedt, a zsidóság helyzetére vonatkozó hírek bel­földi eredetűek és igy a diákság tiltakozásának jo­gosultsága van. Fischer nem érti, hogy Costachescu ezzel a kijelentésével a zsidóság parlamenti képvise­lőire célzott-e, akik tudomása szerint sohasem mon­dottak olyant, ami az országra a külföld előtt káros lett volna. Megemlíti, hogy a zsidóság aggodalomai jogosak voltak, mert az érkezett hírek szerint a diákság Kolozs­váron és Temesváron tüntetést rendezett, amelyek során rendzavarások történtek. Káli a bűnösök szigorú megbüntetését. Costachescu miniszter azonnal válaszol. Kije­lenti, hogy beszédének kérdéses része nem vonatko­zott f zsidó politikusokra, azonban az utóbbi időben me gállapitható volt, hogy egyes események, amelye­ket a zsidóság sérelmezett, túlzott színezésben kerül­tek a külföld elé. A tüntetésekre vonatkozólag kije­lenti, hogy a kormány a legerélyesebben jár el a rendbontókkal szemben. Joanitescu belügyi államtitkár emelkedik azután szólásra. Bejelenti, hogy a kormány beleegyezett abba, hogy a diákság megünnepelje mozgalmának hetedik évfordulóját. A Programm minden városban a megállapított keretek: között folyt le. A hatóság ré­széről mindenütt a legnagyobb óvintézkedéseket tet­téle, az esetleges rendbontások megakadályozására. Jorga: Én vállaltam a felelősséget a bukaresti diákságért és nem értem, hogy miért vezényelték ki a csendőrséget. Az egyetemi hallgatók, akik becsü­letszavukat fogadták, hogy rendzavarás nem törté­nik. szavukat meg is tartották. Ha az este folyamán történtek egyes kilengések, azért a diákság nem vá­dolható, mert meg kell különböztetni a rendszeretö nagy tömeget egyes rendbontó felelőtlen elemektől. Joanitescu belügyi államtitkár bejelenti, hogy kedd este folyamán tüntetések voltak Temesváron és Kolozsváron. Kolozsváron a diákság egy magyar lap szerkesztősége elé vonult és követelte, hogy azo­kat. a híreket, amelyeket a diákság kongresszusával kapcsolatban közölt és amelyeket a diákok magukra sértőknek találtak, rektifikálja. A lap a rektifiká- ciót leadta, a diákság azonban azt nem tartotta ki­elégítőnek és ezért újra csoportosult a lap szerkesz­tősége előtt. A hatóság azonnal közbelépett és a diá­kokat visszaszorította. Hátrálás közben néhányan, nem lehet megállapítani, hogy diákok, vagy más elé­rnek — kővel dobálni kezdtek több üzletet és a Met- ropcl-kávéház ablakait bezúzták. Hasonló esemény történt Temesváron, ahol a diákok a Temesvári Hírlap szerkesztősége előtt gyülekeztek és beverték az ablakokat. A rendőrség közbelépett és mikor látta, hogy a diákok a zsidó líceum felé veszik útju­kat. segítséget kért a katonaságtól, amelynek köz­belépésével a tüntetést szétoszlatták. Csak anyag! ksrok történtek. Joanitescu hangsúlyozza, hogy elitéli ezeket a rendzavarásokat s a kormány ez ügyben erélyesen fog eljárni. A Kolozsváron letartóztatott két és a Temes­váron letartóztatott öt diákot a biróság ele fogják állítani. Wilier József kér szót, amit azonban az elnök az idő előrehaladott voltára való hivatkozással nem ad meg. Napirenden V. Notara méltatja a kormány mun­káját. Lupu a kormány agrárpolitikája ellen A következő szónok Lupu, aki főképpen az or­szág gazdasági helyzetével foglalkozik. Az ország ke­reskedelmi mérlege már néhány éve passzív, ami a lakosság fokozatos leszegényedését jelenti. A para­zita ipar támogatásához a lakosság évi tizmilliárd- dal járul hozzá. Támadja a kormány bankpolitikáját. Az országban tizenháromezer bank van, amelyek igazgatói a nép bérén élnek. A kamatláb megállapí­tása körül semmi sem történt. A földmivelök termé­sének ára már a letakaritás előtt a bankok zsebében volt. Az ország lakosságának összesen mintegy negy- venmilliárd bankadóssága van. Az agrárpolitika te­rén a kormány nem váltotta valóra az ellenzéknek tett igéi étéit. A bejelentett agrárrevizió elmaradt, egyes esetektől eltekintve, amikor politikai érdekből ejtet­ték meg a revíziót. Negyvenötezer agronom műkö­dik még mindig s ha tőlük függ, sohasem fejezik be a munkát, mert hiszen állásban akarnak maradni. A parasztság csak négy-ötszázalékos olcsó kölcsön mellett dolgozhat. Madgearu: Úgy beszél, mint Bratianu Vintila. I’amfil Seicaru: A liberális Ipari hitelintézet évi tizmilliárddal támogatja az ipart. Lupu: A kölcsönből négymilliárdot adtak az ipar támogatására, a földmivesekért semmit sem tet­tek. A kisajátított földek szabad forgalmáról szóló törvény a földeket az idegenek, főként a falusi koresmárosok kezére juttatja. így lesz a paraszt- pártból korcsmárospárt. Munin kijelenti, hogy hasonló törvényt minden agrárreformmal kapcsolatban hoztak. Hivatkozik az 1848-as magyar agrárreformra, amely után hozott hasonló törvény szelek- cionálta a jó földművelőket. A törvény világosan kimondja, hogy csak az vásá­rolhat földet aki az agrárreform alkalmával jogo­sult volt. Lupu beszéde végén a lupényi üggyel foglalkozik, amelyet nagy szégyennek jelent ki. A magyar rezsim alatt mondja, senkit sen* gyilkoltak le úgy, ahogyan az Lupényban történt. Fe. szólítja a kormányt, hogy vonuljon vissza és adja át a helyét egy nemzeti kormánynak, mert ha ezt nem teszi, utána csak anarchia, vagy diktatúra jöl et. Praktikus, jó és hasznos Meson»! és újévi ajfedM Cluj Főtér, aholnőiridikülök, férfi zseb- és pénztárcák, valamint a készleiben levő összes bőrdiszmü-áruk végleg ki lesznek árusítva. II W$ Nem várjuk meg, j j“0 hogy a vevő kérje! vagyis 100-250 léig terjedő (engedményt mi magunk- tói adunk talpba,vésett szabott árainkból minden cipő vé- 0 telnél nov. 15-től DERBY-cspligyár fiéküxl@t@i.

Next

/
Thumbnails
Contents