Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-15 / 261. szám

a XII. EVF. 261. SZÁM. el van ismerve erre való jogunk és azon fo­gunk igyekezni, hogy a jövő évi költségvetés­ben e jogunk összegszerűleg a tényleges szük­ségletnek megfelelően ismertessék el. Második felszólalásom a mult parlamenti ciklusban ez év februárjában volt, a külföldi kölcsön és stabilizáció törvényjavaslatánál. A mi pártunk következetesen soha sem mu­lasztott el egy alkalmat sem, hogy rámutas­son arra, miszerint a liberális párt revalori- zációs politikájával szemben egyedül egy külföldi kölcsönnel való stabilizáció ment­heti meg az ország pénzügyeit. Épen ezért és azon. reményben, hogy a külföldi kölcsön ál­dásaiból a mi kisebbségünk is részesedni fog, a párt nevében e törvényjavaslatot elfogad­tuk. Sajnos, e törvény gyümölcsei elmarad­tak. És nyugodtan mondhatjuk, hogy a gaz­dasági helyzet ma még siralmasabb, mint amilyen volt. Tehát a kormányba vetett azon reménységünk, hogy gazdasági állapotain­kat rendbe fogják hozni, sajnos, nem valósul­tak meg. Ez év alatt a közterhek csak nőttek és a kereseti lehetőségek pedig csökkentek. Ének okát két dologra lehet visszavezetni: Először is általában az egész világon rosz- szabbodott a közgazdasági helyzet és különö­sen Európában, a terményárak nyomottsága miatt ez majdnem katasztrófálissá vált. Ter­mészetesen e világgazdasági helyzet Romá­niában is éreztette hatását, sőt még fokozot­tabb mértékben, mint máshol, mivel itt egy már beteg szervezet rázkódtatott meg. Másik okát siralmas gazdasági állapotainknak pe­dig abban látom, hogy a külföld még mindig nem viseltetik bizalommal Romániával szem­ben. A kormány egy év alatt nem volt képes ezen állapotokon javítani. És csak .akkor van létjogosultsága, ha minél elébb ura lesz gaz­dasági helyzetünknek. Ezt pedig csak úgy tudja megteremteni, ha tisztességes közigaz­gatást teremt, megszünteti a baksis és pana­ma-rendszert, kellő leépítésekkel, a terhek egyenlő elosztásával és a kereseti lehetőségek növelésével egyensúlyba hozza az államház­tartást. Ez mindezideig sajnos nem történt meg és siralmas gazdasági helyzetünket ma­gyar kisebbségünk még fokozottabban és súlyosabban érzi, mint a többségiek, hisz mi jobban el vagyunk szegényedve és jobban le vagyunk rongyolódva. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Maniu-kormány ebben sem fe­lelt meg a beléje helyezett reményeknek. De objektiv kritikát akarok mondani, ezért kötelességem elismerni azt is, ami jót tettek. Ilyen cselekedete a kormánynak az idén megszavazott nyugdijtörvény. Mivel a nyugdijtörvény végre-valahára biztosítja úgy az esküt nemtett, tisztviselők nyugdiját, mint pedig azokét, kiknek állása az impérium átvétele után megszűnt, mint pl. az óvónőkét és ezzel a szegény tisztviselők tiz éves nyomo­rának, szenvedésének vet véget. Mi kisebbségi képviselők legjobban tapasztaltuk, hogy mit jelentett az esküt nem tett tisztviselők nyomo rusága. A hozzánk intézett kérvények két­harmada nyngdijkérvény volt s az embernek igazán elszorult a szive, ha a kérvényekből olvasta, hogy milyen kétségbeesett helyzetben vannak a nyugdij nélkül sínylődő tisztvise­lők. Annál jobban elszomorított az, mert a legtöbb esetben segíteni nem tudtunk, mivel a régi nyugdijtörvény szerint az esküt nem tett tistviselők a nyugdíjtól teljesen el voltak zárva. A nyomorúságra hoz most némi eny­hítést az uj nyugdijtörvény, amit örömmel üdvözlünk. E törvény alkalmából ellenben élénk fényt vetnek a román ellenzék sötét lel- kületére azon támadások, melyekkel nap-nap atán illetik a kormányt, e törvény létrehozá­sa miatt- Nagy rosszlelkiiség