Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-14 / 260. szám

9 XII. ÉVF. 260. SZÁM. ■’? nem találtunk más kifejezést, mint azt, ami fedi a fogalmi tartalmat: autonómia. Az pedig nem áll, hogy mi eddig ezt ne követel­tük volna. Igenis benne van abban a pro- grammunkban, amit még 1921-ben készitet- tünk és azóta soha sem hagytuk el erre hivat­kozni. Ha ők taktikából jobbnak látták ellen- támadásba átmenni, ez nem változtat a mi magatartásunkon. — Az a fenyegetés, hogy egy eljövendő fiatal nemzedék érkezik majd s papirrongy­nak minősiti Gyulafehérvárt, nem lesz szá­munkra meglepetés, mert hiszen sajnosán tapasztaltuk azoknál is, akik megalkották, hogy az ellenkezőjét cselekszik. Ha külföldi jön — Arról a levélről, amit Vaida miniszter felolvasott, néni tudok. De előfordul, mint ahogyan legutóbb is járt nálam egy holland személyiség, hogy felkeresnek. Most is ez idegen járt nálam, ment máshoz is, felkereste Vaida minisztert is. Én nem mondok mást, mint amit az igazságnak tartok s amit épen ugy megmondok a miniszterelnök urnák is. Ha ellentétek vannak aközött, amit a minisz­ter mond s amit én mondok, tudva, hogy csak az igazat mondom, ha ezt ő befeketitésnek nevezi is, én vállalom teljes felelősséggel. Bízsonyltékot! — Arra, hogy egyéni előnyöket húznék, csak azt mondhatom: mint férfiú felszólítom Vaida -mi­nisztert, szolgáltasson erre bizonyítékot, akár arra, hogy a magyar parlamenti cso­port bármely más tagja huzna ilyen előnyö­ket. Teszem ezt anélkül, hogy inparlamen­táris kifejezéseket használnék annak az el­járásnak a megjelölésére, amely ilyen kije­lentéseket használ bizonyítás nélkül. Iféfjlen a nép — Hogy nem képviseljük a magyar né- ( pet? Kétszázezer szavazata volt a Magyar Pártnak és ez a tény elég felelet. Ha a saját fajtánk farkasainak nevez s azzal fenyeget, hogy majd ők fordulnak a mi népünkhöz, et­től mi nemcsak nem félünk, hanem örömmel jöttünk most is a mi népünk közé, mert a mi igazságos biránk csak a nép. (Hosszas taps és éljenzés■) Hadd mondja meg ez a „tü­relmes bánásmódban élő“ népünk, hogy bi- zik-e bennünk, vagy nem? (Hosszas éljenzés és taps.) Ha bizik, mi hajlandók vagyunk to- vábbfa is, az eddiginél nagyobb erőfeszítés­sel és odaadással szolgálni az életérdekeit, to­vábbra is nem a miniszter vrak dicséretéért, hanem törhetetlenvl és állhatatosan küzdeni a népünkért. (Hosszas taps és éljen­zés.) — Ha igy van, — mondotta Bethlen el­nök az ováció után — kérem a további támo­gatást- Amint láthatják, nincsen számunkra más elismerés és más erőforrás, csak amit hazulról, a választóinktól, a népünktől kap­hatunk. A liipény! felelősség Bethlen gróf ezután felhívta a figyelmet arra a próbatételre, amit a közigazgatási vá­lasztások a magyarságra hoznak. Különösen a nőket kéri. hogy ne csak szavazatukkal, ha­nem a szivbeli hatáspkkal, vegyék ki részü­ket a magyarság küzdelméből. Többek között kitért az elnök a zsilvöl­gyi véres sortüzre is: — Ehhez a nyár folyamán történt sajnála­tosan gyászos eseményhez, mi nemcsak kö­telesek, de hivatottak is vagyunk hozzászól- ■ ni- A rendészetnek és a közigazgatásnak fel­adata volna a megelőzés s ha ez nem sikerült, akkor is a minél humánusabb eljárásra lett volna szükség a szegény munkás néppel szem­ben. Ha azt láttuk, hogy mindezeket elmu­lasztották, kötelességünk ezt megmondani s kötelességünk a felelősség megállapításához és ennek keresztülviteléhez ragaszkodni. Az elnök beszéde végén emelkedett han­gon kérte Isten áldását a párt további mun­kájára, a magyarságra és a magyar jövőre. Beszéde mély hatással volt a hallgató­ságra, amely hosszasan ünnepelte. Dü Jósika János báró beszámolóba Ezután Jósika