Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-28 / 272. szám

XII. ÉVF. 272. SZÁM.

3

A béketárgyalásokon a Romániára kedvező döntés érdekéken azt állította Bratianu Ionel, hogy a hajók a Maroson Vásárhelyig

közlekedhetnek

(Bukarest, november 26.) Tegnapi számunkban ismertettük Ion Fiilatnak a Viitorulban megjelent cikkét, amelyben érdekes visszaemlékezéseket közöl a román delegációnak, Tardieu jelenlegi francia minisét erelnökkel folytatott tárgyalásairól. Bratianu Jonel „felvilágosításait“ az etnográfiai helyzetről már ismerjük. Hasonlóan érdekes Bratianu nyilat- kzaJtának az a része is, amelyben Tardieu gazdasági kérdéseire nyújtott kimentő „felvilágosításokat.“

Hogyan történt Besszarábia csatlakozása?

A. Tardieu: Nincs szükség expozéra. Egyenes kérdéseket fogok Önhöz intézni.

I. 0. Bratianu: Miféle kérdéseket?

A. Tardieu: Etnográfiai, politikai (a kisebbségek autonómiájáról), történelmi (a besszarábiai kérdésben) és gazdasági jellegűeket.

I. C. Bratianu: Elfogadom ezt a formát.

A. Tardieu: A Besszarábiára vonalt kozó kérdésekkel kezdem. Milyen feltételek mellett foglalta el a román hadsereg ezt a tartományt?

I. C. Brătianu: Az elfoglalás az orosz impé- rium összeomlásának természetes következménye volt. Besszarábiát bizttositani kellett a bolsevizmus ellen. Ez megtörtént abban a pilanatban, amint az orosz hadsereg ellenségessé vált, midőn Moldovát pusztította s a besszarábiai orosz és román raktárakat rabolta. A francia katonai osztag tanuskodha- tik erről. A román csapatok bevonultak az autonm Besszarábiába, amennyiben Pétervár már elismerte a besszarábiai köztársaságot, követve Cerbascff generálisnak, a déli orosz front parancsnokának és Ukrajnának a hívását. A felszabadított Besszarábia kikiállitotta a Romániával való egyesülését.

fenntartva autonómiáját, majd arról is jószántából — az agrar (kisajátítás) és választási (általános választójog) reformok következtében — lemondott.

A történelmi indokokat fel sem sorolom.

A. Tardieu: Hogy folyt le az országtanács (Sfatul Tării) szavazása?

I. C. Bratianu: Mindkét alkalommal a legnagyobb rendben.

Tardieu: Mennyi az idegenek száma?

I. 0. Bratianu: Az etnográfiai belvzot nem nagyon kedvező. Besszarábiában hetvenkét százalékot képez a románság, szemben a huszonnyolcszázalékot kitevő más nemzetiségekkel, amelyek még három szétszórt csoportra oszlanak: a délnyugati bolgár, a délkeleti német és az északi ukrán (rutén) csoportra. Ezek a csoportok nem egységesek, a bolgárok és németek telepesek, akiket a tizenkilencedik században hoztak az oroszok. Ami a ruténeket illeti, az ők jelenlétük Besszarábia északi részében a két nép kölcsönös szivárgásának az eredménye. A Dnyeszteren túl 500 ezer román él.

A. Tardieu: A rutének igényei?

I. C. Brătianu: Mindazon országok, amelyek a volt orosz államhoz tartoztak, számunkra házainknak más kézre való kerülését jelentették. A földművesek meg vannak elégedve az agrárreformmal. Mégis két izgató elem van: 1. A Dnyeszteren a bol- seviki propaganda. 2. Kinnt, a kisajátitotlt nagy- birtokosok. Ami a ruténeket illeti, a bukovinai rutének tanúvallomását idézem, amikor ezt az ellenségek részéről kiadott röpiratot Önnek átadom.

Mi van az autonómiával?

A. Tardieu: Helyi autonómia a kisebbségekkel szemben?...

I. C. Brătianu: Elhatároztuk, hogy a kisebbségekkel szemben nagyon tágkörü, liberális politikát fogunk folytatni.

A. Tardieu: Hoztak már erre nézve javaslatot?

I. C. Brătianu: Nem — ezt a béketárgyalások befejezése után fogjuk megtenni. Máskülönben, egyes népeken kivül, mint pld. a magyarok, a többiek elfogadták az uj helyzetet.

