Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-14 / 260. szám
10 XII. ÉVF. 260. SZÁM. Hogyan szabadulhat meg a gonorrheától? Az alábbiakban egv olyan tudósítást talál, mely sok elkeseredett embernek icg örömet szerezni. Ez a hír, mely man* pség sokak előtt ismeretes, vitathatatlan A folyás, a Cystitis, a heregyulladés, szűkülések megkapták a masuk gyógyszerét. A PAGEOL ma a leghatásosabb anti- tsepicum a gonorrhea és annak fejleményei ellen. A PAGEOL használata folytén a baktériumok, bárhol is vannak, a felületen, vagy a szövetekben, elpusztulnak és eltávolíttatnak. A PAGEOL jótékony hatása annyira biztos, hogy Doktor Ott, a hires speciálist«, a francia katonai kórházak néhai főorvosa azt állitja, hogy a Pageol az egyetlen alaposan helyreállító és gyorsan tisztitó szere a vize- leti és nemi betegségeknekKapható minden gyógyszertárban és dro- gueriában- v Egy kis doboz 140 lei. Egy nagy doboz 210 lei. „Transsylvania“ Báni! Részvénytársaság. CXlJ-KOL,OZ$VÁR, Str. (Sincai) Samuil Alien fvolt Kózsa-utcaJ 1 szám. Telefon: 10—15 és 8—06. Alapittstot': 1872. évben. Elfogad betéteket Leszámitol váltókat Minden bankügyletet legelőnyösebben véges. Fiókintézetei: Torda. Marosujvár. Gyulafehérvár. Maroshéviz. Di'ró. Gyergyószent- miklós. Csíkszereda Csikszentmárlon, Kéz- divásárhely. Kirendeltség: Aranyosgyéresen í I Uri Kolozsvári B iiiiiiiíiiui RS HÍ f’iÜÖjlM Részvénytársaság Cluj, Plata Untri) Mátyás kfr.-rér) 7. Fiókjai: Dés, Dicsészen<mártom GyaUfehér- «■ár, M.-Vásárhely Napv^árad. Temesváron Saját tökéi 97 millió lej Affülált intézetei: Tordaaranyosvárme- gyel Tabarékpénztát Rt. Tordia, Alsófe- hétvármegyei Gazdasági tank és Taka. rékpénztát R,., Nagyenyed, Udvarhely* megyei Takarékpénztár Rt., Székely aavarhelyen és Sz.-K eresztaron. Szászrégenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégenben és Népbank Rt. Bánffyhanyadon Szamosa jvári Hitelbank R.T. Szamosujváron Betéteket elfogad! Betéteke elfogad. minden bankftggleter legelő- n$ősebben végez. Engedélyezett devizahely. Aruraktára a vasat mellett. «fiţMiwniMfc ■'■II—IHil III1H0HBBM Aranyosgyéresen és nem Tordán állítják fel a svédek a cigarettapapír-gyárat (Torda, november 12. Saját tud.) Torda és Tordaaranyos vármegye közönsége nagy reményeket fűzött ahhoz a nagyszabású gyáralapitáshoz, amelynek megvalósulása Torda és a vármegye ipari és közgazdasági életét nagy mértékben fellendítette és egyben a nagyarányú munkanélküliséget is jótékonyan enyhítette volna. Mint befejezett tényről számoltak be az összes sajtóorgánumok, hogy a svéd1 gyufatröszt, amely Románia részére a gyufaköl- csÖnt folyósította, nagyszabású, kétezer munkást foglalkoztató cigarcttapapirgyárat akar létesíteni Tordán és a város vezetőségével az alapvető kérdésekben már meg is állapodott. Torda és vidéke osztatlan örömmel üdvözölte a gyáralapitási tervet, mert Torda előnyős terepviszonyai, a vizbő Aranyos folyó közelsége és a földgáz kedvező adottságokat nyújtottak a cigarettapapirgyár felállítására. A biztató tervezgetések hangulatát most váratlanul a kiábrándulás és csalódás keserű érzései váltották fel, mert megbízható forrásból származó értesülés szerint a cigarettapapír gyárat nem Tordán, hanem Arr.- nyosgyéresen akarják felállítani és a tavasz folyamán már meg is kezdik az építkezési munkálatokat. Aranyosgyérest állítólag azért választották a gyár székhelyéül, mert az építtetők Gyéresen alkalmasabb területet kaptak, mint Tordán. Ezt az indokolást Torda közönsége cső dálkozással fogadta, mert a város részéről felajánlott tordai telek fekvésénél és terjedelménél fogva alkalipas volt a gyár létesítésére és az a néhány kilométerét; távolság, amely Torda és Gyéres között van, nem teszi indokolttá az Aranyosgyéres javára való döntést, annál kevésbé, mért a tordai szárny- vasút is rendes nyomtávolságú és ezen bonyolítják le