Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-22 / 267. szám
1© ESS® Tegyen egy próbavásárlást Lei ZZ'SO Jó és erős Amerika !31 ZS 1 m. Sifon keményitetlen. erős es nagyon iól mosó Lei 28 Kilün o vá.S70“> m**era Lei 30 1 m. színtartó, garantált mosható igen jó ze-rSz Lei 32 1 m. siffon redőzött kiváló finom, nagyon ajánlatos Lei 33 angol Oxford garantált színekben Lei 34 1 m. lepedő vászon, apre- tura nélkül Lei 34 Finom indián, fehérneműnek Lei 42 1 m. Indian kiváló lmom 1JJ r m Lei 45 PáínSáscíí moltonok és L-arche- tek jó minőségben. Lei 45 Természetes vásxsn keményítőben, 109 cm. Lei 45 KEváió finom sifon 80 cm. Lei 45 Ing zefir, modern minták Lei 48 Grade! férfi fehérneműnek 89 cm. széles Lei 49 Renforee fehér és ágynemű nek való Lei 52 Nagyon tarlós szilüartó arcqol zefir Lei 48 ruvéló minőségű grade] icr.l fehérnemű’''’!' 80 CE1. Lei 65 1 m. Kasha garantált színekben, Lei 69 1 m. opal e- markizei enér- nemfme- való garantált jómosó Lei 85 1 m Kiváló- minőségű poplin modern mm'ákka' ingneir va o Lei 90 i méter nagyon erős praK-ikus lepedővászon 1Sí <-m. «sav« Lei 130 Praktikus erős iepesiovásasow 200 cm Lei 140 ] m. eső minőségű Seperő1* vaszen 220om «•/> es Lei 190 Tisz a giaptuszövaí, aljnak való, modern -zines Lei 220 1 m. fancia «tjfppju kasa, szoknyának való Lei 310 1 m. valódi hollandi vászon 200 cm. széles Lei 110 1 m. francia seivarasvászo i fehérneműnek, bélésnek stb. kiválóan alkalmas. £Lei 300 1 m. crepe de ctur. , nőség, különböző sz nékben. Sifonok és francia, angol, belga, svájci, holland vásznak mind n szélességben. Vászonnemiiek, seiymek, harisnyák. Külön osztály férfi és női angol saöweSak, francia szövetek és modern szövetekből a leghíresebb angol és irancia gyárak készítményei. A legjuiányosabban kapható: Kir. udv szüllttó. á ALAPÍTVA 8B7S. SCHROL-siffonok leraka la í Vidékre küldünk utánvéttel! Str. Panzari 11. Bucureşii i. SüawnUism ÍBE8S!WJWaBaaafflMBaBEHBaB*BB XII. ÉVF. 267. SZÁM. Az agrárreform tízéves múltja Irta: TÖRÖK BÁLINT, az Erdélyi Gazdasági Egylet titkára III. (Kolozsvár, november 20.) A magyarok tanulmányokat írtak e kérdésről, melyekben megírják, hogy a románok vásárlásai tendenciózusok. Ismerteti Tokaji László alábbi adatait. Birtok veszteség és nyereség kimutatás az 1903-1913 évekről: Hány föld- míves kü. holdat aranykorona érékben R omanok 1903-1913-ig vettek: Magvariól 719 116394 57548556 Szásztól 9 2199 556890 Magyarok vettek: Romántr 1 76 54388 5260364 Szásztól 19 4413 19263i0 Szászok vettek: Magyartól 86 37025 12961750 Romántol 9 1397 4490CU A románok vettek a magyartól 719 166394 57548556 A magyarok vettek a románoktól 76 C43F8 c260367 Románok nyeresége végeredményben : 643 112006 52268199 Az 1903 — 1913. évekről. Az erdélyi 50 ho’don felüli földbirtokok forgalmi adatai magyar és román vonatkozásban a szuszok adatai nélkül : SorVármegye Földet a vetlek románok magvarok'ól röldet vettek a magyarok a románoktól szám Hány esetben Hold Érték koronáh“ Hány esetbén Hold Érték koronába 1 Alsófehér — — — — — 73 16429 67530C0 4 340 257000 2 Beszterce-Naszód — — — — 6 3411 903800 — — — 3 Csik — — — — — — 4 353 63600 2 159 102000 4 Fogaras — — — — — 5 1181 288060 1 125 50517 5 Háromszék — — — — — 17 10840 2115430 2 3650 285000 6 Hunyad — — — — — 71 22597 7223542 8 42635 1690600 7 Ki-küküliő — — — — — 49 712á 3254623 10 876 383360 8 Kolozs — — — — — 121 20378 646'813 18 3 69 11574C0 9 Maro-torda — — — — — 49 7017 3167600 13 1282 491600 10 Nagykü üllő — — — — — 21 • 8217 2869348 — — — 11 Szeben — — — — — 2 593 140000 — — — 12 Szhágy — — — — — 103 23594 9626353 _-- ’ — 13 S olnok-Doboka — — — — 1 7 32651 8859901 9 1191 432950 14 T -rda-Aranyos — — — — 65 10980 5308486 9 10:0 410000 15 Udv rhely — — — — — 5 995 4100! 