Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-27 / 271. szám
XII. EVF. 271. SZÁM. tíudügm» Tfíinbennek teteie a TUonica harisnya amely a legjobb lovaiból, a legmodernebb színekben, speciális gépekkel készül, ferdén dolgozott sarokkal, ami fokozta a láb elegdneiáját. Romániai fölrrakat: MA GA 7.1 ff ELE SOLA VICI Lipsea ni :I7. Bucureşti Mit s mindezekhez ön... Néhány nappal ezelőtt meghalt az alsóesernéio ni ősi Damokos-kuriában a régi erdélyi magyar élet egyik 1 égjéllegzeitesebb alakja, mondhatni regényhőse, dr. Damokos Ödön. Alig van magyar, aki n nevét ne ismerné a régi hires nóta kapcsán, hogy: „Mit szól mindezekhez Ön, Dr. Damokos Ödön, Hogy nem választották meg Sepsiszentgyörgyön . . Erre a nótára busz-huszonöt évvel ezelőtt „Kreitzpolkát“ táncoltunk sok romantikával, hév- séges ifjúi szerelemmel illegetve lábainkat kisujjon fogott kiasszonykáinkkal. Sem a nóta, sem a romantika ki nem hal belőlünk és most is jólesik visz- szagondolni a dr. Damokos Ödön fénykorára; erre a tüzes négy lovas magyar urra, kinek bonliomiája, dacos, osakazértis magyarsága, hetykesége az idők folyamán is csak halkult, de el nem múlott. Nem érdektelen felújítanunk, hogy hogyan keletkezett a fenti nóta. Régi idők szokásához kiren, a gentri fink köz- igazgatási pályán helyezkedtek el. Damokos Ödön is a vármegyéhez került, ahol a „kemény legény“, Pótsa volt a főispán. Kötelességtudó, pedáns, szigorú ember, aki tisztviselőitől pontosságot és kemény munkát követelt. Damokos Ödön azonban még ennek a főispánnak sem engedett uriszcszélyé- ből és ha be is ment, csak délfelé vetődő; t fel a hivatalba. A főispán félkilenc órakor végig vizsgálta a tisztviselőket s a következő figyelmeztető Írást hagyta a Damokos asztalán; „Bejöttem reggel félkilenc órakor, Pótsa.“ Mindenki érdeklődéssel várta, hogy mi lesz az ügynek a folytatása, mikor Damokos Ödön délfelé mégis felment a hivatalba és meglátva a főispán Írását, nagy lelkinyugalommal alákanyaritotta: „Bejöttem féltizenkeftőkor, dr. Damokos Ödön.“ A főispán nagy haragra gerjedt, Damokos azonban igy vigasztalta: — Minek okoskodik, hiszen úgyis én leszek utána a főispán. Nagy fogadkozások között jelentette ki a főispán válaszul, hogy wmig ő él, Damokos nem lesz főispán, de még esik közigazgatási tisztviselő sem. A próbatétel ideje is elkövetkezett. Pótsa szavának állott és Damokos Ödön megbukott. A bukás utáni hangulatban irta a városi főmérnök a gúny- verset, hogy; „Mit szól mindezekhez Ön, Dr. Damokos Ödön." Csakhamar egy régi dallamra szájról-szájra járt a nóta. Alig telt el pár hét, egész Erdélyben tudták. Titokban mindenki énekelte. Damokos Ödön dúlt, fűlt mérgében, de a nóta erősebb volt. Csak a cigányok nem merték húzni jóidéig, nehogy megsértsék a nagy urat, a jó patrónust elveszítsék. Öreg ember lett dr. Damokos Ödön, de a nóta ifjúsága megmentette hirét, nevét nz öregségtől, mint ahogy valami meleg érzés mozdul meg a mi szivünkben is, amikor ifjúságunk, diúkszcrelmeink. gyönyörű gondtalan életünknek varázslatos emléke feltámad a nyomán. És még öreg lábakkal is önkénytelenül táncra mozdulunk, arcunk boldog mosolyra fordul és fáradt kezünket kinyújtjuk, hogy a régi szép kisasszonyok kisujját megfogva visszaforduljunk a dr. Damokos Ödön regényes világába és újra érezzük a meghalt időket... —rő. Clemeoeeaii emlékének szentelte lilédéit n kamara, és szenátus (Bukarest, november 25.) A parlament két háza ma Clemenceau emlékének szentelte ülését. A kamara gyászülésén Pop Cicio elnök parentálta el a francia nemzet nagy halottját, kiemelte az elhunyt érdemeit és megemlítette, hogy memorandumper alkalmával Clemenceau a románság pártján állott. A következő szónok Maniu miniszterelnök volt, aki úgy emlékezett meg Clemenceauról, mint a szabadság és a demokratizmus egyik legnagyobb harcosáról, aki nagyszerű példát mutatott a hazafiságban és egész életében nagy barátsággal viseltetett Románia iránt. A többség nevében Toncescu képviselő beszélt, aki kiemelte, hogy Besszarábia csatlakozásának ratifikálása is Clemenceau érdeme. Utána Lupu, majd a többség erdélyi tagjai nevében Mo- reianu, végül a sajtó nevében Fagure tartottak beszédei, majd az elnök a gyász jeléül az ülést bezárta. Pop Cicio kamarai elnök a kamara nevében a francia kamara elnökének, Maniu miniszterelnök pedig a kormány nevében Tardieünak küldött rész- vettáviratot. A szenátus ülésén Madgearu ipar és kereskedelemügyi miniszter parentálta el Clemeneeaut. Méltatta, mint demokratát, aki azonban ellent tudott szegülni a parlamentárizmus kinövéseinek, mint államférfit, aki iskolát teremtett és nemzedékeket nevelt, s ezzel előkészítette a győztes háborút. Jellemezte, mint vasakaratu embert, akinek emberfeletti energiája volt az ellenállásban és a győzelemig való kitartásban. Vaitoianu tábornok emlékezésekéit mondott el abból az időből, amikor a háború alatt az ország megbízásából Párisban járt és Foch tábornokkal és Clemenceauval tárgyalt, Bianu kamarai elnök az erdélyi politikusok nevében parentálta el a nagy francia halottat, végül Brătu szenátusi elnök olvasta fel a részvéttáviratot, amelyet a szenátus nevében a francia szenátusnak küldöttek. Áverésen és Bratianu eltérő taktikája (Bukarest, november 25.) Az averescupánb végrehajtó bizottsága vasárnap délelőtt gyűlést tartott Averescu tábornok elnöklete alatt. A végrehajtó bizottság felhatalmazta Averesou tábornokot a párt elnökét, hogy a nemzeti-paraaztpárti kormány megbuktatása érdekében ragadjon meg minden eszközt és egyéni belátása szerint irányíthassa a néppárt kormánybuktató kampányát. A néppárt végrehajtó bizottságának határozata politikai körökben nagy feltűnésit keltett, mivel azt ügy értelmezték, hogy Averescuék a kormány megbuktatására minden, akár törvényellenes eszközt is meg akarnak ragadni. A néppárti harcias nyilatkozattal szemben érdekesek azok a kijelentések, amelyeket Bratianu Yinitila a liberális párt fővárosi tagozatának vasárnapi gyűlésén mondott beszédében tett. Bratianu Vintila szerint Maniu kormánybukása akkor lesz esedékes, ha majd az ország lakóssága elfordul a kormánytól. Épen ezért a liberális pár továbbfolytatja az , úgynevezett felvilágosító akciót és nyugodtan bevárja annak eredményét. «HIHMWItWMHtHWmMHIIIIItl Kommunista puccs után a tisztek puccsa fenyeget Lengyelországban Olsewska, a îcnsysîorszişi „vörös grófnő“, aki a kommunisták lengyelországi propagandáját vezette (Varsó, november 25.) A kommunista üldözések Varsóban tovább folynak. A letartóztatottak között két asszony is van, többek között Olsewska grófnő, volt pozeni nagybirtokos és a lengyelországi kommunista mozgalom vezérének a húga, dr. Horvidz Kamilla. Fivérét, dir. Maximilian Horvidizot 1920-ban halálra Ítélték, de sikerült neki a fogságból kimenekülni. Olsewska grófnő, a központi bizottság propaganda osztályának volt a vezetője. A letartóztatottak között van Matys lo- pénztáros, akinél 100 ezer