Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-23 / 268. szám
AOm. — -— -•*«• Kpo^iselohaz ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN! 1 Irre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. CIuj*KoIcMBvir, 1929. aovembmt 23 SzOZDÂâÎ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e«„.v«a*t&ég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ég 3-61 XII. évfolyam 268-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZlOOMl 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengi Egyes szám ára 20 fillér Zárt ajtók mögött uj térképet készítenek Erdély számára Szigorú titoktartás mellett a megyék területi beosztásáról tárgyaltak — A székely megyék uí beosztásával is fio&rlalkoztak Demars Hogy mit mondott Pékár Gyula a budapesti Bethlen Gábor-emlékünnepélyen tartott emlékbeszédében, talán igen kevés erdélyi ember tudná megmondani. A bukaresti hírek, amelyek valamilyen válaszlépés előkészületeihez csinálják a beharangozást, a kisan- tant-demars emlegetése, mindenesetre alkalmasak arra, hogy utólagosan felhívják a figyelmet az ünnepi emlékbeszédre. Hála annak a nagy tiszteletnek, amivel az utókor adózik a Bethlen Gábor magyar történelmi nagyságának, annyi emlékbeszéd hangzott el, hogy majd minden olyan faluba jutott, amelyben legalább is magyar kálvinisták nagyobb számban élnek. Háromszáz esztendővel ezelőtt egy ragyogó csillag esett le az erdélyi égboltozat horizontjáról s a háromszázados évfordulón a halhatatlanság fényénél világosodott meg ismét a Bethlen Gábor nagysága. Bármit mondott Pékár Gyula az emlékbeszédében, ez a nagyság örökéletü kell hogy legyen a magyar lelkekben és azt tanítja, hogy a békesség útjait vágva és azokon járva, a tudomány, művelődés, előrehaladás, szabadság szárnyain biztosíthat magának jövendő életet, jelentős nemzetközi elhelyezkedést, elismert európai történelmi hivatottságot az olyan, számban kis nemzet is, mint a magyar. Sok hivatott szónok mondott ünnepi emlékezést Bethlen Gáborról s a Pékár Gyuláé esak egy volt a sok beszéd között. Az erdélyi távlatból, a Budapestről idejáró lapokon keresztül, nem is lehetett észrevenni, hogy ez a beszéd valami különösebb hatást keltett volna. Hogy a kisantant kormányai — a hírek szerint — mégis észrevették, vagy különösebb gonddal figyelték, annak valami oka van. Azt mondják, az az ok, hogy Pékár Gyula elnöke a magyar parlament külügyi bizottságának. Lehet, hogy ez az ok, hivatalosan még semmi felvilágosítást nem adtak erről sem Bukarestben, sem Prágában. Nem valószínű azonban, hogy pusztán és kizárólag csak ezért tartanának érdemesnek olyan diplomáciai lépést, amilyen súlyosnak mondható s amilyenhez súlyos esetekben szoktak fordulni az országok. A diplomáciai szokás az, hogy akkor demarsóznak, amikor olyan állami magatartás ellen emelnek kifogást, amit veszélyesnek tartanak. Pékár Gyula akármilyen bizottságnak az elnöke, még osak a kormány nevében sem beszélhetett s mint szónokról aligha azt a bizonyítványt akarná kiállítani a kisantant, hogy szavaival veszedelmet jelent a három országra, Romániára, Csehszlovákiára és Jugoszláviára. Pékár Gyulát tarthatjuk akármilyen jelentős egyéniségnek, az utódállamok épségét még sem veszélyeztetiMindarról, ami eddig a bukaresti sajtóhírekben eiről az ügyről megjelent, nem lehet tudni, hogy mennyiben csak szerkesztőségi kombinációk szüleményei s hogy voltaképen miért és milyen lépést kívánnak tenni a kisantant kormányok. Bizonyára a bukaresti kormány jól meg fogja gondolni, amit tesz. Mi egyet tudunk: Roissz gazdasági viszonyok nyomorúságát nyögjük. Magyarország is súlyos gazdasági körülmények közé került, ügy a budapesti, mint a bukaresti diplomácia azzal szolgálja a mi életérdekeinket, ha e nyomorúság, gazdasági nehézség enyhítésén, fáradozna. A politika az elszigeteltség leépítésén, ha dolgozik a két állam között, akkor a polgáteág momentán hasznát látja ennek úgy itt, mint ott. (Bukarest, november 21.) Ma délelőtt a miniszterelnökségen igen fontos értekezlet volt az iuj közigazgatási törvénynek Erdélyben való alkalmazására vonatkozólag, amelyen az értekezletet vezető Mirto belügyminiszteri államtitkáron kívül megjelentek az erdélyi miniszterek és az erdélyi határszéli megyéknek, továbbá Fog aras me gyének román képviselői és szenátorai. A jelentős megbeszélés reggel 9 órától fél kettőig tartott és mint érdekességet fel kell jegyeznünk azt, hogy