Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-06 / 253. szám

10 KuafnUrsjCc ■HM) mmniiiiiiimiwmiínTn KÖZGAZDASÁG Az UGIR november 5-i rendkívüli közgyűlésének programmja Készül az uj íparpártolási törvény (Bukarest, november 4. Saját tud.) Az UGIR, a Romániai Gyáriparosok Országos Szövetségének november 5-én Bukarestben megtartandó rendkívüli közgyűlése messze- hallható hangot fog adni annak az elégedet­lenségnek, amelyet a kormány gazdasági po­litikája váltott ki nemcsak az ipari termelés tényezői, de a gazdasági élet összes faktorai körében. Az a súlyos krizis, amelyben a ro­mániai ipari termelés és általában az egész közgazdasági élet sínylődik, energikus meg­mozdulásra késztette a gazdasági érdekkép­viseletbe tömörült nagyipari termelést, amely — többek között — uj gazdasági politikát, a CFR szállítási tarifájának revízióját, uj, a gyakorlati életnek megfelelő Íparpártolási törvényt követel és a kereskedelmi szerző­dések megkötését sürgeti a szomszédos álla­moktól. A közgyűlés napirendje a következő: I. A nemzeti ipar aktuális problémái: 1. Szociális törvényhozás. 2. A közterhek és a jelenlegi adózási rendszer revíziójának szükségessége. 3. Vám- és kereskedelmi politika: a) A behozatali vámtarifa. b) Az exportrendszer. c) Kereskedelmi szerződések. 4. A CFR tarifapolitikája. 5. Az ipari hitel kérdése. 6. Az Íparpártolási törvény revíziója. 7. Az építkezés előmozdítása. II. Az UGIR mttnkaprogrammja. III. Az UGIR együttműködése a mező- gazdaság, a kereskedelem, a kisipar és a mun­kásság hivatalos és szabad szervezeteivel. IV. Az Országos Gazdasági Tanács fel­állítása. V. Indítványok és bejelentések. A bukaresti közgyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg és azon Er­dély és a Bánság, valamint Bukovina és a Regát nagyipari tényezői teljes számban vesznek részt. Az előkészítő bizottság a köz­gyűlés programmján szereplő minden kérdés­ben részletes határozati javaslatot és tanul­mányt dolgozott ki, amelyeket a közgyűlés lezajlása után küldöttség fog átnyújtani la- niu Gyula miniszterelnöknek és a gazdasági szakminisztereknek. Itt említjük meg, hogy az UGIR akciója már is eredményesnek mutatkozik, amennyi­ben Madgearu Virgil ipar- és kereskedelmi miniszter megbízást adott több speciális szakértőnek és az iparügyi vezérigazgatóság­nak az uj íparpártolási törvényhez szüksé­ges adatok összegyűjtésére és vonatkozó tör­vényjavaslat elkészítésére. A miniszternek az a szándéka, hogy az uj Íparpártolási tör­vényt még a parlament őszi ülésszakában, megszavaztatja. Ipartestüietbe tömörül az élesdi iparosság XII. EVF. 253. SZÁM. m 5-10.000 leit fizetek annak, ki nekem utazói Állást szeres. Ajánlatok „Prima Referencia" jeligére Ru­dolf Mosse Societate Anonima hirdetőjébe Arad, Strada V. Alexandrii köretnek arra, hogy milyen komoly munkát végeznek az élesdi iparosok az ipartestület megalakítá­sával. Régente az iparosmunkások arról ál­modoztak, vajha önálló iparosokká lehetné­nek és ma az a helyzet, hogy az önálló ipa­rosok arról ábrándoznak, hogy mily jó vol­na, ha biztos hetifizetéses munkások lehet­nének. Fejtegeti az iparosság mai nehéz helyzetét. Utal az uj közigazgatási törvényre amely még nehezebb megpróbáltatások elé állítja az iparososztályt, mert lehetővé te­szi, hogy minden község üzletet, vagy mű­helyt létesítsen, a kereskedők és iparosok ro­vására, Szerinte a közéleti erkölcsnek még javulnia kell ahhoz, hogy a községek kon­kurenciát zúdíthassanak az iparosságra. Ki­tér az adózási rendszer lehetetlenségeire, a vámpolitikára, az állami üzemek hiányossá­gaira, a bíráskodásra, a hitelkérdésre és a szakoktatásra, amely utóbbi a magyar ipa- rostanonc részére mitsern ér, mert nem érti a nyelvet, amelyen tanulnia