Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-09 / 282. szám
XII. ÉVF. 282. SZÁM. A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete mm Üzenet Erdélybe * Az erdélyi irodalmi hitvita egy budapesti író tükrében Irta: Dóczy Jenő (Budapest) Ezt a kérdést nem mi vetjük fel, hanem az erdélyi Íróknak az a csoportja, mely az erdélyi szépmives céhben egyesült. ‘Folyóiratukban, az Erdélyi Helikonban, annak legutóbbi számaiban szenvedélyes hangú ankétot indítottak meg erről a kérdésről s ahogy a mondatok összecsapnak. ahogy a cikkek, a szavak heveskednek, szinte azt érzi az ember, hogy itt csata folyik, a vita valósággal vérre megy. Miről van szó? Miért lennének gyávák az irók? Az erdélyi írók egyrésze úgy érzi, hogy az a sok történeti regény és novella, mely az utóbbi időben Erdélyben megjelent, csak csi- nálmány, csak divat s egyáltalán nem szükségszerű cselekedet, nem ösztönös alkotás. Az Íróknak ez az örökös multbafordulása csak gyávaság jele. csak menekülés a bátor felelősségből. mely arra kötelezné az irót, hogy müveiben nézzen szembe a jelen problémáival s legyen Erdély mai. valóságos, fájdalmas sorsának ábrázolója, képviselője. Hol vannak a kisebbségek életét kifejező irodalmi alkotások? _ veti föl a vádló kérdést áz egyik ankétező. _ Minek az avaralatti cserkészés. amikor rakásban rothad el a friss és a maga mivoltában később soha meg nem irható regénytárgy a mindennapi életút két oldalán! A jogokért való küzdelemben nem megfelelő fegyver ma a cifra- markolatu, középkori fringia! Jobb volna őszintén elevenen mutatni be a mát. minden fogyatékosságaival, __ nem úgy, hogy csak a beavatottak értsék, sőt!__egyenesen úgy, hogy bármely nyelven dokumentumul szolgáljanak az erdélyi írások. __ Tisztán irodalmi szempontból is becsületesebb (!). de részben könnyebb is volna megfogni a jelenben lüktető s magát felkináló életet. Csakhogy persze, a könnyebbség pusztán a megalkotás munkájára vonatkozik, mert viszont kiállani a müvünk mellé, a bő- rünkremenő igazságaink mellé __vallani és vállalni __ akkor emeltebb homlok, több mindenre való elkészülés is kell, iró és kiadó részéről egyaránt. Egy másik erdélyi iró még tovább megy a vádban. Megállapítván, hogy a mai erdélyi irodalom egy levegőtlen, fonnyadt, nem eleven hanem életmimelő irodalom, melyet a valóság megvetése és az örökös multbagyalogolás. óvatos piszmogás jellemez. _ hevesen odavág öklével az ankétező asztalra: ..az erdélyi magyar irók kilencven százaléka a mai napig nem ismerte fel Erdélynek, mint irodalmi erőnek a hivatását!" — „Nem is fog itt fáklya vagy harsona lenni senki olyan, aki a háta megett érzi Budapestet!" (Szerinte hát, úgy látszik: a baj. a betegség, a történelmieskedés. az élettől, valóságtól menekülés, a felelősségtől való félelem Budapest mételyező hatása, csonkamagyar ragály!!) Persze az ellenkező álláspontu tábor se hallgat s ha némelyik mérsékeltebb és inkább védekezik, van, aki támad és ugyancsak megtalálja szavát. _ Igenis, ma az idők távlatába kell menekülnünk, ha igazabban, becsületesebben, helyesebben akarjuk adni önmagunkat, mert a jelen százféle megalkuvást jelent. _ feleli a vádlóknak az egyik erdélyi iró. aki történeti regényekkel tette nevessé nevét Királyhágón innen és túl. __ Hogy miért? Mert meg van kötve az iró keze! A kisebbségi problémákat csak sub rosa, szép allegóriákban, metaforákban, virágnyelven lehet érintgetni. mert különben rögtön ott az ügyészség. __ Egy másik iró. a „Vártorony" szerzője már szenvedélyesebb hangon vág vissza azoknak, akiknek jelszava: el a históriával. el a ..kérődzéssel!" Robosztus frázis. __ mondja. Felületes és ostoba. Idézi, látszólag maga ellen, báró Eötvös József egy nyilatkozatát és kardot kalapál belőle. Igen, Eötvös is JjÁfc J/l VVWűLHm/ » . Hálózati torzítások iránti teljes érzeketlenséget • . . Szóval, hogy a készülék Stabilizator-ral legyen illáivá. Ezzel a szerkezettel csak a STABILO VOLT£ né d pótló készülék rendelkezik. Brosúrákat küld • TELEFONGYÁR TIMISOARA. azt mondta: „Kell, hogy a költészet kora szenvedéseinek adjon hangot, annak meggyógyitá- sában." __És ha a seb nem mai keletű?___ kérdi. Vájjon a régi, elhanyagolt sebeket lehet-e csak tüneti kezeléssel meggyógyítani? Nem százszorta modernebb orvos-e, aki visszakutat a baj szervi eredetéig, mint aki csak felületesen keneget? Nem ezerszeresen mai és modern-e az iró, ki emberközösségek fájdalmait a mult fertőzéseinek felismerésével igyekszik orvosolni? Itt van például Nyirö József regénye, a Sibói bölény. Nyirő belefurta magát abba a korba, amikor József császár haladó eszméi s a szilajul alkotmányhoz ragaszkodó erdélyi magyar szellem egymással összecsaptak. Mintha csak a mai Erdélyben látnok önmagunkat. Hibáinkkal és éréMegkezdődött az oltsd karácsonyi vásár f Iosif Izrael szűcsnél Cluj, Calea Victoriei No. 2. I Szörmebunda 6000 leiţii kezdve, j Ruhákat szintelenit, fest, tisztit 24 ÓPa alatt Czink, Cluj t. ír Kováís P. és Fiai Ql|0illCl6&£ léö^l^6jP63íö^|6|í árjegyzékünket! Cluj, Piaţa Unirii8. praktikus karácsonyi A legdusabban szortírozott kül- és belföldi szövetek, finom posztók, takarók és SZŐNYEGEK gyári lerakata. dromen ét Herbert, Cin j Cal. Reg. Ferdinand (volt Wesselényi-«*) 13. Telefon 9-59. . .iwmmmmmmmmmmmmmmmiuimmwimmmmmmmmmm