A. Tardieu: Áttérek Erdélyre, még pedig egyes gazdasági jellegű kérdésekre.

I. O. Brătianu: Mielőtt elhagyná Besszarábia kérdését, fel kell hivnom figyelmét egy erős és természetes határ szükségére.

Nem tudjuk elképzelni a román nép fennállását a Dnyeszter nélkül, valamint nem tudjuk azt elképzelni a Duna és Tisza nélkül,

amelyek elhatárolnának a szláv elemtől.

A. Tardieu: A konferencia nagy fontosságot tulajdonit az uj határok meghatározásával kapcsolatban a gazdasági jellegű kérdéseknek. Ami Erdélyt illeti, felvilágosítást, statisztikai adatokat kérnék a kivitel és behozatal irányára és ntjaira nézve.

A gazdasági szükségesség

I. 0. Bratianu: Egy személyes megjegyzés. A szerződésekhez kivánunk alkalmazkodni, de a szerződés határa közgazdaság-ellenes Erdély északi részén. Közlekedési útjaink el lesznek vágva Galicia licia és Lengyelország felé. Az oroszok az okai ennek, akik a Tisza völgyével összeköttetést akartak teremteni Galíciával. így közöttünk és Lengyelország között a megoldás nem lesz állandó. Az általános kérdésre 'térek át. Egy hajózható rendszerünk van: A Duna — a Tisza felsőfolyása és a Maros. Románia gazdasági fontosságát éppen helyzete határozza meg ezen a hajózható vonalon. Ez a gazdasági összeköttetés annyira természetes, hogy még Magyarország sem volt képes — a fiumei kikötőt támogató vámpolitikával —- megakadályozni azt, hogy a fa és a nehéz áru Erdély szivéből ne a vizen áradjon Galac felé. A Tisza alsó folyása gazdasági egységet alkot, amely egy csatorna-rendszerrel van hozzákapcsolva a Bánát többi részéhez. (Megmutatja a térképen a Boga csatornát). 1866-ig Erdély egész kivitele felénk történt, csak 1884 után téri tette el azt a magyar protekcionista-politika természetes utjától. Általános gazdasági kép. Erdély erdő és bányaország, nagyon kicsiny földműveléssel, amely nem elégíti ki a lakosság szükségét. Nemcsak romának, hanem székelyek is Romániába jönnek dolgozni.

Ezek a körülmények indokolják megelégedésüket, hogy uj politikai határok közé kebelezték be,

amelyek megegyeznek a gazdasági érdekek határaival.

A. Tardieu: Ami az erdélyi termékeknek Magyarország felé vivő irányát illeti, tudna adatokat adni ?

I. C. Bratianu: Nem értem meg, hogy még lehet vitatkozni bizonyos természetes árupiacok felett. Máskülönben a szászok ezen gazdasági indokoknál fogva fogadták el az nj politikai helyzetet.

A. Tardieu: Ami a kivitelt illeti, a hajóutakat fontosabbaknak tartja, mint a vasutat?

I. C. Brătianu: Határozottan. A Duna lesz a nagy kivezető ut a NyugOt felé, a Duna szája — télen — Constanca kikötővel — nemcsak a kiegészített Románia, hanem Lengyelország és Csehszlovákia számára is. A magyarok, hogy a Dunának ezt a természetes szerepét megakadályozzák, politikai vámokat állítottak fel a Vaskapunál. *

A. Tardieu: Milyen távolságra lehetne csatornázni a Marost?

I. 0. Brătianu: A kisebb hajók számára Marosvásárhelyig, a nagyobbak számára Aradig (következik a térképen való megtárgyalás). A Maros egész folyásán úsznak a tutajok.

A. Tardieu: A Maros tehát a nagy kivezető ut? I. C. Bratianu: Erdély egy a Dnyeszter, Duna és Tisza hajózható folyóktól határolt fennsik. A Maros azt a fontos szerepet töltené be, hogy összekötné a központot a perifériával.

