Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
XXX. *vy. 888. 8 EJUS. A „KELETI UJ8AQ“ vasárnapi melléklete 35 Macuau MCi, Nehány szó az országos iparos kongresszus elé Mai iparosmellékletünkben a kisiparosok országos egyesületének három napig tartó kongresszusáról szóló programmját olvashatják iparostestvéreink. Ebben a programm- ban az egész iparosságot érdeklő problémákról lese szó, de a legnagyobb meglepetéssel állapították meg, hogy a nagyszabású pro- grammbatn egyetlenegy magyar, illetve kisebbségi iparos lseim szerepel, mint előadó. Ez mindenesetre nagy tapintatlanság a rendezőbizottság részéről• A magunk részéről azt hittük, hogy a közelgő országos kongresszuson minden iparosréteg hallatni fogja szavát. Bukarestben ugylátszik még mindig macioná- lista szemüvegen keresztül nézik a dolgokat és nem akarják észrevenni, hogy Románia vparostársadalmárúak számottevő részét alkotják a kisebbségi iparosok■ Vagy nem tudják, vagy ivóm akarnak tudomást venni arról, hogy ideát Erdélyben a kézműipar osság - nak évszázadokra visszanyúló intézményei és eredményei vannak. Azt hittük, hogy az Országos szövetség vezetősége a kongresszuson fórumot fog adni a kisebbségi kézműiparnak annál is inkább, mivel az országos szervezleedő és iparostársadalmat építő munkában, múltjuknál, szervezettségüknél és szaktudásuknál fogva a vezérszólamot épen a kisebbségi iparosoknak kellett volna átengedni. Nem politikából, hanem gyakorlati szempontokból. Tagadhatatlan, hogy az országos kongresszus épitőmunká# akar végezni, már pedig ebben az épitőmunkában a Legnagyobb gyakorlati és elméleti tudásuk a kisebbségi iparosoknak van. De mindettől eltekintve nagy udvariatlanságnak és figyelmetlenségnek minősitik, hogy a kisebbségi iparosság vezetőinek a közreműködését a pro- grammbnl kihagyták■ Ez ugyan nem jelenti, mintha most már a kisebbségi iparosak a kongresszuson nem emelhetnék fel szavukat, sőt épen a magyar kisiparosság szempontjából üdvösnek tartanók, ha mindezt a kongresszusán is elmondanák és ezen kívül a magyar kisiparosság világraszóló sérelmeit is szóvá tennék- Szükségesnek látjuk ezt azért, hogy a bukaresti vezetőség vegyen tudomást arról, hogy itt Erdélyben hosszú évszázadokon át kiépült szerves iparost\rsada- lom van, amelyet az egész világon épen produktumaik folytán mindenütt ismernek, tehát illő, hogy Romániában is ismerjék meg. Az ország iparosai az uj munkatörvény ellen. Az ország iparostársadalom úgy a kisipar, valamint a nagyipar képviselőit egyaránt többizben felemelték már tiltakozó szavukat a munkaidő ellen, amelynek a rendelkezései megakadályozzák a termelést anélkül, hogy a munkások szociális helyzetén bármit javítottak volna. Az ország több iparosegyesülete foglalkozott már ezzel a kérdéssel és mindenütt azt a határozatot hozták, hogy a munkástörvény megreformálását követelik. E tárgyban több memorandum érkezett a munkaügyi minisztériumba. A miniszter tudomásul is vette a kéréseket és ígéretet tett, hogy a munkatörvényt az ipar képviselőinek kívánságai szerint fogja módosítani. marosvásárhefy példát mutat az iparos és keresbedő- tanoncisboláb megreformálására Iparosok és kereskedők lesznek a jövőben a tanonciskolában az előadók (Marosvásárhely, november 9.) Néhány héttel ezelőtt a Keleti Újság megírta, hogy a marosvásárhelyi iparos- és kereskedő tanone iskolák tanítói megtagadták a tanonciskolákban való tanítást, mert az állam nem folyósította pontosan a járandóságaikat. Az ügy előzményeihez tartozik annak a megismerése, hogy a múltban a tanonciskolák előadó személyzetét a város, mint iskolafenntartó fizette. A túlzó nacionalizmus azonban a tanonciskolákban is éreztette kártékony hatását, mert az utóbbi időkben a szakminisztérium a tanonciskolák vezetését is kivette a városok kezelése alól és azokat államosította. Ezt a változást természetesen a tanonciskolák érezték meg, mert az áUam által kinevezett tanítótestület nem az iparos és kereskedői szempontokat, nem a gyakorlati módszereket tartotta szem előtt, hanem elsősorban a nac ionalista szempontokat. Az állam nem törődött azzal, hogy az is- kolafentartás költsége nagy terheket ró az állampénztárra, ami aztán meg is bosszulta magát, mert az államkassza nem fizette pontosan a járandóságokat, a tanitószemélyzet még harapófogóval sem tudta kiszedni a fizetéseket az illetékes hatóságoktól, sőt az államosítást keresztülvezették, de továbbra is a várossal akarták fizettetni az iparos tanszemélyzetet. Az iparosegyesületek intervenciójára dr. | Popescu Adrian Bukarestben kiutaltatta a hátralékos fizetéseket és egyszersmind elintézte azt is, hogy a jövőben a tanonciskolákat a gyakorlati életnek megfelelően átrefovmálhissa és abból a túlzó nacionalizmus