Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-09 / 282. szám
Hogyan született meg ötven év alatt a Kemény Zsigmond irodalmi társaság? Erzsébet királynő asszony is adott utravalót ötven évvel ezelőtt a maros vásárhelyiek irodalmi bírságának — A legidősebb tagok nyolcvan leié közelednek, a legfiatalabbak nem lépték át a húszat Irtás R. Berde Mária Amiről emlékeznek, az nem halott. De hétköznapok jármába fogva, kultuszra nincsen ma időnk, még pillanataink is alig jutnak az eszmélésre, hogy könnyünk kigördüljön elvesztett — és hálánk fellob- bánjon megadott, megtartott javaink felett. Ezért kell az ünnep, a megállító zászlójel a robotban. . . . Koporsónál nem hosszabb s nem szélesebb az a festetlen fenyőfából rótt beverő, amelyen ezelőtt ötvennégy esztendővel Kemény Zzigmondnak az emberi lélek titkain, mint üvegen, keresztülpillanfó két szemét a halál lefogta. Mezőségi szivós, göröngyös agyagföld vette át a testét, — szívósan Erdélybe tapadó lelkek tartottak számot legelőször a Kemény Zzigmond szellemi hagyatékára is, amikor néhány héttel a pusztakamarási temetés után itt e városban összegyűltek az ő nevében, hogy szellemből építsenek emlékjelet fölébe: megalapítva a róla elnevezett irodalmi társaságot. Kilenctagú volt a kijelölt előkészítő bizottság, de csak egynek a neve ver ezek közül messzébbbató irodalmi visszhangot: a Tolnai Lajosé. Kivert lélek: aki ifjúi sikerekkel induló pesti évei után mint Tomiba jött Marosvásárhelyre. Es irae, itt ráeszmél, hogy Erdély, a medveország egyben a Kemény Zsigmond országa is. Hogy tenni itt is kellene és lehet. Szerepét, mely mint a kovászé, eredményesen tölti be. Minden tény mögött, ami a Társaság alakulása érdekében történik, 5 a mozgató, az izgató erő. 1876 az alapszabályok ügyeinek esztendeje, 1877 a megalakulásé, 1879 január 5-ikén pedig felszenteli báró Apor Károly elnök megnyitó beszéde a Kemény Zsigmond Társaság e dobogóját, amelyen most, ötven esztendő múltán ugyanazon zászló és paizs : Kemény Zsigmond szelleme alatt ez órán összegyűltünk. Az elindulás 79 pártoló és 77 rendes taggal indult meg a munka, 2350 forint az utravaló alaptőke, amelyet a pártolók, — az intelligencia, a mágnások és Erzsébet királynéasszony ősz- szeadnak. A célkitűzés: „cél széptudományok művelése, a régi és újabb székely-magyar nyelvészeti sajátságoknak és népköltészeti emlékeknek felkutatása, összegyűjtése, Kemény Zsigmond munkáinak kiadásaKétharmadában erdélyi Programm: Lángoló ragaszkodás Erdélyhez, ez cseng ki az elnöki fogadalomból is: ,Ázon őszinte nyilatkozatot teszem, hogy amity szeretettel, ragaszkodással és hűséggel viseltetem a székely nemzethez, amelynek fia lenni szerencsémnek, büszkeségemnek tartom, éppoly igyekezettel, buzgalommal és kitartással fogom kö. telességetmet teljesíteni“. Az első páiyadij Erdélynek hódol az első pályadijkitü- zés is: „Írassák meg a magyar irodalom története Erdélyben, a nemzeti fejedelmek alatt'. Az elindulás e bangzatai mutatják, hogy a társaság nem azért választotta Kemény Zsigmondoé jószellemének, amérí ő egy esztendeig itt élt és itt vívta első irói küzdelmeit önmagával. Nem múló földi kapcsolatai — szellemének örök sugarai avatták őt Társaságunk géniuszává. Akik csodálták őt, mint a legnagyobb magyar regényírót és publicistát, azok egyben azt is érezték, hogy a mi hegyeink külön árnyékából szövődött lelkének tragédiás. komor életlátása, mely távol tart magától minden boldog és felületes könnyelműséget, ami csak a gazdag nemzetek fényűzése lehet; és hogy a mi bevált, hagyományaink tanították őt politikai higgadtságra, mérsékletre, délibábtalan józanságra, a mi kevert népi mivoltunk a türelemre, a túlzók és rajongók feletti megértő elnézésre sőt szánalomra, ötven év múlva, ezer változás után sem tudnánk nagyobb, nemesebb és hasznosabb vezetőszellemet találni magunknak, sőt ma, az idők próbái után, még jobban érezzük: mit jelent nekünk Kemény Zzigmondnak izig- vérig való erdélyi lelkisége, amelyet nyugati fényei csak tudatosabbá és igy ellenállóbbá edzettek. Akik őt választották nekünk: azok jól választottak! . . . Az első nyilvános ülésen, amely a városházának nagytermében hivatalnokok, polgárok, fanulóifjak és néhány előkelő úrnő jelenlétében folyt le, — a kezdet lendületes pillanatain tulláfva, komoly igék hangzottak el az elnök szájából: t,cffem elég egynéhány lelkes tagnak egyesülése, nem elég az ' egyesült tagoknak a magok elé tűzött magasztos cél iránti dicséretes buzgalma ,. . megkiván- taiik az is, hogy. ,. (nemzetünk) lelkes fiaink is leányaink áltat pártoltassunk, hogy ezek is át legyenek hatva a... cél szükségessége