az összes tordai gyárak teherforgalmukat. A fővonalig való távolság jelentéktelen hátrány a szállítást illetőleg, mert ezzel szemben Torda speciális előnyei feltétlenül túlszárnyalják Aranyosgyéres helyzeti és- fekvési előnyeit. A gyárért való versenyben Torda mégis alól maradt. Torda lakossága szép reménnyel lett újólag szegényebb, éppen úgy, mint amikor évekkel ezelőtt a kolozsvári Sodwronyipar Rt. gyártelepeit halászta el Aranyosgyéres a vármegye fejlődésre hivatott székhelye elöl. Mit követel az Agrárliga a mezőgazdasági krízis megszüntetése érdekében Megválasztották az Agrárliga bánsági tagozatának vezetőségét (Temesvár, november 12. Saját tud.) Az Agrárliga temesvári nagygyűlésén — mint megírtuk — dr. Kräuter Ferenc terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslat értelmében az Agrárliga követeli: 1. Addig is, araig az európai államok mezőgazdasági szövetsége lérejöhet, követeli az Agrárliga, hogy Románia kössön kereskedelmi és állategészségi szerződést azokkal az országokkal, amelyeknek ipari termékeit román mezőgazdasági terményekkel fizetheti meg és követeli a mezőgazdasági termékekre megállapított kiviteli illetéknek, — azok végleegs eltörléséig — radikális leszállítását, egydiejiileg pedig úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelés részére a legfőbb kedvezmények és állami támogatás biztosítását. 2. Az Agrárliga követeli a Mezőgazda- sági Hitelintézet haladéktalan felállítását, külföldi tőke bevonásával, 3. A mezőgazdasági lombard- és raktár- hitel megszervezését, a raktárházak létesitö- sét, a mezőgazdasági gócpontokban és a kikötőkben. 4. Követeli azoknak a bánáti pénzintézeteknek a Banca Natiomalatól élvezett vlsszie- (számitolási hitelek felemelését, amely pénzintézetek tőkével és kölcsönnel alimentálják a bánáti mezőgazdákat. 5. Követeli a szövetkezetek fejlesztését és támogatását és azok harmonikus együttműködését a mezőgazdasági szindikátusokkal és mezőgazdasági kamarákkal. 6. Az összes mezőgazdasági termékekre megállapított kiviteli illetékek eltörlését és az eladott búza után fizetendő proporcionális adó mérséklését. 7. Az állatexportnak állattenyésztési szövetkezetekben való megszerzését és a külföldi értékesítési piacokon eladási irodák létesítését. 8. Követeli a műtrágya, mezőgazdasági gépek és a tenyészállatokra megállapított behozatali vámok eltörlését. 9. Az élőállatok és romlandó áruk szállításának megkönnyítésére gyors-tehervona- tok létesítését és az összes exportra kerülő mezőgazdasági áruk szállítási tarifájának redukálását. 10. A tejszövetkezetek támogatását és a tejfogyasztás előmozdítását az iskolákban, kaszárnyákban és gyárakban tartandó propagandával. 11. Az exportálandó bornak a fogyasztási adó alól való mentesítését és a hordók kiviteli illetékének eltörlését. 12. Követeli, hogy a bánsági gazdáknak engedjék meg, hogy holdenbnrgi tenyészállatokkal kísérletezhessenek a lótenyésztésben. 13. A mezőgazdasági kamarákról szóló törvény revízióját és a kamaráknak politikától való mentesítését. 14. Végül követeli az Agrárliga, hogy a Temesvár és Gálfalu között a vasútvonalat újólag nyissák meg. Az Agrárliga bánsági tagozatának vezeDevizák Valutapiac 1929 november 12. Zürich Páris Bukarest Budapast Bécs Prága London KfllOZSVá! nyitás zárlat utó Zürich ___324050 1108350 654225 25175 3245 Newvork 515925 515975 166825 57190 337612 48776 16735 Lo- dón 251675 251675 81550 278925 16469 — 817 Paris 203175 203150 65850 2252 13297 12387 662 Milano 2702 270225 87575 2995 17681 9315 884 Prága 152825 152850 49525 169375 £3 16468 497 Budapest 902750 902650 2923 — C 590 2790 2932 Belgrad 91275 91212 297 101175 w 597150 — Bukarest 30336 30812 — 34175 2019 816 — B cs 7255 7257 2351 804125 47460 3469 2345 Berlin 12340 12335 3999 1367375 80720 20397 4010 Száz lej ái*fo yama: Zürichben 30812 Párisban — Budapesten 3413/<
