Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-25 / 270. szám

XII. tiVF. 270. SZÁM. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése Bethlen -Gábor emlékének áldozott Makkal Sándor píispük feltibésl kellő jelentése — Több fontos problémát iárgyall !e már az első napon a közgyűlés. Nem tették kötelezővé az uj liturgiái (Kolozsvár, november 23.) Szombaton délelőtt 10 órakor vette kezdetét az erdélyi református egy­házkerület rendes évi közgyűlése. Különös jelentő­séget ad az idei tgyházkerületi közgyűlésnek az a körülmény, hogy ezzel egyidejűleg ünnepelte meg az erdélyi kálvinizmus Bethlen Gábor és Károly Gáspár emlékét. A ref. tneológia díszterme zsúfo­lásig megtelt a gyűlés világi és egyházi tagjaival. Az elnöki asztalnál Makkal Sándor püspök, Ugrón István főgondnok, Bethlen György, Bánffy Miklós és Teleky Artur foglalnak helyet. A gyűlést Ugrón István, mint legidősebb fő­gondnok vezeti. Makkai püspök mély gondolatokkal telt imádsága után Ugrón István elnöki megnyitót mond. A szokásos formalitások megtörténte után Vásárhelyi János püspökhelyettes tesz előterjesz­tést, Bethlen Gábor fejedelmnek megörökitésére. A nagy fejedelem munkásságának rendkívüli jelentő­ségét fejtegette lendületes beszédében, bemutatta Bethlen Gábor egyéniségét, akit a legválságosabb időben állított Isten a kis ország élére. Végül a mai viszonyokra való hivatkozással kijelenti, hogy Erdély felelésetekre szakadt népének a két legerősebb magyar egyház utján kell meg­találni az utat, amely minden szakadékon keresztül a békéhez és szeretet szelleméhez vezet. Beszéde után felolvassa a határozati javaslatot, amelyben Bethlen Gábor emlékét ünnepélyes deklará­ció formájában megörökíti az egyházkerü­let. A közgyűlés állva hallgatja végig és rendkívüli lel­kesedéssel járul hozzá. A következő pont szintén Bethlen Gábor emlé­kének szólott. Sulyok István királyhágómelléki püs­pök rótta le a megemlékezés adóját a társegyházke- rület nevében. Bár Bethlen elsősorban a történeti Erdéllyé, állapította meg Sulyok István, — mégis minden magyar református részese az ő örökének. Hadd essék tehát egy kis sugár a mi lelkűnkből is az ő nagy alakjára, most, amidőn testvéri kezünk úgy nyúl az Önök testvéri jobbja után, hogy kéz a kézben, együtt vívjuk ki közös jövendők boldogsá­gát. A közgyűlés tulajdonképeni munkája a letár­gyalandó ügyek sorrendjének megállapítása, több ki­sebb előterjesztés után Makkai Sándor dr. püspök jelentésével kezdődött, amely eseménye volt az idei közgyűlésnek is. Bethlen és Károli Gáspár emléke Hatalmas s az egész egyházkerület életét fel­ölelő jelentést feszült figyelemmel hallgatta végig a közgyűlés. _ __ _i tb- ăi «b - _ SoU nő nem veszi észre a festékek, krémek és púderek, káros kifutásai'. Azt hiszi, hogy ezek által el lehet leplezni a hibás bőrt Már pedig a bor csakis eredrtl természetességében szép. A bőr egyenetlenségének, valamint a pattanásoknak, foltoknak, az arc inger­lékenységének és egyéb hibáinak leküzdésére hasz­náljon egy kis Cadum kenőcsöt. E rendkívül egy­szerű módon a bőr visszatér egészséges állapotába ét ezáltal természetes szépségéhez Ne próbálja álca mos« rejteni az arc fogyatékosságait. Küszöbölbe ki hibáit a Cadum kenőccsel. F.z rögtön megszünteti á viszketi- gséget s igazán megnyugtató és gyógyító hatást gyako­rol mindenütt, ahol DÖr-ingerlekenységről, vagy bor- gyulladásról van szó. Jó kihatása van- ekcéma, patta­nások., bőrfoltok, vágások és rovarcsípések esetebeo. — Egy bölcső és koporsó előtt hajlik meg, — mondotta Makkai — az isteni kegyelet iránti mé’y- ségek hálájával és hódolatával a magyar refor­mátus Sión. A bölcsőben 400 esztendővel ezelőtt a felséges Úristennek alázatos magyar tolmácsa, Ká­roli Gáspár pillantotta meg a világot és benne a szomorú magyar földet. A koporsóban 300 eszten­dővel ezelőtt a seregek Urának dicsőséggel koszo- ruzott magyar reformáció