Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-01 / 250. szám

XII. XVF. 250 SZ4M. KtixrtWsJtc „V igy ázzanak a kisebbségi egyházak! Hogyan akarják összevonni a kultusz és közoktatásügyi minisztériumokat ? Pacliseauu vezérigazgatót áthelyezik és a kultuszminisztérium kisebbségi vezér- igazgatóságát alosztállyá degradálják — Mi lesz a magánoktatási vezérigaz­gatósággal ? JBukdrest, október 8Ö.) Ä minisztériumok átszervezéséről szóló törvény gyakorlati al­kalmazása érdekében már megtörténtek az első lépések. A jövő évi budget már sem a kultusz, sem az egészségügyi, sem pedig a közmunkiaügyi minisztériumokat nem veszi fel önálló tételekkel- Az átszervezési munká­latokat természetesen titkos és nyilt, agitá­ció kiséri. Egyéni és kollektiv érdekek forog­nak kockán, szerzett és kapott jogok, politi­kai és egyéni érdemekkel szerzett méltósá­gok mennek_yeszendőbe a gazdasági kényszer súlya alatt- Ez a jelenség különösen a kultusz minisztérium környékén vett nagyobb mér­tékeket, főként az orthodox papság részéről, mely már eddig is sokat veszített preponde- ránciájából s melynek az uj helyzet egyálta­lán nem kedvez. Leépítik a kisebbségi egyházak vezérigazgatóságát A kisebbségek mindezideig nem Hallatták szavukat a minisztériumok átszervezésével kapcsolatban. Várakozó álláspontra helyez­kedtek, amennyiben a törvény csupán nagy vonalakban tett említést az átszervezésről. A gyakorlati kivitel munkálatai során azonban érdemleges véleményt kell mondanunk az ügyről. Ha helyén való is a Maniu-kormány takarékossági irányzata, s az állam háztar­tásában véghez viendő tisztogatási munkála­tok, alaposnak bizonyult a gyanú, hogy a kisebbségek szerzett jogai a részle­tes munkálatok során nem vétetnek kellőképen figyelembe és eddigi hely­zetünkhöz mérten visszaesésben lesz részünk. rA takarékosság elve alapján elsősorban a ki­sebbségi egyházak igazgatóságát ópitik le. A kultuszminisztériumban ugyanis a kisebb­ségi egyházaknak külön igazgatósága műkö­dik. Pacliseanu Zeno a kisebbségi egyházak minisztériumi igazgatója, — aki mint, a bé­csi Pasmalen egykori növendéke, az egyházi ügyek egyik legalaposabb ismerője, — hasz­nos szolgálatokat tett működése során úgy az államnak, mint a kisebbségi egyházaknak. Ha olykor-olykor nézeteltérések merültek fel az állam és egyházai között, azok legtöbbször minden komolyabb következmények nélkül simultak el, kivéve, ha nem lépett közbe a „magasabb állami politika*’ s nem kényszeri- tett© a kisebbségi egyházi ügyek igázgatósá- gát, esetleg más, irányelveivel ellenkező ma­gatartásra. Viszont nem az a célunk, hogy a kul­tuszminisztérium kisebbségi igazgatóságának munkáját méltassuk. Ez az ügyosztály csu­pán helyes érzéke szerint járt el, mikor az állam és a kisebbségi egyházak között a tárgyilagos közvetítő szerepét vállalta. Más munkametódussal és más elvekkel véget nem érő bonyodalmaknak lett volna melegágya ez a minisztérium- (Lásd a soviniszta Minulescu vezetése alatt működő művészeti ügyosz­tályt.) Ezért indokolt aggodalmunknak adunk kifejezést, amikor befejezett tényként közöljük, hogy a kisebbségi egyházak önálló Igazga­tósága mint jelentéktelen alosztály megy át a közoktatásügyi miniszté­rium körébe. Ugyanakkor arról is beszámolhatunk, Hogy az ügyosztály élén nem a tapasztalt Paeli­seanu fog állani, hanem valószinüleg egy olyan férfiú, aki a napi politikában szerzett hervadhatatlan érdekeket. A távolban Anghelescu profilja E személyi változásokat azonban csak mellékesen említjük meg. Minket főleg a ki­sebbségi egyházak igazgatóságának erősza­kos leépítése érdekel, mert innen már csak egy lépés választ el a kisebbségi oktatás igaz­gatóságának hasonló „átszervezésétől.“ Ez az érem egyik oldala. A másik olda­lán Anghelescunak a liberálisok örökös köz- oktatásügyi miniszterének fejét látjuk, aki a közeljövőben valószinüleg újból boldogíta­ni fog bennünket. Mi lesz ezzel a szerény egyházi alosztállyal, ha az iskolák diktátora ismét átveszi a legfőbb vezetést? Újabb kál­váriák sorozata. Méltán emelünk tehát ki­fogást, kisebbségi ügyeink beindított degra- dálásával szemben. Ügyeinket tartjuk olyan fontosaknak hogy ne vehessük egyszerűen tu­domásul a reorganizálásnak ezt a minket il­lető részét, ha mindjárt a takarékosság cím­kéjével szállítják is részünkre. A kisebbségi egyházi ügyek önálló ügy­osztályt igényelnek olyan hivatalnokkal az élén, aki lelkiismeretes és legjobb belátása szerint dolgozik s aki csak a miniszterrel szemben állhat alárendelt viszonyban. Egyik tekintélyes román