A. Tradieu: Beszéljünk az észak-dél közlekedési vonalról. Nagy fontosságot tulajdonítunk a

URÁNIA MOZGÓ

HARHY

Mai kezdettel mutatja be

legújabb és legszenzációsabb kalandoraiméi : Csavargók királya. A k özkedvelt művész leguiabb kalandjai. — Partnernője a szép szőke ÖÜSIV HOLM

ERST”"

pengét vásárol, kérjen

Gille ttet Î

Minden kereskedésben kaphat eredül Gillefft-pengét Ne fogadjon el md.it/ Ezek. az egész oitágon közismert pengék, H4 vizsgálatnak ootlak aláoetoe, mielőtt OnhSz kerüllek — • kellemes is lökéleies borotodStozdst nyíltanok.

Gillette

Szatmár—-Nagyvárad—Arad gazdasági vasútvonal'

nak. Hogyan lehetne ezt a vonalat megkétszerezni i és mennyibe kerülnének a munkálatok?

I. C. Brătianu: Nem tudnék pontosan válaszolni. A legnagyobb fontosságot a felső Tisza menti vonalnak tulajdonítottuk Románia és Lengyelország, Csehszlovákia és Románia között. Valamint annak a vonalnak, amelyről Ön beszél.

A. Tardieu: Mibe kerülne ez a síkságon?

I. 0. Brătianu: Nem lebet meghatározni — a számok változhatnak. Engedje meg, hogy meghatározzam pontosan azokat a pontokat, amelyeken át kellene annak haladnia: ez volna Nagykároly—

: Nagyvárad—Arad. Ami Szatmári illeti, nyugatra ettől a várostól.

Vaida-Voevod: Arad—Gyula—Nagyvárad.

A. Tardieu: Tehát: Temesvár—Arad—Gyula—>

Nagyvárad.

I,, 0. Brătianu: Inkább: Szeged—Gyula—Nagyvárad—Nagykárloy—Szatmár és innen a vonalak szétágazása Lengyelország és Csehszlovákia felé.

A. Tardieu: Milyen országokra lesz utalva Erdély a behozatal szempontjából? Melyik vasútvonalakon?

I. 0. Brătianu: Egyik — a kisebb része a behozatalnak a Duna felől jövő utakat fogja követni. A behozatal legnagyobb része azonban Constan- cán és Galacon keresztül fogja igénybe venni a Dunát, a Tisza alsó folyását és a Begát (a Bánátban) és Szegedtől a jelzeltt vasútvonalat fogja használni Lengyelországig és Csehszlovákiáig. A kivitel leginkább fa és bányatermékek a hajózható utakon fog végbemenni.

A. Tardieu: És a háború előtt?

I. 0. Brătianu: Már felvilágosítottam Önt a magyarok játékáról a belipar támogatására hozott mesterséges vámokkal. Ha ezek a 'tarifák eltűnnek, a Duna szája vissza fogja szerezni gazdasági fontosságát.

V^/WWSOAOAA/VSA/VWVWWWW«I^C

A szociáldemokraták tüntettek a magyar parlamentben Olaszország ellen

(Budapest, november 26.) Kinos botrány játszódott le ma a magyar képviselőház ülésén- Mayer miniszter beszéde után östör képviselő beszélt és közben Juliano olasz külügyminiszter áb«n kísérletével 'elhelyezkedett a diplomák páholyában. A jobboldal éljenezni kezdett és az első pillanatban még senki sein vette észre, hogy a szociáldemokraták ellentüntetésbe mentek át. Mi van a jóvátétellel? Mateotti gyilkosa! Adja vissza Fiúmét! És más hasonló szólamok repdestek a levegőben, amelyeket Östör tulkiáltani igyekezett. Az olasz nemzet volt az egyetlen a győztes államok között, amely kitartott Magyarország mellett. A szociáldemokraták tovább tüntettek, erre az olasz igazságügy miniszter, elhagyta a karzatot. Az incidens a parlament ben kínos feltűnést keltett.

! Pardon .«. Pardon ...

I Megjelentek az uj karácsonyi zeneal- bumok. Moravetz, Bárd, Nádor és Rózsavölgyi albumok már minden könyvkereskedésben kaphatók. Kizárólagos terjesztője Romániában az ország zenemű központja, a MORAVETZ zeneműkereskedés, Timişoara. — Kérjen még ma in even ismertetőt MORAVETZ-től.------