János báró, akit a nagy közönség meleg szeretettel ünnepelt, mondot­ta el beszámoló beszédét, amelyben egy évi működésnek a mérlegét adta. A politikai hely zetnek olyan értékes megrajzolását tárta fel • ez a beszéd, hogy részletesebben kívánjuk a j nyilvánosság elé vinni és ezért holnapi szá­munkban fogjuk ismertetni. Jósika báró él- i jenzésekkel sűrűn megszakított beszéde után Hegedűs Nándor Î képviselő mondott nagyhatású beszédet;. Hi­vatkozott arra, hogy az a Tisza István, akit Vaidáék gőgös mágnásnak szoktak mondani, ugy ült le tái’gyalni velük, hogy nem kétel­kedett egyéni tisztességükben- Elvárhatjuk, hogy a mi vezetőink egyéni tisztességében senki se merjen kételkedni. Ha jöhet uj ro­mán nemzedék, amely rongypapírnak minő­siti Gyulafehérvárt, fejükre lehet olvasni, hogy a béketárgyalások idején velin-papiros- ra nyomva osztották ki a tárgyaló bizottsá­goknak, mint vállalt nemzetközi kötelezettsé­geket. Csak ámítás akart lenni? Mamiinak arra a kérdésére, hogy miért akarjuk a zsidó I gyermeket magyarul tanítani, Gyulafehér- í várra kellett hivatkozni. Az a gyermek, akit I néni magyar anyanyelvén tanítanak, nem tud sem magyarul, sem románul, bután ina- I rád. Megdöbbentő, hogy Arany János ver- J sének első sorát „Este van, este van...“ már igj1- olvassák „Jeszte van...“ A gyermeket meg fosztják legnagyobb örömétől, a mesétől is. Tiltakozni kell az ellen is, hogy a tanításuk­kal igyekeznek a magyar gyermekkel meg- gyülöltetni saját nemzetét, történelmét. A költségvetésben a múltak bűnét fizet­tetik meg, azt a múltbeli deficitet, mit elő-< idézett az, hogy olyan tisztviselőknek adtak' fizetést, kiket nem szült meg az anyjuk, olyan mozdonyok árát fizették, amiket nem gyár­tottak meg- E bűnökért bűnhődni kell, da miért bűnhődünk ezért most mi, akik nem loptunk. A perceptorok országában élünk, ahol nem lehetett még kivivni, hogy adó­könyvecskéken nyugtázzák az adófizetést és aligha van valaki, kinek ne volna adóhátra­léka. Maniu nagyrabecsülésre méltó, ritka po­litikus, de naiv ember, amikor kijelenti: megszüntettük a baksist. Mert ez a baksis nő és terebélyesedik ma is. Politikai keritők- nek nevezi azokat a magyarokat, akiket a párt ellen a kormányok felhasználnak. Ki­fejti, hogy vigyázni kell arra a rágalomra, mely szerint a Magyar Pártot az urak párt­jának mondják ellenségei. A magyar népnek sohasem volt nagyobb szüksége a középosz­tályra, mint most, mert elpusztul a nép amely szellemi intelligencia nélkül marad. Az uj tisztákat A nagyhatású beszéd után Kádár Géza dr- terjesztette elő tisztujitásra a jelöléseket. Megválasztották elnöknek.Bélái Kálmán gró­fot, ügyvezető alelnöknek Bölöni Zoltán dr.-t, főtitkárnak Szmrecsányi Béla dr.jt, alelnökök lettek: yetzák Ede dr., Gazda Endre dr., Fa- lussy Árpád és Meleg András. Megválasztot­ták az intézőbizottságot. Bélái Kálmán gróf köszönte meg beszé­dében a bizalmat és adott programmot a to­vábbi munkára. Nagy Sándor tanár a polgár­ság nevében biztosította a vezetőséget a ki­tartásról és bizalomról és szögezte le a nap- nák szilágymegyei magyarság életében fon­tos jelentőségét. Míhalache és Manila között kritikussá éleződött az ellentét —• Az erdélyiek nem akarnak tágítani (Bukarest, november 12.) A kormány új­jászervezésével kapcsolatban a kedd esti órákban politikai körökben az a hír terjedt el, hogy Maniu miniszterelnök megváltoz­tatta eredeti szándékát és a kormányt nem alakítja át olyan mértékben, mint ahogyan azt eddig tervezte s csupán Popovici és Aievra tábornokok helyét fogja betölteni. Mamiul; erre az elhatározására az erdélyiek magatartása hirta volna reá. Tény az, hogy az utóbbi napokban a kor­mány