kell­Amikor Hegedűs beszédének ehhez a ré­széhez ért, egy hang közbekiáltott: — Szamarakat rajzoltatnak velük! Hegedűs beszédét lelkes éljenzéssel fo­gadta a gyűlés. Utána Mónus Sándor ismertette a törvény­nek az ipartestületek megalakítására vonat­kozó szakaszát és feltette a kérdést, kivánja-e a gyűlés az élesdjárási ipartestület megala­kítását. A gyűlés egyhangú „igennel" adta meg a feleletet és héttagú szervező- és alapszabály előkészítő bizottságot küldött ki. A bizottság tagjai lettek: Csipó Tódor, Ba’ogh István, Evanits György, Biró Károly, Kulcsár Lász­ló, Fekete Károly és Eibenschütz Jenő. Az élesdi iparostársadalom ünnepe (Elesd, november 4. Saját tud.) Biharme- gye egyik legélénkebb városkájának, Eleid­nek és környékének csaknem kétszáz főre menő iprai társadalma hónapok óta tartó, lankadást nem ismerő fáradozások, lelkes agitációk után november 3-án gyűlést tartott, hogy érdekeik és a környék iparának védel­me érdekében szervezetbe tömörüljenek, hogy megalakítsák reprezentativ egyesületüket, amely őket képviselje. Az élesdi iparosok mozgalmának lelke egy derék élesdi iparos, Bajka István volt, aki fáradságot nem is­merve dolgozott, agitált a cél érdekében. A kitartó fáradozást siker koronázta: az élesdi és élesdkörnyékbeli iparosságnak az élesdi Erzsébet szálloda nagytermében megtartott gyűlésén kimondták, hogy kívánják szerve- zetbetömörülésüket, az Élesd-járási ipartes- UUet megalakítását. A gyűlésen megjelent Hegedűs Nándor cJAZ vilAgit Sötétben világit • iW'vOifMiNut kiMMxito* IUI«* NAGV&ÂGIAM ***** uímbp ViLifM. t'tdm uimUp x űiónleges francia gyártmány legmegbízhatóbb precíz ébresztő kamarai képviselő is, továbbá az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége és a nagyváradi Ipartestület képviseletében Szabó Károly nagyváradi városi tanácsos és Mónus Sán­dor a nagyváradi Ipar testület elnöke. A gyűlést, amelyen a hatóság képvisele­tében Pop pretor is jelen volt, Bajka István nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket, utána pedig Kozich Gusztáv római katolikus esperes köszöntötte Hegedűst és kíséretét és összetartásra kérte az iparosokat. Mónus Sándor, mint a gyűlés elnöke a nagyváradi Ipartestület és az Ipartestületek Szövetségének üdvözletét tolmácsolta. Szabó Károly hosszabb beszédben biztosí­totta az élesdi iparosokat a Szövetség támo­gatásáról és kihangsúlyozta az ipartestület megalakulásának szükségességét. Hegedűs Nándor lelkes taps és éljenzés közben emelkedett szólásra. Beszédben utalt Bánsági gabonatőzsde @©Q Leopold és Róna temesvári cég jelentése Temesvár, november 4. Bánsági feladóállomásokon: Buza, 78 kg.-os, felsőbánsági Buza. 74- -75 kg.-os, délbánsági 560 lej 530 » Árpa, 310 19 Ótengeri 460 fi Ujtengen 300 99 Zab 310 ff Ujlisztek: Nagymalmi, 30/70 beosztású 960 99 Kismalmi 920 91 Korpa promptra, zsákkal 230 11 Devizák Valutapiac 1929 november 4. _ Zürich Paris Bukarast Budapest Becs Prága Newyork Kolozsvár nyitás zárlat utó Zürich _ 32392 1108325 13782 65455 3245 Newyork 51590 51590 5159125 16673 57170 71090 33765 16735 London 2517»/, 25 1 78/|i 2517 81537 273325 346875 16473 817 Páris 20332p 2033 203275 65850 2253 2800 1330650 662 Milano 2703 270275 270275 876 2996 372525 176945 884 Prága 152750 1528 1528 495 169325 2106 — 497 Budapest 902750 9028 9028 29215 — 12428 1 59037 2932 Belgrád 91250 91275 91275 298 101150 125825 597650 — Bukarest 30850 30850 30850 — 34175 42525 2019 —­B cs 7255 7255 7255 23497 8040 — 47480 2356 Berlin 12342 12339 12338 3999 »136775 16999 807775 4010 Száat lej árfolyama: Zürichben 303 72 Párisbaa — Budapesten 341BA I LEGÚJABB őszi és téli újdonságok megérkeztek!! NEUMANN Ifi. férfi- és fiuruha áruháza CLUJ, FŐTÉR 14.

Next

/
Thumbnails
Contents