kell ahoz, hogy nagy bankok igazgatóságában dőzsölő libe­rális pénzemberek az alamizsnát sajnálják szegény emberektől- Annál is inkább, mert e nyugdij kiutalásáról nem most volt először szó- A Magyar Párt állandóan küzdött érte, és ahogy először léptünk a politika színterére az úgynevezett csúcsai paktumban már kikö­töttük az esküt nemtett tisztviselők nyug­diját. Tehát épen azok, akik annak idején paktumban kötelezték magukat a rendezésre, de e kötelességüket sohasem tartották be, most nem átalkodnak attól, hogy a kormányt ez emberséges cselekedetéért támadják. Még egy igazságos cselekedetéről kell megemlékeznem a kormánynak és ez a Wes- selényi-kollégium, a szilágysági magyarság legdédelgetettebb intézménye, nyilvánossági jogának visszaadása. Emberi dolog, hogy az, amivel az ember legtöbbet foglalkozott, ami­'WEvmWmfQ Újabb pánik töri ki a newyorki tőzsdén Az eddigi árfolyamnak két-otödét veszítették e! az értékpapírok Háromszáz pénzintézet komoly válságba került (London, november 13.) A newyorki tőzsde tegnapi napja minden eddiginél feke­tébb volt. A pánik tetőpontra hágott. Az eladási hulláin óriási méreteket öltött. Több, mint hatmillió részvényt dobtak a piacra hihetetlen olcsó árfolyamokon, de vevők ez­úttal sem jelentkeztek. 280 vezető részvény olyan mélypontot ért el, mint amilyent még soha. Egyik tőzsdei szakértő az értékpapírok értékveszteségeit átlagosan az eddigi árfo­lyamok kétötödére teszi. A játékszenvedély fokozódása fokozott munkát ad a rendőrségeknek. Napirenden vannak a sikkasztások s a bűncselekmények oka kizárólagosan az, hogy az eltulajdoní­tott pénzekkel játszani akartak a tőzsdén. A newyorki lapok szerint több, mint háromszáz vidéki pénzintézetet a tőzsdekrach komoly válságba sodort. Ezek közül alig egy néhány fogja a csődöt elkerülhetni. A mezőgazdasági termékek katasztrofális sssliaaaása (London, november 13.) Newyorki jelen­tés szerint a tőzsdezárlat előtt továbbtartott az újabb áresés. Megszűntek az intervenciós vásárlások is s igy a bizalmi krizis elértő mélypontját. A fizetésképtelenségek hírei fo­hatással volt a terménytőzsdékre is s a buza és cukorárakban állott be nagyaráimyu zuha­nás. Csikágóban a buza ára elérte az idei mélypontot, amennyi bon a tegnapi tőzsdén újabb hét centtel alázzál lőtt. kozták a baisse-tendenciát. Zárlatkor az Uni­ted States Stahl Comp. részvényeiből tiaeze- res pakettet dobtak piacra s ezek a részvé­nyek jegyezhették fel tegnap a legnagyobb arányú áresést. Ezenkívül több niás vezető értékpapírban újabb 25—28 dolláros áresések állottak elő. Az élelmiszer-vállalatok részvé­nyei is zuhanásszerűen estek. Az értéktőzsde Owen Young a National City bank élén Newyorkból jelenítik: Tőzsdei- körökben, hire jár annak, hogy a National City barik igazgatója, Mitchin távozik állásából és he­lyét Owen Young foglalja el. A hirt cáfolják, ennek ellenére az erősen tartja magát. ért legtöbbet fáradt és ahol végre fáradtsá­gát siker koronázta, arról szívesen beszél. Az összes nálam lévő közügyeknek legvasta­gabb iratcsomója a Wesselényi-kollégiumnak három éves kálváriája, amit most sikerült, — remélhetőleg végleg — lezárnom, azáltal, hogy a permanens bizottság is véglegesen visszaadta a nyilvánossági jogot. A kollé­gium elöljárósága, tisztelt igazgatói és tanári kara tudják, hogy mi küzdelembe került, amig végre ide eljutottunk: Tavaly ősszel- villant fel reménységünk a kollégium érdekében. Hisz a miniszterelnök ur itt végezte iskoláit a kollégiumban, emi­nens és kedvenc tanítványa volt az igazgató­nak. Ebben a reménységünkben nem is csa­latkoztunk. Most sem ment épen nagyon könnyen. Még a