Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-06 / 253. szám
4 XII. ÉVF. 253. SZÁM. jjSeşmiBaftb flz erdélyi áru- és értéktőzsde székhelye Kolozsvár, a bánságié pedig Temesvár lesz Udlasztott biróságot állítanak fel minden kereskedelmi és iparkamara mellé — fi temesvári ülo\;d-biróság zavartalanul folytathatja működését — nagyvárad, Arad és Szatmár gazdasági életét vámszabadraktárak felállításával és tarifálís kedvezményekkel kívánja a kamarák szövetsége fellendíteni (Kolozsvár, november 4. Saját tud.) Nagy érdeklődés mellett tartották meg az erdélyi és bánáti kereskedelmi és iparkamarák delegátusai november 3-án értekezletüket a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara székházában az erdélyi és bánáti áru- és értéktőzsdék kérdésében. Az értekezleten, amelyen Manoilescu Mihály, a kamarák szövetségének elnöke elnökölt, megjelent Christodorescu kamarai szövetségi vezérigazgató is és elküldték arra delegátusaikat az aradi, brassói, dévai, lugosi, marosvásárhelyi, nagyszebeni, temesvári és szatmári kereskedelmi és iparkamarák. A kolozsvári kamarát Negruţiu F. Jón elnök, Mircea Constantin szenátor és dr. Sebestyén József kamarai elnökök, valamint Căciulă Miklós vezértitkár képviselték. Gazdasági téren is nélkülözhetetlen a kisebbségek munkája Manoilescu elnök megnyitó beszédében kifejtette, hogy az értekezlet célja az erdélyi és bánsági tőzsdeszékhelyek megállapítása, az általános gazdasági problémák megvitatása és a kamarák központja, valamint az erdélyi és bánsági gazdasági szervek együttműködésének megteremtése. A kisebbségek — mondotta Manoilescu elnök — a kamarai szövetség munkájában eddig nem vettek megfelelő módon részt, holott gazdasági téren is a kisebbségek munkája nélkülözhetetlen. Tőzsdeszékhelyül olyan városokat kell kijelölni, amelyekben élénk a kereskedelmi és gazdasági élet és amelyek reményt nyújtanak a jelentős tranzakciókra. Lakatos Sándor dr. a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara alelnöke azt a kérést terjesztette elő, hogy a tőzsdéktől függetlenül minden kereskedelmi és iparkamara mellett működjék választott biróság. Temesvár tőzsdét kér Oprea János, a temesvári kereskedelmi és iparkamara elnöke Temesvár részére feltétlenül áru- és értéktőzsdét kér. Kérését indokolja Temesvár és a Bánság gazdasági, kereskedelmi és ipari élete. Kérte a kamarai szövetséget, hogy a tőzsdetörvény hiányosságait pótoltassa és megfelelő reformokat eszközöltessen a törvényen. Kolozsvár tiz éve harcol a tőzsdéért Negruţiu F. Jón, a kolozsvári kamara elnöke ismertette azt a küzdelmes akciót, amelyet a kolozsvári kamara már az 1920 év óta folytat a kolozsvári tőzsdéért. Kolozsvár Erdély geográfiai és kulturális központja, rövidesen tartományi székhelye lesz, ipara és kereskedelme fejlődésben van, a város történelmi képe kezd megváltozni és ezek a szempontok nélkülözhetetlenné teszik Kolozsvár részére az áru- és értéktőzsdét. Petrescu mérnök, az aradi kamara reprezentánsa bejelentette, hogy Arad lemond a tőzsdéről, ha minden iparkamara mellett választott biróság fog működni. Manoilescu elnök a maga részéről indokoltnak tartja Temesvár és Kolozsvár kérését. Farkas István azt kéri, hogy Nagyváradon is állítsanak fel legalább is áru- és terménytőzsdét. Ezt az álláspontot Mircea szenátor is támogatta. Sebestyén József dr. szerint elegendő, ha Kolozsváron és Temesváron lesz tőzsde. Oprea János utal arra, hogy Arad