Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-23 / 268. szám

AOm. — -— -•*«• Kpo^iselohaz ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN! 1 Irre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. CIuj*KoIcMBvir, 1929. aovembmt 23 SzOZDÂâÎ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e«„.v«a*t&ég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ég 3-61 XII. évfolyam 268-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZlOOMl 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengi Egyes szám ára 20 fillér Zárt ajtók mögött uj térképet készítenek Erdély számára Szigorú titoktartás mellett a megyék területi beosztásáról tárgyaltak — A székely megyék uí beosztásával is fio&rlalkoztak Demars Hogy mit mondott Pékár Gyula a buda­pesti Bethlen Gábor-emlékünnepélyen tartott emlékbeszédében, talán igen kevés erdélyi ember tudná megmondani. A bukaresti hírek, amelyek valamilyen válaszlépés előkészüle­teihez csinálják a beharangozást, a kisan- tant-demars emlegetése, mindenesetre alkal­masak arra, hogy utólagosan felhívják a fi­gyelmet az ünnepi emlékbeszédre. Hála an­nak a nagy tiszteletnek, amivel az utókor adózik a Bethlen Gábor magyar történelmi nagyságának, annyi emlékbeszéd hangzott el, hogy majd minden olyan faluba jutott, amelyben legalább is magyar kálvinisták na­gyobb számban élnek. Háromszáz esztendővel ezelőtt egy ragyogó csillag esett le az erdé­lyi égboltozat horizontjáról s a háromszáza­dos évfordulón a halhatatlanság fényénél vi­lágosodott meg ismét a Bethlen Gábor nagy­sága. Bármit mondott Pékár Gyula az emlék­beszédében, ez a nagyság örökéletü kell hogy legyen a magyar lelkekben és azt tanítja, hogy a békesség útjait vágva és azokon járva, a tudomány, művelődés, előrehaladás, szabad­ság szárnyain biztosíthat magának jövendő életet, jelentős nemzetközi elhelyezkedést, el­ismert európai történelmi hivatottságot az olyan, számban kis nemzet is, mint a magyar. Sok hivatott szónok mondott ünnepi em­lékezést Bethlen Gáborról s a Pékár Gyuláé esak egy volt a sok beszéd között. Az erdé­lyi távlatból, a Budapestről idejáró lapokon keresztül, nem is lehetett észrevenni, hogy ez a beszéd valami különösebb hatást keltett volna. Hogy a kisantant kormányai — a hí­rek szerint — mégis észrevették, vagy külö­nösebb gonddal figyelték, annak valami oka van. Azt mondják, az az ok, hogy Pékár Gyula elnöke a magyar parlament külügyi bizottságának. Lehet, hogy ez az ok, hivata­losan még semmi felvilágosítást nem adtak erről sem Bukarestben, sem Prágában. Nem valószínű azonban, hogy pusztán és kizáró­lag csak ezért tartanának érdemesnek olyan diplomáciai lépést, amilyen súlyosnak mond­ható s amilyenhez súlyos esetekben szoktak fordulni az országok. A diplomáciai szokás az, hogy akkor demarsóznak, amikor olyan állami magatartás ellen emelnek kifogást, amit veszélyesnek tartanak. Pékár Gyula akármilyen bizottságnak az elnöke, még osak a kormány nevében sem beszélhetett s mint szónokról aligha azt a bizonyítványt akarná kiállítani a kisantant, hogy szavaival veszedelmet jelent a három országra, Romá­niára, Csehszlovákiára és Jugoszláviára. Pé­kár Gyulát tarthatjuk akármilyen jelentős egyéniségnek, az utódállamok épségét még sem veszélyezteti­Mindarról, ami eddig a bukaresti sajtóhí­rekben eiről az ügyről megjelent, nem lehet tudni, hogy mennyiben csak szerkesztőségi kombinációk szüleményei s hogy voltaképen miért és milyen lépést kívánnak tenni a kis­antant kormányok. Bizonyára a bukaresti kormány jól meg fogja gondolni, amit tesz. Mi egyet tudunk: Roissz gazdasági viszo­nyok nyomorúságát nyögjük. Magyarország is súlyos gazdasági körülmények közé került, ügy a budapesti, mint a bukaresti diplomá­cia azzal szolgálja a mi életérdekeinket, ha e nyomorúság, gazdasági nehézség enyhítésén, fáradozna. A politika az elszigeteltség leépí­tésén, ha dolgozik a két állam között, akkor a polgáteág momentán hasznát látja ennek úgy itt, mint ott. (Bukarest, november 21.) Ma délelőtt a miniszterelnökségen igen fontos értekezlet volt az iuj közigazgatási törvénynek Erdély­ben való alkalmazására vonatkozólag, ame­lyen az értekezletet vezető Mirto belügymi­niszteri államtitkáron kívül megjelentek az erdélyi miniszterek és az erdélyi határszéli megyéknek, to­vábbá Fog aras me gyének román kép­viselői és szenátorai. A jelentős megbeszélés reggel 9 órától fél kettőig tartott és mint érdekességet fel kell jegyeznünk azt, hogy a sajtó részére