miniszterelnök ur is meg kel­lett, hogy küzdjön bizonyos soviniszta áram­lattal, de azért Ígéretét betartotta, nem feled­kezett, meg az alma materről. Ezért kerüle­tem, a szilágy-megyei magyarság nevében is köszönetét mondok és azon reményemnek adok kifejezést, hogy ezzel a kollégium bi­zonytalan és hányatott életének végeszakadt és a jövőben zaklatás nélkül, biztos alapon felelhet meg a reá váró nagy hivatásnak. A kormány a legfontosabb törvényjavas­latát, a közigazgatási törvényt az ülésszak legvégére hagyta. Ezen törvényjavaslat tár­gyalásánál a Magyar Párt ugyancsak kivette részét, mivel a többi pártok már előzőleg ki­vonultak a parlamentből és mi képviseltük a bizottsági tárgyalások alatt egyedül az el­lenzéket. E törvényjavaslatról nyugodtan mondhatjuk, hogy nem sikerült, fából-vaska- xika és reánk nézve is fölötte sérelmes: Teljesen lehetetlen és reánk nézve káros alakulat az ebben a törvényben létesitett, úgynevezett Comuna rurala- Könnyen úgy oszthatnák be comuna ruralákat hogy majd­nem mindenütt kisebbségben maradnánk. E helyről figyelmeztetek mindenkit, jól felfo­gott érdekükben, hogy községeinkben a co­muna ruralák alakítását minden rendelkezés­re álló törvényes eszközökkel akadályozzák meg. A közigazgatási törvény azon kiviil tar­tományi igazgatóságokat létesít- Ha ez tisz­tán a decentralizálást szolgálná, akkor öröm­mel üdvözölnék, mivel annak mi is bivei va­gyunk, de erre a törvény túl kicsi hatáskört biztosit a tartományi igazgatóknak. Ellenben van a törvény e részében egy reánk nézve na­gyon veszélyes pont, amely a megyék egye­sülését teszi lehetővé és helyezi kilátásba, kulturális és gazdasági célokból. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy pl. esetleg a szilágymegyei magyarság pénzéből fognak a feolozsmegyei mócoknak vasutat építeni. Fölötte sérelmes reánk nézve a közigaz­gatási törvényben, hogy a városi és megyei tanácsokban a hivatalbeli tagok szavazati joggal bírnak és ez által a mindenkori kor­mány ma jorizálhatja a községi és megyei tanácsokat, ami az önkormányzat teljes ki­játszására vezet. Még sérelmesebb az a pont, amely a pri- már választ ásnál a kormánynak biztosítja azt a jogot, hogy amennyiben neki a printár ! személye nem tetszik, a tanács bármely tag- I ját nevezheti ki primárnak- Ez a primárvá- lasztás teljesen illuzórikussá teszi, teljesen antidemokratikus, és majdnem egyenlő a primárók kinevezésével, ami csak abszolutisz­tikus államokban van meg és határozott visz- szaesést jelent a régi törvénnyel szemben. De legsúlyosabb kifogásunk a közigazga­tási törvénnyel szemben, hogy egyáltalában nem szabályozza a nyelvhasználatot. Ugyan nekünk azt Ígérték, hogy ezt egy külön ki­sebbségi törvény fogja szabályozni, de mi annyiszor csalódtunk, hogy ebben nem bíz­tunk és föltétlenül benne kellett volna legyen a közigazgatási törvényben azon pont, hogy az olyan községi és megyei tanácsokban, ahol kellő számban vagyunk képviselve, a tanács­üléseken szabadon használhassuk anyanyel­vűnket. próbát az emberek ezreinél.akik éveken át szenvedtek kellemetlen és bántó kinézésű bőrbetegségekben. A bőr ingerlékenység kiütések és más kínos bántalmak tüstént engednek rendkívül figyelemreméltó gyógyító tulajdonságainak. Nem téveszthető össze semmilyen más gyógyszerrel s teiies bizalommal használható. Azonnali rnegszünséét idézi elő a viszketegségnek és ezután begyógyítja az ekcémát, sömört, pattaná­sokat, furunkulusokat, kelevényeket, kiütéseket, csalánkiütéseket, foltokat, aranyereket, izguléko­nyságot, rühöt. vágásokat, karcolásokat, sebeket, íályo gokat. .égésedet ég kérge_s«Ldéseke;.

Next

/
Thumbnails
Contents