Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-04 / 252. szám

A súlyos adóterhek katasztrofális pusztítása a kisiparosság körében

Ha a kormány generális adókedvezményeket nem nyújt, tönkremegy a romániai kisipar — Mikor egy rókáról két bőrt húznak le

(Kolozsvár, nov 2.) A. romániai kisiparosság és köztük elsősorban a magyar kisiparosság már évek óta katasztrofális helyzetbe sodródott, de különösen az utolsó hónapokban olyan kimondhatatlan a nyomor, pénztelenség és munkanélküliség, hogyha ezek az állapotok még fokozódnak, a kisiparosság feje fölött végleg összecsapnak a hullámok és egy derék, minden figyelmet és támogatást megérdemlő társadalmi osztály anyagilag és erkölcsileg csődbe jut E hónap 8 lóig országos kisipari kongresszust tar:úriak Kolozsváron Sohasem volt időszerűbb, mint ma a vészkiáltás a romániai kisipar veszélyben van Most ismét a Keleti"Újság hasábjain leszögezzük ezt, mert biztos tudomásunk van arról, hogy a kisipari kongresszusnak a ve/érmotivuma lesz ez a kiáltás Sőt a legmesszebbmenő hang

a magyar kisiparosság részéről

Sog elhangzani, amelynek soraiban kétszeres a veszedelem

Ezúttal csak a kibírhatatlan adóterhek ről vázolunk fel szomorú és elcsüggesztő képet. A kíméletlen adóhenger a magyar kisiparosságon végigdübörgött és mindenüti csak az áldozatok véres hulláit látjuk Ép pén azt a társadalmi osztályt, amelyet a mindenkori kormányoknak és adókivető bizottságoknak a védelmükbe kellett volna venniök, részesítették valóságos iildözés- szerü adóztatásban A kíméletnek még a szikráját sem láttuk és nem látjuk sehol s különösen az adókivető bizottságok az adó erkölcs alaptételeiről megfeledkezve irtó háborút folytatnak az iparosok ellen Nem is szólva a sokféle adóról, (14 százalékos ipari adó, 2 százalékos forgalmi adó, 4—8 százalékos alkalmazottak után járó adó, 16 féle városi taxa, hetegsegélyző dij stb,) különösen a jövedelem megállapítása körül történtek és történnek a legigazságtalanabb adókivetések

De nemcsak az adókirovásoknál for dúltak elő nagy kilengések, hanem nyilt törvénytelenségeket is követnek el az adó kivető bizottságok. Csak egy konkrét adó kivetési rendszert és annak hibáit ismerte tünk itt. A kolozsvári pénzügyigazgatóság azokat az iparosokat, akiknek nyilt üzletük van, különösen cipészeket és szabókat, nem csak a 16 százalékos kereskedői kvóta sze rint rójják meg ipari adóval, hanem azon kivül még

külön két százalékos forgalmi

adót is vetnek ki törvénytelen módon*

Ez a kétféle adókivelés homlokegyenest ellenkezik a törvény határozott utasításaival, mert a kereskedők a forgalmi adók fizetése alól mentesítve vannak. Abban az esetben pedig, ha az adózót csak iparosnak minősítik, akkor legfeljebb

esak 12, maximum 14 százalékos adóval róható meg.

Kolozsváron azonban az adókivető bizottságok mindezzel nem törődtek és azt az elvet vallották, hogy egy rókáról két bőrt is le lehet huzni. Úgy az iparos egyesületek és alakulatok, valamint az ipartestület

,s felsorakoztatva konkrét eseteket, felter- 1

jeszléssel éltek a kolozsvári pénzügyigazgatósághoz és a pénzügyminisztériumhoz, de ugylátszik, hogy mindkét helyen az iparosság sérelmeivel nem törődnek ép még konkrét esetekben sem hajlandók orvoslást nyújtani, mert a felterjesztésekre mai napig sem történtek intézkedések

Úgy tudjuk, hogy most dolgoznak az uj ipar- és iparpártolási törvényeken. Ebből az látszik, hogy már Bukarestben is tudomást szereztek az iparosság katasztrofális helyzetéről és segítséget akarnak nyújtani Attól félünk, hogy az uj törvények intézkedései későn érkeznek meg, mert amigaz iparosság bajai fölött konzultálnak, addig a beteg a sérüléseibe belepusztul Mi szívesebben látnok, ha a pénzügyminiszter egy, az egész országra szóló generális intézkedést adna ki, amely

úgy a pénzügy igazgatóságok, valamin! az adókivető bizottságok figyelmét arra hivná föl, if:íve határozott utasításokat cína arra, hogy az adókiveté- cknél és a behajtásoknál több kíméletet és szociális megértést tanúsítsanak az iparossággal szemben.