zloty, valamint ♦»»«»« a»»<> tűit frfrmm« I igen nagy összegű idegen ^valutát találtak. * Letartóztatták továbbá azt'a kommunista delegációt is, amely pár héttel ezelőtt szovjet Oroszországban tanulmányutat (rendezett. A lengyel belpolitikai állapotok még mindig nyugtalanítók. Hírek szerint Pilsudsaky marsallt a hadsereg tisztjei királlyá akairják kikiáltani. Ha a marsall elfogadná a lengyel királyságot, ami nem valószínűtlen, ngy I. István néven lépne a trónra Lengyelországban. Erélyesen tiltakoznak a kolozsvári kereskedők a túlzott adókivetések és a kegyetlen adóbehajtási rendszer ellen (Kolozsvár, november 25. Saját tud.) A kolozsvári kereskedők november 24 én a Sfatul Negustoresc helyiségében népes gyűlést tartattak, amelyen energikusan tiltakoztak az elviselhetetlen adók és közterhek kíméletlen behajtási rendszere ellen. A gyűlésen Tuffli It. Richard helyettes polgármester, a Sfatul Negustoresc kolozsvári tagozatának elnöke volt az első felszólaló, aki bejelentette, hogy Madgearu pénzügyminiszter rideg módon elutasította a Kereskedők Tanácsának a kíméletesebb adóbehajtás és adófizetési haladék iránt benyújtott kérését- A romániai kereskedők a miniszter elzárkózó válaszára december 1-én Bukarestben országos tiltakozó nagygyűlést fognak tartani, amelyen energikusan felemelik szavukat a kíméletlen adóbehajtások ellen és követelni fogják a Creditul Comercial, a kereskedelmi hitelintézet felállítását. Romanovlcl Grigore főtitkár utalt arra, hegy a kereskedők fizetik a legtöbb adót, a szabadfoglalkozásúak nem jövedelmük ai’á- nyában járulnak hozzá a közterhekhez, a kereskedők váltóit tömegesen óvatolják meg. ne'húnyezer lejes adóhátralékért bezárják a Kereskedők üzleteit, lefoglalják és az adóhivatalhoz szállítják be az üzlethelyiségekben levő árut, amelyet a kereskedő a gyárostól hiteibe vásárolt. Somogyi Miksa nagy tetszéssel fogadott beszédében utalt arra, hogy a kereskedők egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül nem bírják fizetni az irreálisan kivetett adókat és az a rendszer, amellyel az adóhátralékot behajtják, lerontja Románia külföldi hitelét. mert a külföldi kereskedők az adó miatt elárverezett és hitelbe vásárolt áruk helyett nem fognak többé a romániai kereskedőknek áruhitelt nyújtaniRózsa Mór indítványára elhatározták a kereskedők, hogy minden második vasárnapon értekezletre gyűlnek össze, megvitatják az adóbehajtással kapcsolatos sérelmeiket és egységes fellépéssel fogják követelni az orvoslást. Kőrössy Ákos a füszerkereskedőknek a felemelt italmérési illetékkel kapcsolatos sérelmeit ismertette és kifogásolta azt, hogy az Erdélyi és Bánsági Kereskedelmi Testületek Szövetsége a tagdíjakból drága lapot ad ki, viszont nem tiltakozik a kereskedőkkel szemben foganatositolt kíméletlen adóbehajtások éllen. A gyűlés elhatározta, hogy táviratilag tiltakozik a pénzügyminiszternél a kíméletlen adóbehajtások ellen, a december l i bukaresti gyűlésen képviselteti magát és delegátusokul megválasztotta a következőket: Tuffli R. Richard elnök, Romanovici Grigore főtitkár, Somogyi Miksa alelnök, Rózsa Mór, Sipos Jenő, Ausländer Lajos. Sámson Jakab, Blatt Ignátz és Hirschhorn Jakab. M'll'tíint s I'bpíseIz Flbam 1930. !rjí!5itííís z» io?AE!«: er 'J5)ír!5z f 1 / z uj album szenzációs tartalmával minden eddi- ( rit felnimül. Tele szebbnél, szebb uj sl gerral. 5 ' Kapha ó minden könyvkereskedésben. Ké jen I •; ínyvcn ismertetőt még ma Moravetztől Timişoara, f