egyházi politikus, aki elfo­gulatlanságát több Ízben is kifejezésre jut­tatta, a napokban a következő kijelentést tet­te a kérdéssel kapcsolatban: „Vigyázzanak a kisebbségi egyházak, mert e szent formában tolóm most éri őket a legnagyobb csapás Milyen kilátásaink lehetnek, ha még ro­mán részről is aggódva fordulnak felénk? Kakassy Endre­Ax angol parlament megnyitó ülésén Henderson beszámolt az angol-orosz egyezményről és a palesztinai helyzetről (London, október 30.) Tegnap délután nyilt meg a nyári szünet után az angol parla­ment, amelyen az összes pártok,tagjai rend­kívül nagy számban jelentek meg. Feltűnést keltett, hogy a munkáspárti képviselők, akik a parlament jobb oldalán ülnek, kivétel nél­kül piros szegfüvei a gomblyukban jelentek meg. Henderson külügyi államtitkár az angol­orosz jegyzőkönyvről számolt be, kijelentvén, hogy a két ország közötti diplomáciai össze­köttetést a parlament jóváhagyása után, fel­veszik. Henderson arra a kérdésre, hogy a jegyzőkönyv nem tekintendő-e a szovjet diplomáciai győzelmének, Hen­derson nem-mel válaszolt. Interpelláció hangzott el a palesztinai kér­désre vonatkozólag is. Henderson kijelen­tette, hogy a helyzet katonai szempontból nyugodt. Politikai szempontból az a helyzet, hogy az arabok és zsidók vezetőit közös ta­nácskozásra hívják össze, de mig a zavargás okait ki nem nyomozzák, addig ez a közös tanácskozás elmarad. Snowden, mint az alsóház vezére Bald- winnak kérdésére kijelentette, hogy a kor­mány reméli, hogy az özvegyi és aggkori nyugdijtörvónyjavaslat november végéig törvényre emelkedik. A kormány elkészült a munkanélküliség elleni biztosítás javaslatá­val és a reformot még a karácsony előtt be­terjeszti­Macdomaldot november 2-ára várják a parlamentben és a parlamentben ez alkalom­mal nagy ünepséget rendeznek a tiszteletére. I fíz amsterdami drágafcő-bőrzél lázba hozta a Vigyázó- féle ékszerbollekció eladása Hem írták ki a nyilvános árlejtést s emiatt tulolcsón keltek el az ékszerek fl ki0.000 pengőért eladott gyöngysorért már egymillió pengőt kérnek (Budapest, október 30.) Jelentette a Keleti Újság, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Vi- gyázó-hagyatékának rendkívül értékes ékszer-kol­lekciója gazdát cserélt. Még pedig magyar szakér­tők véleménye szerint aránytalanul olcsón. Amszterdami drágakőkefleskedők Budapesten Annyi bizonyos, hogy a Vigyáző-féle ékszerek eladása lázba hozta az amszterdami drágakő-börzét. Elterjedt a hire, hogy Magyarországon lehet a leg­olcsóbban értékes brilliánsokat venni. A drágakő- szindikátus tagjai, mint valami most felfedezett uj gyémántbánya felé tekintenek Budapestre, ahol mindjárt gyönyörűen csiszolt követ bányászhatnak. Hétfőn délben Budapestre érkezett a gyémánt­szindikátus 75 éves doyenje, M. Szeműk és három társa, akik azt remélték, hogy a Vigyázó-ékszerek­K33C borotva birstvaszappan borotvafenő szij borotvaecset önborotválő készülék önborotváló pengék acéláruk fel Imuiinatatlanok f* UNICUM“ KUN, Cal. Victoriei No. 2 bői még Sík is vásárolhatnak. Csakhogy az igazán értékes darabokat már megvette Reul Leerfeld és a még meglévő, nem muzeális értékű, ékszerek sok­ka1 kisebb értékűek. Ezeket különben már nem adja el kéz alatt az Akadémia, hanem a Vigyázó-hagya- tékból kiselejtezendő bútorok, festmények és egyéb ingóságokkal együtt árverésen fogja értékesí­teni. Ez az árverés decemberben lesz az állami ár­verési Csarnokban. Két Mlli&na m$r UiseSakerült Ma­gyarországba A hétfői posta értékes csomagot hozott Pestre Amsterdamból. Két ritkaszép sárgatüzü brüliáns volt a csomagban. A kék tizkarátos brilliáns a Vi- gyázó-hagyatékból való, tehát már két kő vissza­került Magyarországba <a gróf Vigyázó-féle éksze­rekből. Az a kereskedő, aki megvette ezeket a brii- liá'nsokat, 6000 dollárt adott értük és fizeti a szál­lítás költségeit, meg a vámot is. A 410.000 pengőért eladott gyöngy. sorért már egymillió pengőt kémek A kincset érő gyöngynyakéknek sem kellett vol­na külföldre kerülni. Egy magyar mágnás még szombaton táviratozott Jack Bienenfeldnek Párisba, hogy megvenné a gyöngynyakéket. Az illető ismeri a ritkaszép ékességet, amelyben olyan negyvenkét négy karátos rózsaszín gyöngyszem van, amelynek a világon nincs párja. Bienenfeld válasza már meg­érkezett. A párisi ékszerkereskedő megbízottai 410.000 penlgőt adtaik a gyöngysorért, amit 560.000 pengőért adtak tovább, ehhez Bienenfeld hozzáadta már a polgári hasznát és most egymillió pengőt kér a magyaţ főágtól a gyöngysorért.

Next

/
Thumbnails
Contents