Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-02 / 276. szám

Z425M27 J Claj-Kclozs vár, 1929. december 2 fíétfő ELŐFIZETŐS BELFÖLDÖN : ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 'ELŐFIZETŐS MAGYARORSZÁGON 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64, 1 évre 56 pengő, félévre 29 peng6, negyedévre 15 pengő. 24 oldalas szám ára XIL évfolyam 276-ik szám szám 'ára 20 fillér CD TIRTT A IVT A Angol-Román bizto- CD gri .DIVI.lil.llJ.iL sitó R. T-j Bucureşti g rm Alapittatott a Comercial Union Assurance rwi jffJ Company Ltd. és a The iíxess insurance IaJ [TI Company Ltd. londoni biztositó társaságom- [Yj kai, ameiyek egyúttal a „Britania“ viszont- ran biztositói és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- LmJ delkeznek. — Kartellen kívül ! J£ fl gyulafehérvári műiéi — Két cikk■ — Irta: Pflflh ÁRPÁD I. Évfordulója van a gyulafehérvári hatá­rozatoknak. Tizenegy év előtt, december el­sején az erdélyi, bánsági és magyarországi összes románoknak 1228 igazolt képviselője, mint az ő nemzetgyűlésük kimondotta, hogy az általuk lakott összes területek egyesülnek [Romániával. Ez a nemzetgyűlés egyúttal fenntartotta az illető területek ideiglenes ön- kormányzatát, mig az alkotmányozó törvény- hozás összegyűl. Aztán az uj állam megalko­tásának alapelveiként is némely irányadó eszmét kihangoztatofct, úgymint: Legyen tel­jes nemzeti szabadsága minden együttlakó népnek. Mirudenik nép a saját nyelvén és a Saját kebléből választott egyének utján látja b1 közoktatását, közigazgatását és igazság­szolgáltatását. A törvényhozásban, sőt a kor­mányzásban is lakossága számával arányos részesedést fog kapni. Stb., stb. Hogy nemzetközi, történelmi és államal­kotó jelentősége volt ennek a határozatnak, azt bizonyára senkise tagadhatja. Az egye­sülés is, az átmeneti erdélyi önkormányzat is és még sok minden megvalósult belőle, csak az .együtitlakó népek nemzeti, közoktatási, közigazgatási és igazságszolgáltatási önren­delkezése és sajátnyelvüsége maradt belőle Írott szónak. Amit az együttlakó népek, a népkisebbségek várhattak volna e határoza­tokból, azok mind-mind teljesületlenek. Mostanában a parlamentben is, a sajtó­ban is sok szó esett erről- A magyarok külön szemrehányást kaptak, hogy miért sürgetik olyan türelmetlenül. Hát az igazat megvall­va, nem is annyira sürgetés ez 'tőlünk, mint inkább az emlékezésnek és a jelen időnek a végzetes találkozása, amely önkéntelenül szó­ba hozatja velünk azt, ami történt. Hiszen ugyanazok vannak most hatalmon, akik a gyulafehérvári határozatokat meghozták. Az embernek ellenállhatatlanul elejébe mered ez a probléma: ha a határozat alkotói vannak uralmon, nem volna-e nekik kötelességük, hogy azt is megvalósítsák ebből a történelmi ígéretből, ami eddig, tizenegy évig teljesítet­lenül maradt? Csak úgy kérdjük; mert más­kor nem kérdezhetjük jobb időben, mint ak- fcor, mikor a feleletre legilletékesebbek van- *iak a hatalmon. Kérdésünkre idegeskedés a válasz. Ez is leielet. És gondolkozóba ejtő felelet. Mélyeb­ben bele kell néznünk azoknak a határozatok­nak az eredetébe, hogy valami magyarázatot kapjunk. Nem akarnám ezt a bélén ézést minden részletbe. Egész tanulmány lehetne belőle, s ki tudja, nem volna-e csuk szócséplés az ér­téke. De ha vissza forgat;'ik az 1918. évi no­vemberi és decemberi lapokra, igen feltűnő különbséget találunk abban, ahogyan a gyu­lafehérvári határozatokat tervezték és aho­gyan az végleges formában létrejött. Ez a különbség is sok mindent megmagyaráz. A határozatok első szövegét Aradon ter­vezték, s azt Goldis László a román munkások vezetőivel is többször megbeszélte. Kevéssel azelőtt (nov. 13. és 15-ike között) folyt le Jászi Oszkár nemzetiségi miniszterrel a román nemzeti bizottság szakitó tárgyalása, mikor Jászi elismerte a románlakta területekre az ő önrendelkezési jogukat, de e területek kö­zött levő magyar és más nemzetiségű terüle­tekre is kívánta hasonlóan ezeknek a más né­peknek a saját önrendelkezési jogát. A ro­mán vezetők azonban e más területekre is a román hatalom kiterjesztését kívánták, de mindig azt is hangoztatták, hogy szuverénitá- suk alatt és ennek