0-— — «► 719 166394 1575485561 76 1 54388 5260367 Szolnok-Doboka-, Hunyad-, Kolozs- és Szilágy vármegyékben vásároltak eszerint a legtöbbet a románok. De Csik., Háromszék- és Udvarhelyvármegyékben is jelentékeny területeket vásároltak ösz- szc. Az 50 holdon alóli parasztbirtokok forgalma 1903- 1913-ig. Vásárlást eszközölt : Vármegye román magyar Hold Korona értékűen Hold Korona értékűen Alsófehár — — 3021 1510500 Koozs----------2932 14660C0 _ ___ Háromszék — — 2187 1093'00 — Szilágy — — — 17 >2 88100___ — Tordaaranyos — 9 9 454500 — — Szolnokdoboki — 613 3 6500 — ___ Huny d — — — 591 265500 ___ — Nagykühü.lő— — 437 21851-1 — • -Csik — — — — 335 H750C ___ ___ Fog-r s — — — 155 77V 0 — — Marostorda — — 135 65500 ___ — Brassó — — — ___ — K8 5400 Beszterce-Naszód — 55 27501 Udvarhely — — — —r 33 65 0 Szeben — — zn 130 0 Összesen | 1307/ 653 00 222 111001J Petrini szerint a románoknak nagy küzdel met kellett folytatniok lélük biztosítása érdekében. Ennek jellemzéséül írja, hogy a városokba esek a román intelligencia mert húzódni, a nép csak a városszéleken mert letelepedni Gr. Bethlen István munkájáról még megemlíti, hogy gr. Bjtfrlen István aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy a városokban is tért fog hódítani a románság, majd áttér egyenesen az 1918. évi dec. 1-i gyulafehérvári gyűlés határozatainak ismertetésére. Ez a rész a munka második fejezete. A gyulafehérvári gyűlés határozta el az agrárreformot A gyulafehérvári 1918. dec. 1-i gyűlés — írja Petrini Emil — sok reformot hozott, köztük az agrárreformot is. A reformtörvény indokolása azt mondja, hogy a föld a nép kezébe kell, hogy kerüljön, amely azt meg is munkálja. Az 1918. dec. 1 1. 3631. számú rendelete kimondotta azon területek egyesítését a regáttal, melyek felett disponált a gyulafehérvári gyűlés, a 3632. sz. 1918. dec. 11. rendelet a választójogot reformálja, melynek alapjait az agrárreformra fekteti. Az átalakulási periódus komoly intézkedéseket igényelt a termelés biztosítása érdekében. A 82 A. sz. 1919. febr. 8 (21) én kelt rendelet életbeléptette s kényszerbérleti intézkedéseket az 1919. évre, a magán és jogiszemélyi tulajdont képző birtokokra egyaránt. (Ez volt az első lépés a földnek a magyar birtokostól való elvételére.) Kivételeket képeztek (papíron) a minta gazdasá- ságok, fajállattenyésztő, ipari gazdaságok. A mintabirtokok (természetes) vagy jogi személyek mentesültek a rendelettörvény szerint (azonban szintén csak papíron) a kényszerbérlettől, ha megmunkálásuk biztosítva volt. Mentesültek az erdők is a kényszerbe.'let alól. Ezután a kénvszerbérletet szabályozó rendelettörvény lényegét ismerteti bő kivonatban, nemzeti szinü és izü aláfestéssel, amilyen a valóságban is volt annak a végrehajtása a magyarság rovására. ■(Folytatjuk.)