szellemét kiszorítsa. Popescu Adrian a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara, továbbá a kereskedő és iparostársulatok bevonásával a tanonciskolák tanszemélyzetót kicserélte és annak a helyébe Iceresltedőkből és iparosokból álló szakbizottságot állított össze, amely a tanoncokat a jövőben nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudásra is fogja oktatni. Ez a reform nagy lépést jelent az iparos tanonooktatásban, mert a jövőben az iskolákban eltöltött idő nem fog a felesleges pedagógiai elméletek zavaros útvesztőjébe el- pocsékolódni, hanem valóban gyakorlati ki-J képzést fog nyújtani a tanonooknak. A nagy- fontosságú terv megvalósításán Popescu Ad- rianon kívül dr. Lakatos Sándor, a Gyáriparosok Szövetségének titkára és iparkamara alelnök és Algeorghe betegsegélyző igazgató munkálkodnak és ma már osaknem biztosra vehető, hogy a nacionalizmus szeges drótkerítésében sinylődő tanoncoktatásunk végre a gyakorlati tudás szabad mezején fog szárba szökkenni. IPAROS HÍREK TTj húsipari szaklap. „Húsipar“ címmel Szatmá- ron november elsején uj szaklap indult meg. Az első szám bő tartalmával és szakcikkeivel kifogástalan nyomdai kivitelével minden dicséretet megérdemel. Üdvözöljük az uj szaklapot és szép jövőt kívánunk neki. A kisiparosok országos kongresszusának a programmja. Az iparosok országos egyesülete folyó hó 8—10 napjain Kolozsváron kongresszust rendez. Itt közöljük a kongresszus programmját: Első nap délelőtt: 1. Megnyitó beszéd, tartja: Al. Samoil elnök. 2. Jelentés az egyesület 1928 évi működéséről : T. Dimitreseu főtitkár. 3. Külömböző beszédek és felszólalások. Délután. I. A végzett munka árának biztosítása, Al. Samoil elnök. II. A kisipari hitel: GWi. Sorescu. III. A kisipar krízise: D. Bar- batescu. Második nap délelőtt. I. „Társadalmi biztosítások“: Nicu Petrescu. II. „Az ipartörvény“: Sampil és Moldovan. III. Az egyesület sajtója: Beian. Második nap délután: I. Az adók: Nicolau. II. A háborús jóvátételek: Dumitrescu. Harmadik nap délelőtt: I. Munkásoktatás: Dumitrescu. II. Munkaszerződések: Necuia. III. A kongresszus bezárása. Harmadik nap délután: A kongresszus vezetői az ipari üzemeket látogatják meg. Hogyan oldják meg a kisipari kölcsönt Németországban. Már régebben felmerült az az eszme, hogy a betegsegélyzők egyéb hasonló intézményekhez befolyó járulékokat, amelyek legtöbb esetben immobilizálva hevernek a pénztárakban, olcsó kamatláb mellett kihitelezzék a kézmüiparosságnak. HM Réthy Testvérek Alapítási év 1888. TELEFON• 3-80. hentesáru ós huskonzervgyára CSuJ-Kolozsvár, *:aS. Moţilor 11. Ajánlja az összes b szakjába vágó •• Ssöreyjtí« k^ssstmányeit MM Ez indokolt is, mert a legnagyobb összegekkel éppen a kézmüiparosság járul hozzá ezekhez az alapokhoz. Érthető, ha messzemenő biztosítékokat kell nyújtani arra, hogy a kikölcsönzött pénz pontosan megtérüljön. Nálunk is meg kellene valósítani ezt az üdvös szociális elvet, mert ezekhez az alapokhoz itt is legnagyobb mértékben a kézmüiparosság járul hozzá, az a kézmüiparosság, amelyről a kormány teljesen megfeledkezett. A kamarai levelezőtagok választása és a kézműipar. A kamarai választások alkalmával kötött paritásos megegyezéshez híven, a kézmüiparosság Levelezőtagok megválasztásánál is követve a paritásos elvdt, két levelező tagot javasolt: Stefan Dra- gus nagy károlyi bádogosmestert és Tóth Sámuel tor- dai szabómestert. A kályhásipar élősdiei. A kályhásiparban, amelynek a legrövidebb szezonja van, dolgozik a legtöbb kontár. Különösen a hirtelen beállott hideg idő emelte fel a kontárok számát, ami előidézte azt az áldatlan állapotot, hogy Kolozsváron a kályhásmunkák hetvenöt százalékát nem legális iparosok végzik. A múltban a kontárok csak seprésre és bélelésre szorítkoztak, de látva, hogy az üzlet jövedelmező s főleg azt, hogy senki sem üldözi őket, most már rávetették magukat a szakmunkára is. Meddig tűrik ezt az illetékes hatóságokÎ A szászrégeni iparosok a forgalmi adó kivetése ellen. Szászrégeni tudósítónk Jelenti: A szász, égeni iparosokat súlyos sérelem érte. A maros vásár helyi pénzügyigazga- tóság egyik rendeleté minden iparosra, aki forgalmi adójával hátralékban, volt, bünte- tésképen a forgalmi adó kétszeresét rótta ki és annak behajtására végrehajtást rendelt el. Nagyon sok iparos megijedt és a hatalmas bírságot befizette. Voltak azonban, akik akciót indítottak, aminek aztán az lett az eredménye, hogy száz aláírással ellátott kérést nyújtottak be a pénzügyminisztériumba és kérték a sérelmes bírságok törlését. A pénzügyminiszter meghallgatta az iparosok kérését és utasította a pénzűgyigazgatósá-got, hogy a befizetett kétszeres adót töröljék, illetve könyveljék el a jövőbeni tartozások számlájára.