loyálisan lemondott a tőzsdejogról és kéri Várad képviselőjét, hogy vonja vissza kérését, A tőzsde fentartása költséges és Temesvár is főleg presztízs okokból ragaszkodik a tőzsdéhez. Pacurar aradi iparkamarai főtitkár Németország példájára hivatkozik, ahol nincs sok tőzsde, de a meglévők kifogástalanul működnek. Ellenzi a nagyváradi tőzsde felállítását. Schwartz Jakab nagy figyelem közben fejtette ki, hogy a tőzsdeszékhely nem presztízs kérdés, hanem közgazdasági szükséglet. A tőzsdéknél is fontosabbnak tartja a vámszabadraktárak felállítását, amelyek működésűkkel lényegesen könnyithetnének az ipar és kereskedelem helyzetén. Kun Richard, az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetségének0.'elnöke hivatkozik arra, hogy már békében tőzsd$kiró volt és igy gazdag tapasztalatok állanak rendelkezésére. A felállítandó tőzsdék működéséhez nem szabad vérmes reményeket fűzni. Az erdélyi és bánáti mezőgazda nem fogja a tőzsdére vinni gabonáját, a csatolt területek nem rendelkeznek petróleummal, a fa pedig nem tőzsdei cikk. Részvényvásárlásra ma senkinek nincs pénze és igy az téréktőzsdék működése is csak lanyha lesz. Temesvárnak már békében volt tőzsdéje, történelmi és szerzett jog alapján kéri Temesvár részére a tőzsdét. Utal arra, hogy a Lloyd biróság az elmúlt évben 792 választott bírósági pert intézett el, amelyet külföldi hitelezők inditottak romániai adósok ellen. Ez a körülmény is indokolttá teszi Temesvár részére a tőzsde felállítását és a Lloyd biróság további működésének engedélyezését. Dr. Gherman Laurian felszólalása után M-anoi- •lescu elnök megállapította, hogy Erdélyben csak Kolozsvár, a Bánátban pedig csak Temesvár részére jogosult a tőzsde felállítása és ilyen értelemben fogja -a kamarák szövetsége véleményét megtenni. Kijelentette azt. is, hogy addig is, ameddig minden kamarai székhelyen felállítják a választott bíróságokat, a már meglevő bíróságok zavartalanul folytathatják működésüket, igy a temesvári Lloyd is, amelynek működését nagyraértékeli.' (Manoilescu elnök deklarációjával a temesvári Lloyd bíróság sorsa nyugvópontra jutott és további zavartalan működése biztosítottnak látszik. A szerk.) Nagyvárad, Arad és SzatmáT speciális érdekei Végül kijelentette Manoilescu, hogy Nagyvárad, Arad és Szatmár ipari és kereskedelmi érdekeit speciális gazdasági politikával és intézkedésekkel kell támogatni, szabad zónákat és vámszabadraktá- rakiat kell ezekben a városokban felállítani, tarifális kedvezményekkel szárazföldi kikötőket kell létesíteni és a kamara a maga részéről szívesen támogatja ezeknek a városoknak ilyen irányú akcióit. Az általános gazdasági helyzet megvitatása során Manoilescu elnök bejelentette, hogy az export fellendítése és a gabonakivitel fokozása érdekében exporthivatalt állítottak fel, amelybe bevonják Erdély delegátusait is és kérte a kamarák jelenlevő képviselőit, hogy az export akadályainak elhárítására tegyék meg a konkrét javaslataikat. Exportképes a romániai ipar Mircea szenátor arra hívta fel a kamarák szövetségének a figyelmét, hogy bár Románia agrár- 4állam, istápolja az ipari termelés érdekeit is, mert a romániai ipar ma már exportképes árut termel. Grecu, a szatmári kamara delegátusa kereskedelmi szerződések megkötését sürgeti és arra kérte a szövetség elnökét, hasson oda, hogy Északrománia újólag bekapcsolódhassák termékeivel a Csehszlovákia felé irányuló exportba, amely kivitelnek kedvezményes