Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-13 / 285. szám
Xll. ÉVF. 285. SZÁM. 3 <li + igértem l Mindig megtartottam a2 ’ s0fcat nem 3©t9nti Egyedül as Arak *^^sen olcsó karácsonyi ára.mróU Aliiig«»«««»*• „A liberális és averescánus pártoknak nincsen erkölcsi jogosultságuk ahhoz, hogy a nyugdíjtörvényt támadják“ Sándor József történelmi visszapillantása a magyar tisztviselők nyugdíjügyére — Averescu és Bratianu megszegték többszörös Ígéreteiket (Bukarest, december 11.) A szenátus szerdai ülésén Rapaport nemzeti parasztpárti zsidó szenátor szólalt fel először és a romániai zsidóság helyzetéről beszél. Az ország zsidósága három csoportba tartozik. Az első csoportban említette az ókirályságbeli zsidókat, akik a többségi nemzethez tartozóknak vallják magukat és a külömböző román pártokban helyezkedtek el. A másik csoportban a csatolt területek zsidóságának az a része, amely a magyar és orosz ideológiában nevekedett fel, végül a harmadik csoportot a cionisták alkotják a maguk külön programjával. Ő mint román zsidó, szeretné beterelni a különböző zsidókat a román pártokba. A következő szónok Sándor József magyarpárti seznátor volt, akinek beszédét a csaknem teljes számmal jelenlevő szenátorok nagy figyelemmel hallgatták. Sándor József nagy beszéde Sándor József után Georoceanu többségi szenátor méltatta a kormány munkáját és felhívta a kormányt, hogy ezt a munkát az ország érdekében folytassa tovább. Sándor József beszéde első részében ismerteti azt a támadást, amelyet a szenátus egyik előbbi ülésén Gradisteanu szenátor intézett a kormány ellen a magyar tisztviselők nyugdíjügyével kapcsolatban, majd történeti áttekintését nyújtja az esküt nem tett volt magyar tisztviselők nyugdijáért folytatott akcióknak. Annakidején, a béketárgyalások alatt Bratianu Jonel kijelentette, hogy mindent meg fog tenni arranézve, hogy rövid idő alatt fájdalom nélkül asszimilálja a kisebbségeket. Annak ellenére, hogy a békeszerződések hetvennegyedik szakasza világosan kimondja, hogy a fegyverszünet kezdetétől a békeszerződés ratifikálásáig terjedő idő alatti politikai magatartásáért senkit, teliét a volt magyar tisztviselőket sem lehet bántani, a tisztviselőktől mégis azonnal esküt követeltek morális és materiális presszió alatt. 1919 január tizennegyedikén hattagú küldöttség ment le Nagyszobcn- be a Kormányzótanácshoz azzal az ajánlattal, hogy Borbélyok és fodrászok szakmájuknak minden kellé, két megtalálják az ország egyetlen és legolcsóbb bevásárlási forrásánál, a „Parfümaria Li as“ vállalatnál Bucureşti, Str. Sm&rd'an 37. Szállítások vidékre. Kivá- natra árjegyzék. A hires Ideal és Venus szappanok képviselete és raktára. Telef. 378-55. a tisztviselők hajlandók az esküt pótló fogadalmat letenni, addig is, amig a békeszerződések rendezik a helyzetet. A Kormányzótanács erre azzal válaszolt, hogy csakis olyan küldöttséggel tárgyalhat, amely az erdélyi magyarság meghatalmazásával jön. 1920 január 28-án, a békeszerződések aláírása után az akkori Averescu-kormánv minisztertanácsi határozattal kimondotta, hogy a külpolitikai helyzet kitisztulása következtében elérkezett az ideje annak, hogy a csatolt területek tistzviselői az eskü letételére jelentkezzenek. A határozat alapján a volt magyar tisztviselők jelentkeztek is, az ügyből azonban nem lett semmi, mivel a kormány közben megbukott, A Take Jonescu s utána a Bratianu kormány alatt semmi sem történt az ügyben. 1922-ben nagy tisztviselő küldöttség kereste fel Bratianu Jo- nelt, s kérték, hogy a király koronázása alkalmából rendezze az ügyet. A miniszterelnök ezt megígérte. Később ügron István akkori magyarpárti elnök vezetésével, az egyházi méltóságok részvételével újabb küldöttség járt ugyanebben az ügyben a kormánynál, ez alkalommal azonban visszautasításra találtak. Rátér a csúcsai paktumra és felolvassa azokat; a részeket, amelyekben az Averescu-párt a nyugdij- kérdés rendezését kötelezően megígérte. Később Averescu tábornok kijelentette, hogy nem tudott róla, hogy ez a pont benne van a paktumban. Egy hang: Ki irta alá a paktumot. Sándor József: Averescu tábornok. Sándor: Az ezután következő liberális kormány