Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-27 / 271. szám
XII SVF. 271. SZÁM. CANO/ Sikkasztott a községi birőf hogy diadalkaput állíthasson Caínttn ex-prefektusnak A liberálisok temesvári nagygyűlése (Temesvár november 25.) Vasárnap tartotta meg a liberális párt temesvári nagygyűlését, melynek az adott a sorban tartott propaganda-gyűlések sorában különös jelentőséget, hogy egybeesett Bratianu Jonei halálának két évfs évfordulójával. A nagy liberális vezér emlékét gyászistentisztelet keretében ünnepelték meg vasárnap délelőtt a görög keletiek gyárvárosi nagy templomában s délben tizenkét órakor folyt le a gyűlés a Fer- dinandszálló nagytermében. A gyűlésre megjelent Bukarestből Duca volt liberális belügyminszter Şavoianu volt miniszter és a párt bukaresti központjának kiküldetésében Leontin Moldoveanu és Joan Pilat, a neves iró. A gyűlést dr. Cosma Aurel, a liberálispárt temesvári elnöke nyitotta meg. Utána néhány üdvözlő szónoklat után Pilat Joan intézett rendkivül éles támadást a kormány ellen. Leontin Moldovan az egységes román gondolat megsértését veti a nemzeti parasztpárt szemébe. A kormánypárt éket vert a re- gáti és az erdélyi román közé. Utána Duca emelkedett szólásra- A volt liberális belügyminiszter, akinek beliigymi- nisztersége alatt véres pogromok és templomrombolások voltak, most a kisebbségek felé intézett kenetteljes szavakat — A liberálisok nem Ígérnek, — mondotta — hanem tesznek. Sohasem Ígértek többet, mint amennyit adni tudtak. A liberális párt a nemzeti befolyás alapján áll s programmjá- val parallel a következő: mindent megad, ami a nemzeti állam szuverénitásával nem ellenkezik. Nem demagógizál, nem igér gyulafehérvári pontokat, melyek ellenkeznek a nemzeti állam eszméjével, de harmóniát akar az országban és elő akarják segíteni a kisebbségek gazdasági és kulturális fejlődését. Dúca beszédével a gyűlés végétért- Délben bankett volt az Elite vendéglőben, melyen több pohárköszöntő hangzott el. A párt központja nevében itt Costa Georgescu seve- rini kiküldött udvarol a kisebbségek felé- Kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés a legfontosabb problémája az országnak és a liberális párt feladata megoldani úgy, hogy az or- szág minden polgára megelégedett legyen. — Nyergeltesd a lovamat, — kiáltotta szikrázó szemekkel. Nyeregbe minden lovász, imas és szolga. A zsellérek is, akiknek nyereg jut. A többi a szőrén ül. Kardot, csákányt', fejszét minden kézbe. Kaszát, kapát, vasvillát, ha nincs annyi fegyver. Verd fel az embereimet. Parancsolom! Sas Mihály egy pillanatig habozva nézett a báróra, mintha nem értené, de a másik pillanatban, Kihúzta magát: — Igenis ... Nyeregbe ... ! — Fordulj! Indulj! — szakította félbe stentOri hangon a báró. És Sas Mihály csaknem futva rohant el, hogy teljesítse a parancsot. Egy félóra se telt bele, a tágas csürudvaron voltak az összes lovak, részben felnyergelve, részben csak kantárosan. A cselédek, jobbágyok otit r zsongtak. Mindenik lovat választott magának és izgatottan arról tanácskoztak, hogy mi történhetett, mi lesz ebből a furcsa hadikészülődésből? Némelyek azt mondták, hogy a törökök betörtek az országba és azok ellen kell menni az uraknak az embereikkel együtt. Mások a kutyafejü tatárokat emlegették. Ez alatt Wesselényi kedves lovát Hadúrt is felnyergelte Sas Mihály, ő maga is faltörő vasbuzogányával, huszárkardjával és karabéllyal fegyverkezve a Villám hátán büszkélkedett. így állttak meg a kastély lépcsője előtt. Hadúr nyerített, türelmetlenül várt a gazdájára. Nem soká kellett várnia. Wesselé- lényi diszmiagyarba jelent meg. Nem kellett az osztrák katonai egyenruha. Osztrákká vedlett pe- csavicsot akar verni. Ahoz magyar ruha dukál. Kalpagja mellett hatalmas sastoll emelkedett a vállairól lógott alá gyönyörűen himzeitt mentéje és széles kardja verte a combját. De ekkor hirtelen a hadi zajra figyelmessé leiht — Ilona valahonnan elébe lépett. Csodálkozva és remegve ölelte át az ura derekát: — Férjem, szerelmes jó uram, mi történik itt? Isitenem! Miklós, mit akar kigy elmed ?