Egy ilyen intézkedés nemcsak az iparosságnak, hanem az államnak is az érdeke volna, mert a kíméletlen adóztatás és adóbehajtás az adóalanyokat pusztítja ki és ezzel nemcsak egy társadalmi osztályt sodor végveszedelembe, hanem az állam jövedel meit is tetemesen csökkenti

Iparos közöny

üli meg a lelkeket, még mindig. A magyar iparosság szétszórtan, szervezetlenül és maga raliagy ottan áll és vár egy szebb és boldogabb jövőt. Tűr, szenved és hallgat. Hosszú éveken nt közönyét meg tudtuk érteni. mert a hatósági terror valósággal megriasztotta a lelkeket, szétzúzta az idegeket és olyan atmoszférát teremtett, amely mindenre alkalmas volt, esak az iparos öntudat kiépítésére nem. Idestova elmúlt tiz esztendeje annak, hogy uj impérium alá került link. Minden társadalmi osztály megérezte a történelmi változást és különösen meg kellett éreznie az iparosságnak. Magyarországon annakidején fejlett, az egész világon ismert és megbecsült ipar volt, amelyet dicséretreméltó iparpártolási törvények erősítettek meg. Az uj impérium alatt erről szó sem lehetett. Nemcsak a kisebbségi kisiparral, hanem a román kisiparral sem törődött itt senki. Jóformán csak kontárok, foltozó fargák, az utcákon dolgozó meseriások képviselték a romániai ipart. Egy idő óta azonban Romániában is kezdenek törődni az iparossággal. Rájöttek arra, hogy a városi lakosságnak igen tekintélyes része lehet a müveit és képzett iparos.

A jövő hónapban Kolozsváron országos iparos kongresszust tartanak. Uj törvény és iparpártolási törvény készüli A Maniu-kormány programmjába vette, hogy jövőben nagy súlyt helyez a városi kisipar fejlesztésére. Mindezek olyan szimptomák.

HIHHMHIUIHHmWWMMMIHl

amik a magyar kisiparosság figyelmét sem kerülhetik el. Az eddigi szervezetlenség közönyéből fel kell iázni a lelkeket, az elfojtott iparos öntudatot fel kell ébreszteni és sorompóba kell állítani minden egyesületet és minden létező kisipari intézményt, hogy az uj iparpártolási- és ipartörvény megalkotásánál ne csak a többségi iparos, hanem a sokkal fejlettebb kisebbségi kézműipar is kellő védelemben és támogatásban részesüljön.

— A kolozsvári kályhaiparosok panasza. A Holdvilág-utca felső részén van egy terület, amely a legjobb agyagot tartalmazza úgy a kályhák készítéséhez, valamint azoknak a felszereléséhez és tapasztásához. Ez a terület a város tulajdonát képezte. Néhány évvel ezelőtt a kolozsvári kályhaiparosok testületileg a városi tanácshoz fordultak és arra kérték, hogy forgalmi áron a város engedje át ezt a területet. Az akkori városi tanácstól Ígéretet is kaptak, de a tanács mégis csak mások részére adta el az értékes területet, ahol az uj tulajdonosok ma már házat építettek. A városi tanács indolenciája természetesen nemcsak a kályhaiparosoknak okozott tetemes kárt, hanem közvetve egész Kolozsvár város polgárságának is. Ugyanis most a kályhaépitéshez szükséges agyagot az iparosok messzi földről kénytelenek szállíttatni, ami elsősorban a kályhaiparnak okozott jelentékeny veszteségeket, másodsorban pedig busz százalékkal drágította a kályhák készítését és javítását Kolozsváron. Tehát a polgárság itta meg a levét a város antiszociális és iparellenes magatartásának.

Ellentétes rendelkezések az iparos- tanoncok szolgálati idejére vonatkozólag. Az uj közoktatásügyi törvénynek az 1884. évi ipartörvénnyel való egybehang- zása érdekében a iparügyi minisztérium már régebben rendeletét adott ki, amelynek értelmében csak négy elemit végzett ifjakat szabad szerződtetni tanoncnak. E rendelet értelmében minden hiányzó osztály fejében egy évvel hosszabb ideig kell szolgálnia a kisebb végzettségű tanoncnak, hogy az ismétlő iskolában elvégezhesse a hiányzó osztályokat. Tekintettel azonban arra, hogy az uj munkaszerződésekről szóló törvény a tanonc- szegődíeíés maximumát négy évben állapítja meg, a két törvényes intézkedés egymással homlokegyenest ellenkező intézkedéseket tartalmaz. Most aztán a kolozsvári ipartestület vezetősége megkereste az iparügyi minisztériumot, hogy a három érdekelt minisztérium (iparügyi, közmunkaügyi és közoktatásügyi minisztérium) együttesen állapítsa meg az egységes végrehajtását az idevonatkozó törvényeknek. Addig is az ipar- testület az első rendelkezést alkalmazza és igy a három elemi iskolát végzett tanonc négy. a két elemi osztályt végzett öt évet és az egy elemi osztályt végzett pedig hat évet tartozik szolgálni. Az ipartestület magatartását nem tartjuk helyesnek, mert a négy évi tanoncidő az a maximum, amit túllépni semmiféle körülmények között nem szabad.

Szerződtetés nélkül nem lehet tanoneot alkalmazni. Az utóbbi időkben nagyon sok eset történt, hogy az iparos munkaadók szerződtetés nélkül tanoncokat vettek föl. Az ipartestület felhívja a munkadókat, hogy szerződés, illetve bejelentés nélkül nem szabad alkalmazni tanöncokat, mert ha a szülők ezt a körülményt bejelentik, akkor az ipartestület kénytelen megbírságolni az iparosokat.

Ruhákat szintelenit, test, tisztit 24 ßFS SíStt Czink, Cluj