alatt njnb akció indult az ügy rendezésére minden eredmény nélkül. Megint megígérték, hogy a legnagyobb jóindulattal fogják kezelni a kérdést, azonban semmi sem történt. Hangoztatja a szónok, hogy a liberális és averescanus pártoknak semmiféle erkölcsi jogosultságuk sincs arra, hogy most a nemzeti parasztpárti kormányt vádolják, mert hiszen ők maguk is Ígéretet tettek a kérdés rendezésére. Hatmilliárdos összegekről beszélnek, ami fantasztikus túlzás. A magyar pártnál eddig mindössze 1400-—1500 tisztviselő jelentkezett, hiszen a hosszú idő alatt a tisztviselők nagy része elhalt, vagy pedig szegénységre jutva, elköltözött. Vegye tudomásul — mondja — végre a törvényhozó testület, a sajtó és a közvélemény, hogy a tények úgy állanak, ahogyan ő történeti áttekintésében ismertette. A volt magyar tisztviselők is épen olyan állampolgárai az országnak, mint a 'többségiek és a maguk részéről is hozzájárulnak az állam életéhez és tér- lieihez. Beszéde végén hangoztatja, hogy a magyar • [ párt s a magyar közvélemény várja a kisebbségi I törvény megalkotását. Az agrárreform törvényét a király kiskorúsága miatt nem lehet módosítani De módot keresnek uj rendelkezések foganatosítására (Bukarest, december 11.) A Lupta egyik utóbbi számában azt a feltűnést keltő értesülést közli, hogy a kormány közelebbről törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a parlamenthez a földkisajátitások revíziójáról. Azok a panaszok, amelyek a földreformmal kapcsolatban a különböző minisztériumokhoz befutnak, nem akarnak véget érni és sok olyan esetet sorolnak fel, amelyeknél nagy igazságtalanságok történtek. A különböző minisztériumok a panaszokat a földmivelésügyi minisztériumhoz küldik át, ahol azokat a tartományi bizottságok vizsgálják felül. A bizottságok a panaszok megvizsgálásánál megállapították, hogy azok sok esetben jogosultak. A kisajátítási törvény revíziójáról a törvény gyökeres megváltoztatása értelmében nem lehet szó a király kiskorúsága idején az alkotmány rendelkezései szerint. A Lupta ilyenmódon valószínűnek tartja, hogy a kormány törvényjavaslata a semmitőszék mellett fog egy külön bíróságot létesíteni, amely felülvizsgálja a benyújtott panaszokat. A kérdést a minisztertanács állítólag már több Ízben tárgyalta. Az apagyllkos StoSberg grófot az •skQdtblróság 9 havi fogházra Ítélte (Hirschberg, december 11.) A Stollbcrg-pör főtárgyalásán a törvényszék befejezte a tanúkihallgatásokat. A tárgyalás legérdekesebb eseménye a berlini rendőrbiztosok tanúvallomása volt. Az ő véleményük szerint sokkal valószínűbb, hogy gondatlanságból elkövetett emberölés esete forog fenn, mint az, hogy a fiatal Christian gróf szántszándékkal ölte volna meg apját. Miután a vádlott testvérei és nagybátyja kihallgatását sem az ügyész, sem a védelem nem kérte, az elnök a tanúkihallgatásokat befejezettnek nyilvánította és megkezdte a .akértők kihallgatását. A szakértőkhöz két kérdést intéztek. Az,egyik kérdés az, lehet-e hinni a vádoltt vallomásának, a másik pedig az, hogy lehetséges-e, hogy a haláltokozó MAGYAR SZÍNHÁZ 1929. december 13 és 14»én pénteken 9 órakor és szombaton 9 Ví órakor este KI KI KI Benamy Sándor Budapesten nagy vihart aratott drámája (XI KAJIIT 1 A 100° o-os nő és a lOO°/0-os férfi. ® Kaszab Anna, Tóth Elek, Forgács, Mihályfi és Balázs alakítása [£] Az I. és a II. feivonás között nincs szünet rwi lövés olymódon dördült el, mint ahogy a vádlott előadta. Azután a vád- és védbeszédek elmondására került sor. A zsúfolt tárgyalási terem hallgatósága nagy izgalommal hallgatta a beszédeket. A délutáni órákban az esküdtek tagjai tanácskozásra vonultak vissza. Négy és fél órai tanácskozás után az elnök kihirdette az Ítéletet, amelynek értelmében az apagyilkossággal vádolt ifj. Stolberg Christián grófot kilenchavi fogházra Ítélték gondatlanságból okozott emberölés miatt. A negyvenöt napi vizsgálati fogságot is betudták és azonkívül az összes perköltségek megfizetésére kötelezték. Az Ítélet egész Németországban nagy feltűnést keltett. Műkedvelő és ifjúsági színdarabok nagy választékban LEPAGES, Kérjen utánvéttel választási küldeményé, ami nem tetszik, visszavesszük.'