ez al­kalommal semmi V formációt nem adtak, annyira, hogy ar rtekezlet végén maga Mirto kérte fel u j«.enievőket a legteljesebb titoktartásra, mert — úgymond — ebben az ügyben minden nyilvános vita csak a kor­mány munkáját nehezítené meg és izgatná a közvéleményt. Erdély jövendő sorsáról a kormány te­hát párnázott ajtók mögött tárgyal. Régi jól bevált módszer, igy csináltak a liberálisok is, akik a közvéleményt különös előszeretettel állították befejezett tények elé. A kormány oldalán minduntalan megragadják az alkal­mat annak megállapítására, hogy ők uj kor­szakot indítottak be és a Maniu korrnányra- jutását úgy tüntetik fel, mint a törvényesség parlamentarizmus demokrácia győzelmét, a kétszínű bizánci rendszer felett. Éppen ez­ért sokkal súlyosabb elbírálás alá esnek azok a ténykedések, amelyek a lakosság tudta nélkül, életérdekei ellenére terémtenénék befejezett té­nyeket az erdélyi megyék szétszab­dalásával. Mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy erre az értekezletre meghivja az erdé­lyi kisebbségi népek politikai vezéreit is? Tény az, hogy a Mirto minister által összehí­vott megbeszélés nélkülözte a kisebbségi fel­szólalásokat, pedig a kisebbségi vezetők az érdekelt lakosság képviseletében közölték volna a nép akaratát és kívánságát. Érdekes és jellemző esete az értekezletnek, hogy az előszobában begjelent Brandsch Ru­dolf, mint a kormány szolgálatkész kisebbségi ügynöke, aki bizonyára úgy gondolta, hogy információit ezalkalommal sem nélkülözheti a kormány. Mirto miniszter nem engedte be, előszobáztatta és Brandsch hűségesen készenlétben állott. Az értekezlet végén alkalmunk volt he szélni Voicu Nitescu erdélyi miniszterrel, aki a következőket mondotta: — Az értekezlet csak elvi kérdéseket tár­gyalt. Megvizsgáltuk azokat n feltételeket, amelyeknek alap­ján az uj közigazgatási törvény Er­délyben alkalmazásra kerül■ — A gyakorlati részt illetően tehát kon krét eredményekről nem számolhatok be- Még nem döntöttünk afelett, hogy az erdélyi megyék a törvény alkalmazásával milyen uj területi beosztást kapnak- A találgatások te­hát még koraiak. — Igen komoly helyről azt az informá­ciót kaptuk — vetettük közbe — hogy pél­dául Fogarasmegyét szétosztják a szomszédos megyék között. — Nem mondhatok semmit — mondotta a miniszter — nem akarok a dolgoknak elébe vágni.,Mégegyszer leszögezhetem, hogy dön­tés semmilyen irányban uem történt. A meg­beszélésnek csupán informativ jellege volt. — A székely megyék kérdése szóba ke­rült? — kérdeztük. .— A problémákat csak általánosságban futottuk át és igy érintettük a székelyföldi kérdést is, anélkül, hogy megállapodtunk volna valamiben­— Boila professzor három megoldásról beszélt a magyar parlamenti tagok egy kül­döttsége előtt. — A professzor urnák bizonyára magán- véleményei voltak. A székely megyék nj köz­igazgatási beosztására vonatkozólag még nem döntött véglegesen a kormány. Ez a probléma külön megbeszélés tárgyát fogja képezni­Moldovan Valér kultuszminiszter! állam­titkárt, aki jelen volt a megbeszélésen, ugyancsak megkérdeztük és ő a következőket jelentette ki: — Nem szoktam elzárkózni a sajtó kérdé­sei elől, ez alkalommal azonban sajnos nem nyilatkozhatom, mert az ügy igen kénye« ter­mészetű. Annyit azonban mondhatok, semmi­lyen irányban nem döntöttünk, a sajtó pedig bizonyára csak konkrét eredmények iránt érdeklődik. Dacára a semmit mondó nyilatkozatok­nak, minden jel arra mutat, hogy Erdély közigazgatási egységei területi változásokon fognak keresztülmenni az uj közigazgatási törvény alkalmazása során. így ^kisebbségi szempontból a megbeszéléseknek igen nagy jelentősége van, amennyiben az uj beosztá­sok valószínűleg azt célozzák, hogy a me­gyéknek olyan berendezést adjanak, amely vegyes lakosságú vidékeken a románságot nagy előnyökhöz juttatja s igy egyes helye­ken többséget fog elérni. A kisebbségi par­lamenti tagok és politikai vezetők ebben az irányban minden bizonnyal érintkezést fog­nak keresni a miniszterelnökkel és informá­ciót kérnek a kormány céljai és szándékai felől. Hogy komoly például az a terv, amely a nőmet többségű Nagyküküllőhöz akarja csatolni Fogarasmegye nagy román terüle­teit, bizonyítja az, hogy az értekezletre be­hívták a fogarasi képviselőket. __________ Muzsikus? Zenebarát 9999 Szereti a zenét ff ni A legszebb karácsonyi ajándék az uj Moravetz-album. Kapható és megte­kinthető minden könyvkereskedésben. Mai számunk 12 oldal \

Next

/
Thumbnails
Contents