hőse, Bethlen Gábor fe­jedelem szemei csukódtak le a világ számára. A bibliaforditó nagysága az által tündöklik, hogy alak­ja és élete elvesz a mü mögött, amelynek szerzője az örökké való Isten; a fejedelem nagyságát ar hirdeti: amit tudunk és ismerünk belőle: személyi­sége, élete alkotásai. — A bibliaforditó az Ige kétélű, éles kardját adta a magyar nép kezébe, a fejedelem ennek a kardnak erejével forgatta földi fegyverét, hogy a nemzetét, egyházát megvédeUmezze és megtartsa. A magyar ige megszentelte az anyanyelvet, megalkot­ta a keresztyén család szent légkörét, jellemeket, hősöket, mártírokat nevelt, egyházat, társadalmat, kultúrát teremtett, a magyar ige fejedelmi katohá- ja mindezeket megoltalmazta, ápolta a jövendő szá­mára biztosította. S hogy mi ma itt vagyunk, hogy még élünk, van bátorságunk a jövőbe nézni, azt a bibliaforditó és fejedelem szolgálatának köszönhet­jük. — Ugv érzem, hogy es a seregszemle is, melyet a püspöki jelentésemben a mult közgyűlés óta el­telt egy évről vagyok adandó, e( két halhatatlan szel­lem kíséretének világosságában történik. Az egyházkerület elmúlt éve Ezután az egyházkerület ügyeire tér át a püs­pök és mindenekelőtt az erdélyi református egyház statisztikai képét rajzolja, fel. A születési, halálo­zási, házassági, szóval a hívek lélekszámúra vonat­kozó adatok után megdöbbenve állapítja meg^hogys* a kivándorlás 212 esetről 562-re emelkedett. Rend­kívül érdekesek a püspöknek az anyagi -teher vise­lésre vonatkozó adatai. Rendes adóban 17 millió 177.625 lejt, rendkívüli adóban 8 millió 446.778 lejt fizetett a nép, az egyház és intézményeinek fen- tartására. Adományban 6 millió 921.048:50 leit (1 millió 196.105:48 leivel -többet), szolgalmi jövede­lemben 5,032.077 leit, alapítványban 1.288.438 leit (743.571.56 leivel többet), összesen 38.885.967 leit adott népünk egyházának s 16.369.462 lei értékű építkezést végzett. Éhez vegyük azt, hogy lelkészi, tanítói fizetések, dologi kiadások, építkezések cimén az összes kiadások 68.389.633.05 leit tettek ki s 7.470.604 lejjel múlták felül az 1927’ évit. Az ado­mányozók közül kiemeli gróf Bethlen György fő- gondnokét, aki a kolozsvári kollégium, a szászvárosi árvaház, a kolozsvári nőszöyetség és egyházunk -tisztviselői számára fftO.OOO lejt, Rátz Györgynét, aki a nagyenyedi or^bna-alapra 100.000 lejt és Bar- tos Béla vezérigazgatót, aki brassói imaháztelep szerzésére szintén 100.000 llejt adott. Beszámolt a személyi változásokról, kegyeletes Szavakkal emlékezik meg az egyház halottjairól, el­sősorban gróf Bánffy György főgondnokról. Az egy­házat súlyos veszteségek érték ezen a téren. Sok erőssége távozott el az élők sorából. Az egyházme­gyék jelenlegi állapotának felvázolása után a vizi- tációkról és szolgálatokról emlékezik meg. És beszá­mol a körutakban szerzett tapasztalatairól. A je­lentésnek az egész magyar kisebbséget érdeklő, kü­lönösen fontos pontja volt az iskolaügy, amely ál­talánosságban most is terem a ncbézség -kkel telt aggodalmakkal. Mint kevés vigasztalást nyújtó tényt említi meg, hogy végleges nyilvánossági jogu­kat megkapták a nagyenyedi kollégium, a székely­udvarhelyi tanitónőképző és a zilahi főgimnázium, az évek óta folyó pőrét megnyerve az egyház, vég­re birtokába jutott a bukaresti épületeinek is. Fel­említi az államsegélyt, amelyet csak előlegnek te­kinthetnek. Az iskolaügyben azonban egész sereg nyomasztó és megoldatlan nehézség tomyosodik. A tordai, brassói, dicsőszentmártoni leánygimnáziumok nyilvánossági jogát még mind nem sikerült meg­kapni, s a dicsőszentmártoni bele is pusztult a küz­delembe. Rendkívül nehézséget okoz a középisko­lákban tanárnak, növendéknek egyaránt az egyszer­re életbeléptetett hét osztályos tantárgy. Lényegé­ben megoldatlan maradt az egyetemi előkészítő év problémája is. Érdekes, hogy még mindig 2 millió 262.592 lejt kellett -kifizetni óraadó tanároknak, ami súlyos