a keretében elismerik Wil­son elvei szerint az önrendelkezési jogot a köztük lakó nemromán népek javára is. Ezeknek az előzményeknek bizonyára ha­tásuk volt arra, hogy Goldis László aradi szövege harmadik pontként a Magyarország­ról elszakítandó ös^pk területeknek Románia (Bukarest, november 30.) A parlament szom­bati napjának eredménye Madgearu miniszter köz­beszólásként elhangzott bejelentése az állami köve­telések példátlan privilégiumának a megszüntetésé­ről. A külföldi tőke bogy elkerülte minden hivoga- tás dacára ezt az országot, abban ennek a privilé­giumnak volt legnagyobb része. Senki sem lehetett emiatt garanciaképes egzisztencia ebben az ország­ban és minden hitelezőt az a veszély fenyegetett, hogy. elveszítheti bármelyik percben kihitelezett pénzét. A szombati ülésnek érdekessége Fischer Tivadar kolozsvári cionista képviselőnek az a kijelentése, hogy nekik nem kellenek a gyulafehérvári határo­zatok. Vidrighin fizetése miatt A kamara ülésén napirend előtt Jorga pro­fesszor szólal fel és tiltakozik a közoktatásügyi Muzsikus? Zenebarát 9999 Szereti a zenét ■ ■ £ £ A legszebb karácsonyi ajándék az uj Moravetz-album. Kapható és megte­kinthető minden könyvkereskedésben. keretében bizonyos állandóbb jellegű önkor­mányzatát tervezte. Ebben a szövegben vilá­gosan meg volt Írva, hogy a társadalmi meg­rázkódtatások elhárítása céljából és még azért van szükség erre az autonómiára, mert a regát és aa uj területek között történelmi fej­lődésbeli különbségek vannak, s meg kell várni e különbségek kiegyenlítődését. Tehát e kiegyenlítődések idejéig volt tervezve az uj területek autonómiája. Ennek a határát és tartalmát a tervezet szerint egy olyan al­kotmányozó gyűlés állapította volna meg, mely nem az egész uj állam területéről, ha­nem csak ez uj területek „összes lakóinak népi és vallási különbség néllcül“ kiküldött képviselőiből állott volna. Mintegy tehát ez a gyűlés lett volna az, mely az elszakadó te­rületek románjain kivül a többi népek bevo­násával is az önrendelkezési jogot megszólal­tatta volna, mert a tervezet szerint ezek a többi népek is „arányuknak megfelelő szám­ban“ küldöték volna képviselőt. miniszter magatartása ellen, amellyel az egyetemek autonómiájának figyelmen kivül hagyásával <■'• délyezte a diákság craiovai kongresszusát. Dumitrescu többségi a közlekedésügyi : tértől kért felvilágositást a vasúti tisztviselők utó e galmával kapcsolatban. A tisztviselők szerzett jo­gait nem veszik tekintetbe kellőképen. Manu lelkész csatlakozik Partos képviselőnek a pénteki parlamenti ülésen a Vidrighin vasutigaz- gató több milliós fizetése ellen. Az állami követelések privi­légiumairól Napirenden Creciun többségi képviselő az első szónok. Rámutalt a szabadon választott parlament nagy jelentőségére, amely nj éra megindulását je­lenti. Foglalkozik a kormány földmivel és- és keres­kedelemügyi és iparpolitikájával. Az eddigi refor­mokat nem tartja elegendőnek és kéri a kormányt, hogy az állam több esetben törvényesen statuált privilégiumait szüntesse meg. Madgearu pénzügyminiszter erre a következő kijelentést teszi: A kormány közelebbről törvény- javaslatot fog a Ház elé terjeszteni, amely ilyen privilégiumot szüntet meg. Az államnak ugyanis el­ső helyre bekebelezett magánjogi tartozásokkal UjafeL. országos dláktüütsfés veszedelme Indul a craiovai kongresszusról lorga rektor a kormányra hári! minden felelősséget (BUKAREST, november 30.) Jorga professzor, mint a bukaresti egyetem rektora, szomba­ton este kommünikét tett közzé, amelyben közli, hogy a craiovai diákkongresszusért a felelősséget a kormányra hárítja. A kommüniké magyarázata az, hogy bukaresti értesülések szerint a diákság tüntetésekre ké­szül. A kongresszuson nem csak a diákszervezés ügyét tárgyalják meg, hanem^ szóba fog kerülni a kisebbségi és a zsidókérdés is. A kormány minden intézkedést megtett, hogy elejét vegye az esetleges tüntetéseknek. A craiovai garnizon készenlétben van és Bukarestből is több sziguranca-ágens utazott le Craiovába. _ lodgeoru miniszter bejelentette nz állami követelések privilégiumának eltörlését Mai számunk 24 oldaL

Next

/
Thumbnails
Contents