Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-07 / 254. szám
WEuXfttUfciíá XU. tVF- 254. SZÁMAkar Ön jó gépselymet dolgozni, akkor vegyen Gntermaim gépsely MüseSyemből válassza a „Marna“«m öselymet FüíréprálEf episz foiíiániália: Emanuel Wisner, Huciireşti, iouleuorcl ürio No Tardieu A francia külpolitika vezető gondolata négy évtizeden kersztü! a revans volt. Vissza szerezni az 1870—71 ben a németek által elfoglalt. Elzász Lotharingiát, hosszút állani az ötmillió hadisarcért — ez a törekvés szünet nélkül él minden nacionalista polgár agyában. Igen sokan „nem beszéltek róla, de reá gondoltak“, ám, aki mégis beszélt róla és ennek hangot adott, az műidig sokkal közelebb járt a francia közhangulat felismeréséhez, mint aki az engesztelődet, hirdette. A hírhedt, Dreyfos-affér a nacionalista törekvéseknek iij tápot adott, és különösen a század eleji; óta a Barres és Peguy vezetése alatt áll óirodalmi iskola is a harcias nemzetiesség megerősödésén fáradozott. A század elején egy fiatal francia újságíró, Andre Tardieu nap-nap után lelkesen irta vezércikkeit, mint külpolitikai szerkesztő, a Ternps-ben és hasznos kifutója volt a „Bekerítés“ politikájának, amelyet Delcasse és társai is a Quay d'Orsay tapétás ajtói mögül parancsoltak. Tardieu könyveket, is irt az algecirasi konferenciáról, az agadiri „misztériumról“, mindazokról a diplomáciai erupciókról, amely a világháborúnak földrengését már előkészítették. Újságírói körökből senkit sem lepett meg, hogy a fiatal újságíró felcseréli pályáját, a diplomáciával. A berlini követséghez osztják be: talán kigyógyul német gyűlöletéből, talán igazolva látja poroszfaló politikáját. Alig telik el egy év, már visszakéredzke- dik Parisba, mert amint ő mondja „nem birja tovább“. Német gyűlölete fokozódott, 1914-ben pedig uj fórumot is kap e megnyilatkozásra, a parlamentben. „Ez az én háborúm“ dörzsölgethette ő is a kezét, de tiszteletreméltó becsületességére vall, hogy nem búvik el a frontszolgálat elől, noha meg volt a jogcíme hozzá, mert rövidlátása miatt katonai szolgálatra alkalmatlan volt, Egyszerű közlegénynek jelentkezik a frontra és súlyosan meg is sebesül. A világháború második felében már nem „piu-piu” többé, a francia diplomáciai kar intervenciójára visz- szavonják a frontról, Washingtonba küldik, hogy az amerikaiakat megnyerje a világháborúban való részvételre. Tardieu tulajdonképeni pályafutása a világháború lezárása után kezdődött, amikor betakarították a gyümölcsöt. Mi sem természetesebb annál, hogy a Clemenceau oldalán látjuk, a revanspolitikusok vezérkarában. Tardieu szerepe a békeszerződések szemszögéből megítélve, valóban nagyszabású. Nyílt íródeákja volt mindazoknak a szerződéseknek, amelyekkel a központi hatalmakat elvéreztették, az összes francia politikusok között egyik sem értett jobban azoknak a paragrafusoknak a kiagyalásához, amelyek alkalmasak voltk a legyőzőitek megbénítására, senki sem értett jobban a kulisszák mögötti intrikákhoz, puhára főzni Wilsont, megnöveszteni a szarvait Clemenceaunak stb. stb., mint épen ő. A versaillesi békeszerződések huszonhat bizottságából tizenhá^'omba választották be és világosan fel is lehetett ismerni a keze járását a jóvátételt és a megszállási diktátumok megszerkesztése körül. A Temps hajdani álnév alatt iró munkatársa most már a megszállott területek miniszterévé avanzsál és szorosan hozzásitnuiva Poincare politikájához Tardieu vezető szerepét megtartja mindaddig, amig a bloc nationale van uralmon. Tardieu, Castelnau tábornok, Mandel, Olemnneéáti kreatúrái mindig az élőtérben vannak és mind dőlyfösebhen utasítják vissza a már megerősödő polgári radikális szárny parlamenti támadásait. Tardieut. egy ízben igen hevesen támadták a francia parlamentben és ekkor irta meg „La Petit“ eimü munkáját, amely á jobboldali háborús irodalomnak nyilvánvalóan legértékesebb terméke volt. De az 1924 évi választások kivetették a parlamentből Tardieut nacionalista társaival együtt és Tardieu ismét visszavonult egv jobboldali lap szerkesztőségébe. Zsurnalisztikái munkásságát csak a rákövetkező uj választás váltotta fel, amely ugyan numerozus többség tekintetében a baloldalnak kedvez, de amely mandátumot juttatott ism^t a már ötven esztendős exminiszternek. Franciaország az utóbbi években végigcsinálta az infláció szomorú korszakát is, de nem a francia gazdasági helyzet józanitotta ki Tardieut szélsőséges politikájából — hiuzen Franciaország gazdaságilag ma sem áll rosszul, sőt azt lehet mondani, hogy Európának együk legtőkeerősebb országa, ahol nincs munkanélküliség és bárom és fél százalékkal kölcsönhöz lehet jutni — de az idő kényszerítő ereje, amely rápar roncsolt Poincarera is, hogy Briand- dal, sőt a radikális szociálistákkal is egy kormányba üljön- Tardieunak be kellett látnia, hogy a Rathe- nau által kezdeményezett és a Stresemann által folytatóit „Erfüllungs politikára nem lehet válaszolni a hetvenes évek türelmetlen revansgondolatával és igy történt meg, hogy Briand a hajdani szocialista vezér közelebb érezte magához Tardieut, mint például azokat a politikusokat, akiket legutóbb Daladier igyekezett bevonni parlamentjébe. Ez a kibékülés nem ment, olyan simán, Tardieunak 1926-ban még meg kellett buktatnál Briandot, hogy 1929-ben a győzedelmes Tardieu Briandot kérje meg külügyminiszterének- Küvölről nézve úgy fest, a dolog, mintha Briand megint a sauhisből paulus reprizót csinálta volna végig, de az élet valósága az, hogy sem Briand, sem más politikus Franciaországban ma nem kereshet, más utat, mint a német,-francia megegyezést. Hiszen erre jó bizonyíték a francia és a német jobboldaliak titkos egyezkedése, amelyen felvétel ték a közös vezérkar eszméjét, is Tardieu ma inár rég nem az az „engesztelhetetlen4' akit éveik folyamán beidegzett magába az európai közvélemény és ha jobb oldaliságát tartja is, ngy ez az iutransigencia jórészt belpolitikai téren éreztetheti csak hatását. (I) — N&6VJS« SZIS4HÄ2 — csütörtökön, pénteken, szombaton, ÉTM m mvm vasárnap és a jövő hét minden estéjén' EU® & M*fyr# MfflM Operette-revii újdonság 12 képben Káprázatos fény! Világvárosi pompa! Brilllönsszereplők! (Jj díszletek ! UJ ruhák I Uj világítási effektusok ! 24 güri! 12 boy! Legmodernebb táncok ! Leghatásosabb slágerszámok Lupényban lefoglaltak tizenkilencezer lejt, az özvegyek és árvák pénzét Letartóztatták a .Munkássegély" elnökét és titkárnőjét, akik a petrozsényi szigurancán éhségsztrájkot kezdtek (Déva, november 5.) A munkásság hozzátartozóinak segélyezésére még a tavaly alakult meg Ro mániában is a jogilag elismert „Munkássegély“, amely a külföldön már mindenütt működött Aradi Viktor egész Romániában propaganda előadásokat, tartott s minden valamirevaló helyen, különösen pedig, ahol az üzemek gyárak vagy bányák löbb munkást foglalkoztatnák, megalakította a Munkássegély helyi tagozatait. A Zsilvölgyében a Munkássegély elnöke Kerekes Béla cipészraester lett, titkára pedig Pallenicsár Viki, akik a napokban a romániai, valamint a franciaországi egységos munkások adományait akarták szétosztani a lupényi özvegyek és árváknak. Ez az összeg meghaladja a százezer lejt s lénk fényt, vet a munkásság' nemzetközi szolidaritására. A kiosztás rendben is folyt volna, há a hatóságok nem avatkoznak belé. Amikor ugyanis mintegy 40.000 lejt már szétosztottak, megjelentek a hatóság emberei s bét munkást, akik szintén segélyben részesültek, úgyszintén Kerekes Péter elnököt és Pallenicsár Viki titkárnőt letartóztatták s a pettiest aztán szabadon engedték. Ugyancsak kast azonban szabadon engedték. Ugyancsak lefoglalták a még Kerekesnél lévő mintegy 19000 lejt és letartóztatták Csíki János zsilvölgyi muukásve- zért, aki a pénzt a Zsilvölgyébe levitte. Utóbbit egyenesen a bukaresti Siguranţa Generálhoz vitték. Kerekes és Palléniesár Viki éhségsztrájkba kezdtek, utóbbi kettőt s. pet.rozsényi szigurancán súlyosan inzultálták. Pallenicsár Viki, aki gyenge nő, ezek miatt megbetegedett, de ennek ellenére — állítólag — orvost még sem engednek hozzá. A letartóztatottak védője a dévai törvényszéken’ tiltakozását jelentette be az ellen, hogy a letartóztatottakat olyan sokáig a szigurancán tartsák. A sziguraneának ugyanis kötelessége a vádlottakat azonnal a dévai ügyészségre szállítani s a vizsgáló- biróság állapítja meg, hogy letartóztatásukra, illetve fogvatartásukra van-e továbbra is ok. Emiatt a dévai vizsgálóbiróság sürgönyileg intézkedett, hogy a két éhségsztráikolót Petrozsényból Dévára szállítsák. A Romániai „Munkássegély“ törvényesen elismert jogi személy s igy a lupényi özvegyek és árvák részére teljesen jogosan és törvényesen gyűjthet és oszthat segélyeket. A hatóság azonban más ok miatt tartóztatta le a Munkássegély vezéreit. Azt hiszik ugyanis, hogy Franciaországból nem megengedett célra hozták be a pénzt a ezen a címen rendezlek razziát a munkáscsaíádök segítői ellen, akik a legnagyobb felháborodással vették tudomásul a hatóságok beavatkozását. Mindenesetre a további vizsgálat fogja megállapítani, hogy a hatóságok beleavat- kozása jogos yolt-e.és völt-e alapja-. A kommunista propaganda egyedül az, amivel a hatóságok a letartóztatást törvényesíthetik, amire azonban a lupényi árvák' és özvegyek további segélyezését is beszüntethetik.