felől, amelyet magunk elé tűztünk és éppen ennek elősegítésére az anyagi erő, amely nélkül a mostani időben elérni semmtt sem lehet". Egy lap halála és kimúlása Ennek az elnöki aggodalomnak tanulságai már az első tiz esztendőn belül ki- világ ának. Hogy egyetlen vagy egynéhány ember jóakarata, irói készsége és lelkessége nem elég széles alap egy irodalmi társaság működéséhez, az megmutatkozott akkor, amikor a főtitkárnak, Tolnainak, aki lófott, futott, irt, szerkesztett, izgatott és ostorozott s porondra hozta Peteleit — távoznia kellett Marosvásárhelyről is és amikor Apor Károly komoly .munkálkodásának a halál vetett véget. — És hogy mit jelent a közönség közönye és az anyagi szükkeblüség, azé a Társaság folyóiratának, az Erdélyi Figyelőnek másfél évi élet, 42 szám után való be- szünése jel zi Pedig ebben a folyóiratban nem kicsiny helyi nagyságok mérkőztek, Tolnai messzeérő keze Arany Jánost, Szász Károlyt, Lévay Józsefei, Komócsy Józsefet, Rudnyánszky Gyulái, Reviczky Gyuláé, Szilágyi Sándort,, Deák Farkasé fogja össze munkatársakul. Es mégis. 147 előfizető toborzódik köréje, az állam pedig megtagadja a kért pénzbeli támogatást tőle. Az első dagály után jön az első áléit apály. Esztendőkig tartó bénultság után, 1888-ban uj célt tűz ki az elnökké választott Deák Farkas: ,cA társaság működése (ezután) kiterjed a szépirodalom művelésire, további a történelmi, régészeti is bölcsészen tudományok művelésire is ismertetésire.* A bővítés, az érdekkörtágitás helyénvaló, mert egy kisváros nem bírhatott meg akkor egy tisztán irodalmi célokat szolgáló alakulatot. De az uj programmnak jegyében iz csak tengődik a társaság 1896-ig, amikor egyszerre csak élet ömlik a zsibbadt keretbe, bár még mindig helyben topogó a tevékenység, mert kizárólag a városi és szé- kelyvidékbeli kiválóságok munkáját togja össze 'Petelei elnöksége alatt Most éppen gazdag az aera: Szabolcska, Jakab Ödön s Benedek Elek jegyében. Megkezdődik, mégpedig jelentős eredményekkel a székely népköltészetnek, főkép a mesekincsnek felkutatása. Megindulnak a .cMarosvásirhelyi Fűzetek", 61 rendes tag, 60 pártoló, 5 tiszteletbeli és 34 alapitó tag, hozzá 10,000 korona vagyon elég bizfosifék volna a virágzó életre — és mégis: megint beáll a lassú hanyatlás, amelyet csak az 1910-beli tisztikar és fagválaszfás szakit meg. Ennek az uj formának, amely Tóthfalusi József elnökségének jegyében indul, érdeme a más irodalmi társaságokkal való kapcsolatok keresése. Ekkor jön le Marosvásárhelyre az Érd. írod. Társaság a Nyugat és a Petőfi- Társaság szerepelni, Programmba kerül az erdélyi krónikák, emlékiratok kiadása, ke- gyeletes ápolása kezdődik elhunyt erdélyi nagyoknak, évkönyvek születnek a munka útjelzői gyanánt . . . De aztán „SMegjött a levél fekete pecséttel.“ A háború elnémította a szivek minden másirányu érzékenységét, érdeklődését. Szétszóródó, rohamosan leszegényedő társadalomban, apatbiába torkolló elközö- nyösödés közepette kellett a háború után körülnézni, hogy melyek azok az életformák, amelyek túlélték a sorsfordulásf. Súlyos, szinte halálosnak hangzó szentenciát olvasott a végzet minden erdélyi életkeretünkre : „Ezentúl annyik lesztek, amennyit önmagátokban értek Ekkor sejtettük meg, bogy a szellem, a lelki élet szokszor tagadott vagy lenézett klenódiuma a népek családi ékszere, amelyet legtovább, legbiztosabban lehet átmenteni az idők nagy próbáin A „Zord ídöu és a fellendülés korszaka A tapogatózó kísérletekben, amelyek a szellemi értékek önálló életre való képesítéséé célozták, most mutatkozott meg az is, hogy Marosvásárhelyt nemhiába éltek azok a magányos kevesek, akik e méhszorgalmu, gyakorlati és az anyagiakban gyarapodni tudó város életébe beleszőtték az elmélyedést szolgáló lelki munkát is. A történelem ismétli magáé, öfven évvel ezelőtt Tolnai Lajos fiz évvel ezelőtt pedig Osvit Kálmán kezdi meg a jóra izgató kovászmunkát: folyóiratot alapit, s Kemény Zsigmond- tói kér címet és értelmet a munkájához. Bátorít, fényrehoz, ostoroz, marakodik, csa- tátveszit és elbujdosik, de az Erdélyszerte kiható kezdeményezés megpezsgeti a Ke* mény Zsigmond Társaság életkedvét is. Négy évtized tapasztalatai állottak mostmár rendelkezésre: ennyi idő alatt négyszer próbált a társaság életerőre kapni és mindig újra összeernyedt. Az első megmozdulások, a Zord Idő támogatása, a vidéki és belyi irodalmi estélyek, az iróolimpiászon való részvétel, mmdesak kísérletek, szórványok. Igazi öntudatra akkor ébred a társaság, amikor kéf dolog válik előtte világossá . egyszer, bogy az újonnan elindult neves erdélyi tolimunkásokat tagjainak sorába hívja. Tóthfalusi