tarifával való támogatását kérte. Negruţiu elnök bejelentette, hogy a máramarosi peage-vonal használatára Románia közelebbről szerződést köt Csehszlovákiával és igy remény van a Csehszlovákia felé irányuló romániai kivitel fokozására. Az értekezlet egyébként teljes egészében honorálta a Keleti Újság álláspontját, amikor a sok tőzsde helyett csak Kolozsvárt és Temesvárt jelölte ki tőzsdeszékhelyül. Nagy Lajos. M8»« s mw Idegrohamábasi a bírói emelvényről {elragadott kereszttel véresreverte ellenfelét a ruftkaí milliomos (Kassa, november 4.) Véres botrány játszódott le a kassai törvényszéken. Sichermann József ruttkai milliomos-földbirtokos és Szabó József; ügyvéd között birtokvásárból kifolyólag fierre került a sor, amelynek tárgyalását tegnap tartotta meg a törvényszék. Mikor az elnök a feleket szokás szerint felszólította, hogy béküljenek ki, Sichermann Józsefen idegroham tört ki, odaugrott a bírói asztalhoz, lekapta az emelvényről a keresztet és az ügyvédhez vágta. Mielőtt megakadályozhatták volna egy súlyos gyertyatartót kapott fel és azzal támadott az ügyvédre, akit olyan súlyosan összevert, hogy véresen, eszméletlenül esett össze és kórházba kellett szállítani. Goldf az ismert hipnotizőr leleplezte ff főidőn tuli nyomozássalvölgyben máglyán elégetett halott rejtélyét ff B J. a gyilkos és a Wesselényi-utcában lakik“ — jelentette ki Gold médiuma (Budapest, november 4.) Néhány nappal ezelőtt történt, hogy a hüvösvölgy vadaskertben titokzatos hullát találtak- Az áldozatot annakelőtte máglyán égették el és a gyilkosság körülményeit még titokzatosabbá tette az a körülmény, hogy nem lehetett megállapítani: miként gyulladt meg a máglya, amelyen halálra égett a szerencsétlen fiatal leány. A rendőrség több napi nyomozás után csupán a hulla személyazonosságát állapította meg. Steuerics Máriának hívják az áldozatot, foglalkozására szobalány. Most azután érdekes fordulatot vett a hűvösvölgyi dráma. Gold Ferencz, a kolozsvári szerepléséről ismert hipnotizőr izgalmas szeánszon médiumával leleplezte a hűvösvölgyi hallott rejtélyét. Orvosok s bűnügyi szakemberek jelenlétében tegnap elaltatta médiumát, aki egy 19 éves fiatal zenetanárnő. A médium delejes állapotában rekonstruálta a gyilkosság előzményeit. Szerinte Steuerics Mária az erdőben egy elegáns férfiúval találkozott, mérget vett be és a férfi gyújtotta meg alatta a máglyát- Amikor a leány ott maradt az éget' fán. a férfi a 83-as villamosra szállott fel. ezüst mo- nogramos pénztárcájából pénzt vett elő. a monogrammon B- J jegyek állottak, majd a Szénatéren leszállót!, átszállt egy másik villamosra, egy régi házba bement a Wesselényi utcába, ahol a médium szerint állandó la utón való nyomozás kettészakad- Nem lehetetlen, hogy a rendőrség elindulva ezen a nyomon végre fog járni a titokzatos hűvösvölgyi gyilkosságnak. A hűvösvölgyi talált hullát ma felboncolták. A boncolás nem talált mérget a holttestben- A boncolás megállapításai szerint a halál oka az égési sebek voltak. Most már minden valószinüség amellett szól, hogy ön- gyilkosság történt annál is inkább, mert a boncolás öt hónapos terhességet állapított meg s másrészt öngyilkosságra utalnak az öngyilkos nővéreinek információi is. az ellenőrző orvos íöíébácsz jelt ad kása van. Most Goidnak, letelt a 6 perc, Gold mából a médiumot és egyelőre a hipnotikus JLLATS/ERGYÁR. afa, 9& 3(7/1 ajánf/CLi OL 'momparfómQk %oíi(iié3óf héjiuft PÚDERÉT ^ KÖLNIVIZET