a sajtó részére ez alkalommal semmi V formációt nem adtak, annyira, hogy ar rtekezlet végén maga Mirto kérte fel u j«.enievőket a legteljesebb titoktartásra, mert — úgymond — ebben az ügyben minden nyilvános vita csak a kormány munkáját nehezítené meg és izgatná a közvéleményt. Erdély jövendő sorsáról a kormány tehát párnázott ajtók mögött tárgyal. Régi jól bevált módszer, igy csináltak a liberálisok is, akik a közvéleményt különös előszeretettel állították befejezett tények elé. A kormány oldalán minduntalan megragadják az alkalmat annak megállapítására, hogy ők uj korszakot indítottak be és a Maniu korrnányra- jutását úgy tüntetik fel, mint a törvényesség parlamentarizmus demokrácia győzelmét, a kétszínű bizánci rendszer felett. Éppen ezért sokkal súlyosabb elbírálás alá esnek azok a ténykedések, amelyek a lakosság tudta nélkül, életérdekei ellenére terémtenénék befejezett tényeket az erdélyi megyék szétszabdalásával. Mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy erre az értekezletre meghivja az erdélyi kisebbségi népek politikai vezéreit is? Tény az, hogy a Mirto minister által összehívott megbeszélés nélkülözte a kisebbségi felszólalásokat, pedig a kisebbségi vezetők az érdekelt lakosság képviseletében közölték volna a nép akaratát és kívánságát. Érdekes és jellemző esete az értekezletnek, hogy az előszobában begjelent Brandsch Rudolf, mint a kormány szolgálatkész kisebbségi ügynöke, aki bizonyára úgy gondolta, hogy információit ezalkalommal sem nélkülözheti a kormány. Mirto miniszter nem engedte be, előszobáztatta és Brandsch hűségesen készenlétben állott. Az értekezlet végén alkalmunk volt he szélni Voicu Nitescu erdélyi miniszterrel, aki a következőket mondotta: — Az értekezlet csak elvi kérdéseket tárgyalt. Megvizsgáltuk azokat n feltételeket, amelyeknek alapján az uj közigazgatási törvény Erdélyben alkalmazásra kerül■ — A gyakorlati részt illetően tehát kon krét eredményekről nem számolhatok be- Még nem döntöttünk afelett, hogy az erdélyi megyék a törvény alkalmazásával milyen uj területi beosztást kapnak- A találgatások tehát még koraiak. — Igen komoly helyről azt az információt kaptuk — vetettük közbe — hogy például Fogarasmegyét szétosztják a szomszédos megyék között. — Nem mondhatok semmit — mondotta a miniszter — nem akarok a dolgoknak elébe vágni.,Mégegyszer leszögezhetem, hogy döntés semmilyen irányban uem történt. A megbeszélésnek csupán informativ jellege volt. — A székely megyék kérdése szóba került? — kérdeztük. .— A problémákat csak általánosságban futottuk át és igy érintettük a székelyföldi kérdést is, anélkül, hogy megállapodtunk volna valamiben— Boila professzor három megoldásról beszélt a magyar parlamenti tagok egy küldöttsége előtt. — A professzor urnák bizonyára magán- véleményei voltak. A székely megyék nj közigazgatási beosztására vonatkozólag még nem döntött véglegesen a kormány. Ez a probléma külön megbeszélés tárgyát fogja képezniMoldovan Valér kultuszminiszter! államtitkárt, aki jelen volt a megbeszélésen, ugyancsak megkérdeztük és ő a következőket jelentette ki: — Nem szoktam elzárkózni a sajtó kérdései elől, ez alkalommal azonban sajnos nem nyilatkozhatom, mert az ügy igen kénye« természetű. Annyit azonban mondhatok, semmilyen irányban nem döntöttünk, a sajtó pedig bizonyára csak konkrét eredmények iránt érdeklődik. Dacára a semmit mondó nyilatkozatoknak, minden jel arra mutat, hogy Erdély közigazgatási egységei területi változásokon fognak keresztülmenni az uj közigazgatási törvény alkalmazása során. így ^kisebbségi szempontból a megbeszéléseknek igen nagy jelentősége van, amennyiben az uj beosztások valószínűleg azt célozzák, hogy a megyéknek olyan berendezést adjanak, amely vegyes lakosságú vidékeken a románságot nagy előnyökhöz juttatja s igy egyes helyeken többséget fog elérni. A kisebbségi parlamenti tagok és politikai vezetők ebben az irányban minden bizonnyal érintkezést fognak keresni a miniszterelnökkel és információt kérnek a kormány céljai és szándékai felől. Hogy komoly például az a terv, amely a nőmet többségű Nagyküküllőhöz akarja csatolni Fogarasmegye nagy román területeit, bizonyítja az, hogy az értekezletre behívták a fogarasi képviselőket. __________ Muzsikus? Zenebarát 9999 Szereti a zenét ff ni A legszebb karácsonyi ajándék az uj Moravetz-album. Kapható és megtekinthető minden könyvkereskedésben. Mai számunk 12 oldal \