- (Folytatjuk.), (Kolozsvár, november 25.) Kolozsmegye adminisztrációjának régi szellemére rendkivül jellemző eset került ima nyilvánosságra egy törvényszéki tárgyaláson. A mult év végén Szászlóna kolozsmegyei község pénztáránál 14.000 lejes hiányt fedeztek fel egy vizsgálat alkalmával. Morariu Demeter községi biró 12.000 lejt rögtön pótolt a hiányból, a további 2000 lej kifizetését azonban azzal az indokolással, hogy azt felső parancsra diszkapuk készítésére költötte, megtagadta. Morariu következőképpen meséli el az esetet: — 1926-ban felszólítást kaptam Goşa primpre- tortól (főszolgabíró), hogy rövid időn belül készíttessek díszkaput a falu bejáratához, mert Caluţiu vármegyei prefektus meglátogatja községünket. Arra ia kérdésemre, hogy milyen pénzből fedezzem a diszkapu felállítása körül felmerülő költségeket, Goşa primpretor azt a választ adta, hogy a föld fenekéből is szerezzek pénzt és állítsam fel a díszkaput, mert a prefektus ur azt semmiképpen nem nélkülözheti. Embereket fogadtam, fát vettem a község pénzéből s a jelzett időre elkészült a díszkapu, amelynek látásakor Caluţiu prefektus a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Rövid idő múlva az alprpfektus is bejelentette falunk meglátogatását s a díszkapu ekkor sem maradhatott el. Az újabb diszkapu megint csak a község pénzét apasztotta. Jakab Péter jegyző feljelentésére megindult a vizsgálat Morariu Demeter ellen hivatalos sikkasztás címé®, nem fogadván el indokul azt, hogy a 2000 lejt diszkapuk felállítására költötte, ilyen kiadásokat ugyanis a törvény nem engedélyez. A mai törvényszéki főtárgyaláson Morariu Demeter kijelentette, hogy felsőbb parancsra építtetett díszkapukat. — Ha a prefektus urnák diszkapu kellett — mondta — fizesse ki. Nem kívánhatják, hogy én a saját zsebemből fedezzem azok költségeit. Goşa primpretor kihallgatásakor elmondta, hogy neki felsőbb utasítása volt arra, hogy Caluţiu prefektusit vármegyei körútja alkalmából minden községben, legyen az kisebb, vagy nagyobb, diszkapu fogadja, ő a vármegyei prefekturáról kapott parancs alapján intézkedett a hatáskörébe tartozó községek vezetőinél a díszkapuk elkészítése végett. A törvényszék még több jelentéktelen tanút hallgatott ki, akik mindannyian kedvezően vallottak a vádlottra nézve, bebizonyítván azt, hogy a hiányzó összeget valóban az elengedhetetlen fogadtatási kellékre, a díszkapukra költötte. Egyedül Jakab Péter jegyző vallott terhelőén, annyiban, hogy megállapította, hogy hivatalos pénzből ilyen kiadásokat semmiesetre sem lett volna szabad eszközölni. — Miből fizettem volna akkor a díszkapuk költségeit? — kérdezte a vádlott Jakabtól. — A táncmulatságokból bejött pénzt kellett volna erre fordítani — felelte a tanú. Ilea főügyész büntetést és dr. Giurgiu János védőügyvéd felmentésit kérő szavai után a biróság az Ítélet kihirdetését péntekre halasztotta. írerrOTWítst**' mamsmZS?!;. BmSSM*2BSdB*n«*S'»«*IS*Wn*W Telefon 10 Telefon 10 PH ma tűzifát ölben és apriţva legelőnyösebben azonnal házhoz szállít FAGYAíeOTGYÁR « -T. — Külkajántói-u. Telefon 10 R. M. Telofon 10 *