teher az iskolák költségvetésében. A tanulók létszáma a középiskolákban egyébként 345- tel apadt. — Az elemi iskoláknál az autorizáoiók és nyilvánossági jogok csekély kivétellel ma is min­dig hiányzanak. A beiratásoknál tovább folyik az állami igazgatók kifárasztó eljárása és tovább tart különösen Háromszéken a névelemzés tortúrája is. A múlt tanévben újra öt iskolát záratott be az álla­mi hatóság. Az egyháznak ezidőszerint 366 elemi is­kolája működik 522 -tanítóval, a súlyos viszonyok ellenére is, viszont két uj iskola épült, majdnem hat millió lej költséggel. Sajnos, az anyagi helyzet miatt sok tanító hagyja el a felekezeti iskolát, igy a je­len tanév elején több, mint harminc tanító adta vissza kinevezését. Az iskolák állami ellenőrzése buzgón tart és az igy felvett jegyzőkönyvek jórészt az iskolák ellen vannak. A theológi-ai fakultásról szóló részletes beszámoló után a lelki élet és bcl- misszió ügyéről tesz jelentést a püspök. Különösen kiemeli a nőszövetségek áldásos munkáját. A refor­mátus nők lelkes mozgalma, mozgatója és serkentője lett az egyházi életnek. A kolozsvári tagozat egye­dül 509.000 lejt forditott karitativ munkára. A diakonissza intézményről való megemlékezés után a szászvárosi és zabol ai árvaház állapotáról számol be, majd az iratterjesztés fontos missziójára tér rá és végül rátér az ágendás könyv megjelenésére, amely nemcsak az egyházi sajtóban, testületekben, hanem társadalmi téren is élénk visszhangot kel­tett. Az iskolai vallástanitás problémáit tárja fel ezek után. A jelentés a külföldi kapcsolatokról való beszámoló után a zsinatról emlékezik meg végük Az egész romániai reformátusságnak történelmi ne­vezetességű napjai voltak junius 9. és 10., amikor megnyílt a romániai református egyház első zsi­nata. Kiemeli történelmi jelentőségét, jelezve, hogy érdemleges munkát csak a kultusztörvény végrehaj­tási utasításának megjelenése után végezhet. Jelen­tését a következő szavakkal fejezi be:-j— Bizonyára mindnyájunknak sokat kell még ta­nulnunk az egyetértés, a bizaJlom, az összefogóerő­kifejtés isteni leckéjéből, amely ezekben a súlyos történelmi időkben élénkbe adatott ... A köz­gyűlés hatalmas lekesedéssel ünnepelte Makkai püs­pököt, amelynek csillapultával Sándor József lelkes beszédben méltatva a püspök érdemeit és munkássá­gát, az egész egyházkerület bizalmának és szerete- tének adott kifejezést A székely kulturális autonómia Az iskolaüggyel kapcsolatosan Molnár Dénes dr. a következő nagyfontosságu indítványt nyúj­totta be a párisi egyezményben biztosított székely kulturális autonómiáyall kapcsolatban: „Tartsa fenn magának elvileg a református ok­tatásügy intézési jogát ősi gyakorlatának megfele­lően, mindazonáltal amennyiben a székely közüle- teknek; a párisi egyezményben biztosított vallási és iskolai helyi autonómiája a fenti elvi álláspont sérelme nélkül és a református egyház iskolafen- tartói jogának bekapcsolásával megvalósítható lesz, keresse meg a magyarság politikai szerveit a meg­felelő lépések megtételére, közölvén velük alkal­mas időben és módon, hogy fenti álláspontja fentar- tásával minden segítséget megad az e kérdés gya­korlati megoldásához.“ Téuyek, nem üres szavak győzik meg arrói, hogy kölött árut, valamint harisnyát és női-, férfi-fehérneműi Jég olcsóbban HELlOS-nái vehet: 1 pár női real nappa-keztyü L 1 pár férfi real nappa-keztyü „ 360 1 drb női reform nadrág . . „ 60 1 pár I-a férfi zokni ...........„ SS 1 pár I-a gyermek patent ha­risnya (38 leitől) .............. 38 1 drb jóminőségü női mellény „ 190 1 drb I-a férfi gyapjumellény „ S75 1 drb jó meleg nyakschál „ 60 Gyermek szvettertek, mackó ruhák, schálsk, valamint csipkék és más rövidáru cikkek óriási választékban. Vételkötelézeitség nélkül tekintse meg raktárunk olcsó árait. — Cim: „HELIOS“ CLUJ, Főiét* No. 7. (Farkas-szoborral szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents