Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-27 / 271. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e'«-v“°*tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4 Telefon: 5-08, 6-94 *a 3-64. XII. évfolyam 271-ik szám CIvj-Kolozsvir, 1929. november 27 SzCTClé ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM» ' 1 évr_e 66 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengi. Egyes*1 szám ára 20 fillér Bratlsnu a helyi autonómiák rendezését Ígérte meg Tardieu-nek Pikáns leleplezések kerültek napfényre egy liberális publicistának az indiszkréciójából — Ahogy Bratianu a magyar és székely kérdés megoldását bejelentette Jakabffy Elemér beszámolt a Magyar Pártban a kisebbségi kongresz- szusrói (Kolozsvár, november 25.) Az Országos Magyar Párt kisebbségi szakosztálya hétfőn délután Inczédy-Joksman Ödön dr. alelnök elnöklésével alakulóülést tartott. A szakosztály ülésen megjelentek: Ugrón István, Ja- kabífy Elemér, Balázs András, Pál GáJbor, Sulyok István, Kovács Kálmán, Váradi Aurél, dr. Paál Árpád és Fritz László. A szerv, szabályzat értelmében a megjelent tagok a szakosztály elnökévé Jakabffy Elemér dr.-t, annak előadójául Fritz Lászlót választották meg. Jakabffy elnök ismertette az augusztus hó végén lefolyt ötödik nemzetkisebbségi kongresszus eseményeit és különösen azt a határozatát, hogy a következő kongresszus mindaddig össze nem ülhet, amíg az egyes nemzet- kisebbségek adta helyzetképeket a következő kongresszust előkészítő bizottság össze nem gyűjtötte és nyilvánosságra nem hozta. Hogy ezek az egyes helyzetképek miképen szerkesz- tendők, erre Ewald Ammende dr., a kisebbségi kongresszusok főtitkára tervezetet küldött a magyar delegátusokhoz, ennek a tervezetnek megvitatása volt az ülés legfőbb tárgya. A meghozott határozatot Jakabffy elnök Ewald Ammendéhez juttatja, hogy az a kongresszus előkészítő bizottsága által figyelembe vétessék. Hazudnak rendüleilettüí ... Amióta az uj nyugdíjtörvény meg van szavazva, azóta a gyűlölködés- vény meg van szavazva, azóta a gyűlölködésnek. az irigységnek olyan fekete hulláma ömlik az állásaikból annak idején kidobált és éhhalálra Ítélt magyar tisztviselők megritkult sorai felé, mintha nyíltan azt akarnák tudomásukra adni; mi a száraz kenyerei is sajnáljuk tőletek- A bukaresti sajtó tehetetlen gyűlölködésében napról-napra folytatja a ferdítés utálatos munkáját. Hazudnak rendületlenül. A Curentul például azt is tudni véli, hogy a nyugdijjogosidtak között Kra- tochvill ezredes a székely hadosztály egykori parancsnoka is helyet foglal, végül azt a perfid állítást is megkockáztatja, hogy Ciordas piari ügyvéd gyilkosai 8000 lej havi nyugdijat kapnak, mig Ciordas özvegyének csak 6000 lej a havi kegy dija. És végül ezzel zárja be sorait: „Reméljük, hogy válaszolni fognak ezekre a kérdésekre". Nos mi válaszolunk. Mindenki tudja, hogy Kratochvill egykori ezredes nem él Romániában és nincs is szüksége a román állam kegydijára, lévén a magyar hadsereg altábornagya. Azt is tudhatná, hogy a Ciordas meggyilkolásával vádolt embereket annak idején egy csereakció rendjén kiadták Magyarországnak. Szóval ezek után be kell ismernie a Curentulnak. hogy hazug adatokkal a szó szoros értelmében izgatott a kisebbségek és a nemzetek közötti béke ellen. 'Ez a módszer nem szokatlan, de olykor nem árt, ha nyilvánosan kipellengérezzük a hazu- dozásoknak és uszításnak ezt a megvetésre érdemes metódusát. (Bukarest, november 25 ) Bratianu Jonel halálának kétéves évfordulója alkalmából a Viitorul, a liberális párt hivatalos lapja, emlékszámot adott ki, amelyben Bratianu életével kapcsolatban különböző okmányokat közöl. Különösein, érdekes az a cikk, amelyet Piiat román iró ir a lapban és amelyben a párisi béketárgyalások egyik ülése jegyzőkönyvéből közöl részleteket. Az illető ülés 1ÍJ19 február 22-én folyt le Tardieu jelenlegi francia miniszterelnök elnöklete alatt és azon az uj romániai határokról és a romániai etnikai kisebbségekről volt szó. Bratianu Jonel és Vaida-Voivod, mint a román delegáció vezetői vettek részt a megbeszélésen, amelynek Pilat volt a jegyzője. Pilat szószerinti szövegben közli a tárgyalás lefolyását. Tardieu: Térjünk rá az etnikai kisebbségekre. A gyakorlatban mi lesz Románia politikája a kisebbségekkel szemben? Bratianu, a nagyon toleráns és nagyon liberális Bratianu Jonel: Romániának a többi kisebbségekkel szembeni politikája egyetlen bázison fog nyugodni, a magyarokkal szembeni politikánknak azonban két fázisa lesz. Ellenségeinket ugyanis nem vehetjük a többiekkel egy kalap alá. Politikánk első fázisában legyőzőitekkel szemben való akaratunkat óhajtjuk kifejezésre juttatni, a második fázist a békessége« együttélés fogja jellemezni. Ez az együttélés azonban nem kezdődhetik meg addig, amig a magyarság bele nem nyugszik a jelenlegi helyzetbe. Bizonyítékaink vannak arról, hogy a Székelyföldem milyen agitáció folyik. — S Bratianu fölmutatott egy röpiratot. Románia lakosságának egy ötödrésze kisebbségi lakos lesz, illő tehát, hogy nagyon liberális és toleráns politikát folytassunk a kisebbségekkel szemben (?) Kérem a magyarokat, törődjenek be az uj helyzetbe, Bratianu kitér a helyi autonómiák precíz ígérete elöl Tardieu: A helyi autonómiákat milyen alapon fogják megállapítani a kisebbségekre vonatkozóan? Bratianu: Készek vagyunk arra, hogy a kisebbségekkel szemben nagyon liberális és nagyon megértő politikát folytassunk. Tardieu: Ebben az irányban van-e Önnek valami tervezete? Bratianu: Nincs. Azt majd a békeszerződések megkötése után fogjuk elkészíteni. Egyébként a magyarokon kívül a többi kisebbségek beletörődnek az uj helyzetbe. Taríieu: Térjünk át a városok ügyének kérdésére. Bratianu: Az erdélyi városok lakossága két csoportra osztható. Az egyik rész a vKl- tozó jellegű lakosság, a hivatalnokok, katonák, akiknek távozását meg fogjuk könnyíteni. (Ez meg is történt. Szerk.) Az állandó törzslakossággal szembeni politikánk nem lesz erőszakos, nem fogja magán viselni az asszimiláció bélyegót, ahogyan a magyarok tették annakidején. Ez a lakosság a községi tanácsokban számarányának megfelelően képviselve les®. Elintézik a székelyeket Vaida-Voivod közbeszól: Kolozsvárt a lakosság egyharmadrészét a hivatalnokok teszik ki. Húsz év óta folyik Kolozsváron erőszakos magyarositási politika. Az összes erdélyi városok száz évvel ezelőtt még németek voltak. Tardieu: Vegyük elő a székely kérdést. Bratiann: A székelység kevéssé kulturált nép, amely Romániával a lehető legjobb gazdasági kontaktust tartotta fenn. A magyar politika az utóbbi 30 év alatt arra törekedett, hogy különleges bánásmóddal a székelyeken keresztül megerősítse a határszéli magyar nyelvterületeket. Vaida-Voivod: A magyar politika meg akarta erősíteni a székelyeket gazdaságilag, hogy megakadályozza a Regátba való kivándorlást. Gazdasági gépeket osztott szét s másképen is támogatta a székelységet. Ennek ellenére a hadüzenet megtörténtekor körülbelül 40 ezer székely tartózkodott a Regátban. Tardieu: Hogyan viselkedtek a székelyek a román hadsereg- bevonulása alkalmával? Bratiann: Jól fogadták katonáinkat. A székelység primitiv nép, amely az őt körülvevő román tömegek hatása alatt áll. A Bánságban csak a határ fontos Bratianunak Tardieu: Foglalkozzunk a Bánság politikájával. Bratiann: Fölhivom az elnök ur figyelmét arra, hogy a bánsági határvonalat minél előbb jelöljék ki. Tardieu: Forduljon kérem a legfőbb tanácsihoz. Bratianu: Szeretném, ha ebben a kérdésben kikérnék egy katonai szakértő véleményét. Tardieu: Franches d’Esperay tábornokot gondolja? Bratianu: Bertbelot tábornokot. w Ennyit közöl egyelőre Pilat ur, aki nem tudja, hogy jó szolgálatot nem tett a liberális pártnak, mert nyilvánosságra hozta azt, hogy Bratiann a békekonferencián a kisebbségi kérdés becsületes megoldását Ígérte meg és a helyi autonómiák kérdésének rendezését is kilátásba helyezte. E téren azonban Ma- ninék sem vethetnek semmit a liberálisok szemére. Mai számunk 12 oldal