erdélyi szárnya mind határozottabb formában lépett fel a Mihalaehe-féle frakció követeléseivel szemben, amely a kormánynak a nemzeti párt és a parasztpárt szerinti pa­ritásos összeállítására vonatkozott. Az erdé­lyiek semmiképen sem hajlandók elfogadni Mihalache álláspontját, még akkor sem, amint beavatott körökben mondják, ha ez a magatartásuk a kormánypárt kettészakadását vonná maga után. Szerintük a párt súlypontja Erdélyre esik. A jelek szerint egy esetleges pártszakadás esetében a volt parasztpárt súlyos tagjai, mint Madgea.ru és Ionian sem követnék Ml- halachét és Maniu mellett maradnának, ugy, hogy az elszakadok tábora olyan kicsi lenne, hogy az egyáltalában nem ingatná meg ve­szélyesen a párt és a kormány helyzetét. Mi­halache Sterére sem számíthat, akivel való viszonya az utóbbi időben nagv mértékben elhidegiilt A helyset kulcsa Maniu kezében van, aki azonban ma rezerváltabb, mint va­laha, Maguk a kormánytagok is csak kom­binálnak» anélkül, hogy valami bizonyosat tudnának. Maniu terveit állítólag még Miha- lachéval sem közölte s ez is csak erősítette volna a két frakció és a két pártvezér közötti hidegséget. A helyzet már csaknem a krízis jellegét öltötte magára. Megoldás csütörtök estére várható. A párt belső hangulatára nézve minden esetre nagyon jellemző és szemléle­tes lesz az a mód, ahogyan a parlament a bemutatkozó átalakított kormányt fogadni fogja. A kamara elnöki állására nézve sem tör­tént még végleges döntés. Maniu miniszter- elnök kedden hosszabb megbeszélést folyta­tott Pop Ciceo jelenlegi elnökkel, akinek felajánlotta az erdélyi közigazgatást igazgatói tisztséget Értesülésünk szerint Pop Ciceó előrehaladott korára való tekintettel ezt az ajánlatot elhá­rította magától, ellenben kijelentette, hogy arra az esetre, ha a párt érdekei ugy kíván­ják, a kamara elnöki állását Maniu rendel­kezéséire bocsátja. Az erdélyi direktórium élére kombinációban újabban Popovici volt pénzügyminiszter van, beavatottak azonban, nem tartják valószínűnek, hogy Popovici ezt az állást elfogadja. Bratianuék halászni akarnak a zavarosban A liberális párt vezérlőbizottsága kedden délelőtt a párt bukaresti klubjában Bra­tianu Vintila elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésén a jelenlegi képviselők és szenátorok, a volt miniszterek és államtitkárok jelentek meg. Bratianu Vintila hossza expozét tar­tott a politikai helyzetről. Megemlítette azo­kat az okokat, amelyek miatt annak idején a liberálisok kivonultak a parlamentből s megállapította, hogy mivel azóta a politikai helyzet nem változott, nincsen értelme annak, hogy a párt a parlamentbe visszatérjen. A vezérlőbizottság elhatározta, hogy a parla­mentbe nem térnek vissza s a pártnak ezt az elhatározását Írásban hozzák a régenstanács tudomására. A gyűlésen különben arról tár­gyallak még, hogy a párt véleménye szerint a jelenlegi 'kormány a közigazgatást a tiszt­viselői leépítésekkel» áthelyezésekkel es nytigdijazásokkal dezorganizálná s a köz- igazgatásba bevezette volna á politikai szem­pontokat. Elhatározták, hogy a liberális párt, kormányrajutása esetén, revízió alá veszi az egész tisztviselői újjászervezést és el fogja távolítani hivatalaikból mindazo­kat. akik a liberális vélemény szerint állású­ival politikai érdemeik jutalmául kapták. El­határozták. hogy a jövőbeli liberális kormány revideálni fogja a nemzeti parasztpárti kor­mány alatt történt nyugdíjazásokat is. A gyűlés határozatait Bratianu Vintila szer­dán viszi a régenstanács elé. Ugy látszik, a határozattal a nyugdÍjazásra kerülő s elége­detlen tisztviselők körében akarnak híveket szerezni Bratianuék maguknak.

Next

/
Thumbnails
Contents