Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
20 EÜSh. KELETI U»TSÁG(i vasárnapi melléklet« •^ssaanomoamMmaci Hl tVT. 268. SIAM. 71 rongyrázók Mind kevesebben vannak, de most is sokan vannak, akiknek bosszantóan suhan el az autójuk az embernek az orra előtt. A saját autó-, vagy a báziba- ráté, vagy csak negyven lejes taxi, de agy ülnek rajta, mintha a dédapjukat ia előkelő márkájú gépkocsin vitték volna a keresztelőre g amolyan lenéző fej- •Iforditással kapják el a tekintetüket a gyalogosan haladók feje fölött, mintha állandóan azt motyognák magukban: — Utálom a szegény embert. A rongyrázásnak ezek a selymet és szőrmét lobogtató ellenszenv-céltáblái magukat gazdagoknak, sőt talán még előkelőknek is érzik, a rendes, konszolidált, szerénységükből kunéin vetkőző dolgozókat szegényeknek. Szegény a falusi gazda, mert kérges a tenyere. Szegény a tisztviselő, mert éjfél előtt is lefekszik az ágyba és korán reggel menni kell a hivatalba. Szegény a szellemi fölénnyel rendelkező, gondolkozni tudó komoly ember, mert nem ugrik táncra, amint megüti fülét valahol jó, vagy rossz tánc- zene. Szegény a tudós, a szerény, a munkás, a becsületes ember. Szegények a tisztes, feltünésnélküli életmódot élő rangos, vagy rangnélküli családok. Szegény mindenki, akinek normális keresete, rendesen megalapozott egzisztenciája, foglalkozása van. Az ilyen autók kormánykerekét gyakran olyan if jurák tartják a kezükben, akiknek a láttán az jut az eszeimbe: — Erre is rá fog kerülni a sor. Mint ahogyan az elmúlt tiz-tizeuöt esztendő alatt nagyon sok urfit, urhatnámságában majdnem a kipnffanásig pöffeszkedő kalandort szállított le a felismerés a saját autójáról, vagy a máséról. Hol vannak ma azok a nem is olyan régen, nehány évvel ezelőtt olyan nagy számiban elszaporodott devi- zőrök, akik ha ötön-haton voltak, olyan feltűnő zajt csaptak, mintha ezren lettek volna. Ha megjelentek nyilvános étteremben, zenés kávéházakban, a kiszolgáló személyzet otthagyta az egész többi publikumot és csak nekik hajlongott. Az ügyvédjelölttel nem állott szóba a bárnő, mert a devizőrtársaság- ban drágagyöngy ékességet dobáltak a nyakába. Családi lakomáikra Párisbót hozatták a francia pezsgőt. Akadtak újságok, amelyekben hasábos tudósításokat Írathattak az esküvőjükről, a magunkfajta násznép hölgyeinek kosztümjeiről s arról a gazdagságról, amely abban találta keresni az előkelőséget, hogy minél több ételt sorolt fel a cifra menü-kártyán. Hol vannak? Olyan igazságtalan volt az ő népet izgató pénzbőségük, telefonkagylókkal zsonglőrködő néhány év előtti keresetük, hogy semmiféle sérelem nem esett volna a társadalmi renden, ha hatósági közegek az utcán fogdosták volna le őket és kurtán-furcsán elazedték volna mindegyre a pénztárcáikat. De rájuk került a sor. Az egyik börtönben ül, a másik országról-országra menekül a körözések elől s ha njből úgy akar költekezni, mint akkor, as esetben csak lopással-betörésse! szerezheti hozzá a pénzt. A feketeautós banditák a vallató ügyész előtt arról adnak számot, hogy a rablással szerzett pénzt fényes mulatozásaikra költötték. Elsőrangú mulatók, bárok, nagy éttermek, mindig pezsgő és az autó ott állott a bejáró előtt, hogy azokat a családokat, amelyeknek a leányait megtánooltatták, saját autójukon szállíthatták haza. Ezekre is rá került a sor. nyakukba esett a hurok s akik annak idején összeültek velük mulatozni, el voltak ragadtatva, hogy milyen flott, milyeD drága, milyen kedélyes aranyfiuk, ak'k nem gürcölnek az Íróasztal mellett, hanem pontosan megérkeznek az éjjeli lokálnak számukra, első helyen lefoglalt, asztalaihoz és meggondolás nélkül dobják oda a nagy bankjegyet a zenének. Az ismerőseik s a lokálszemélyzet nem nézett utána, hogy hol töltötték azt az éjszakát, amelyiken egyszer-más- kor kimaradtak az étteremből és mulatóhelyekről. Amit láttak belőlük, arra azt mondották: — Ezek az igazi urak. Aki az ausztriai fürdőhelyen meggyilkolta a színésznő-feleségét, típusa volt a háborn utáni idők rongyrázóinak, akik úgy akarják feltüntetni magukat a korzón, színházban, fürdőhelyeken, mintha elsők volnának. Akik nem azért csináltatnak jó ruhát maguknak, mert szükségük van rá és mert az fele! meg az intelligenciájuknak, hanem pusztán csak azért hogy mutogassák. Akik autóról úgy néznek el a rendes emberek feje fölött, mint akik azt mondják: — Utálom a szegény embert, S a mai társas életben sokan vannak, akik nem tudnak disztingválni. Az időnek tisztitó folyamtata segít azonban a maga rostáló erejével s akire még nem került rá a sor, előbb-utóbb arra La rákerül. Jó nehány esztendővel ezelőtt, az után a katasztrófa után, ami az erdélyi magyar középosztályt a tisztviselő egzisztenciák porbasujtásával érte, két kereskedő-asszony ruhakelmét vásárolt az egyik Wesselényi-utcai textilüzletben. Mutogattak neikik mit, mit nem, de az egyik felkapta az orrát és rászólt a kiszolgálókra sértődöttséget mutatva: — Kérem, ne kínáljon nekünk effélét, ez tisztviselőnek való. Amilyen osztálysértő gúnnyal mondotta ezt a hirtelen felfuvalkodott ostobaság és müveletlenség, amely egy nagyon jó sorsra érdemes ‘.társadalmi réteg gazdasági letörtsége felett akart megvetést mutatni, egyenesen felháborító volt. Jól megnéztem a két hizott asszonyt s az erkölcsi elégtétel vágyával várom, hogy mikor megy tönkre a másik is közülök, mert az egyikre már rákerült a sor. És egyáltalában hol vannak azok a nehány évvel ezelőtt feltűnő nagy életet élt családok, amelyeknek a lesodródása nem bűnüggyel áll kapcsolatban? Akik csak azzal tűntek fel, hogy mindenáron, minden nap és minden helyen feltűnőek akartak lenni. A rikító életmódnak a fitogtattaában merült ki naponkénti életmódjuk s azt a szerepet töltötték be, hogy demonstrálják a kereseti viszonyok közötti nagy különbségeket, a va- gyonelosztódásnak a tarthatatlan visszásságait. Ezt a szerepet lejátszották s rájuk többé-kevésbbé egzisztenciális szomorúsággal végződött az az életmód, amellyel magukra fordították a küzködve, vagy számítással élő nagy rétegek ellenszenvét. Mert keserű dolog belefordulni abba a szegénységbe, azok számára, akik utálattal néztek le rá az autóból, azzal a fölényeskedő tekintettel, ami sehogyan sem állott jól nekik. A küzdő ember pedig halad a maga nehéz utján s kitapos valamit az egzisztenciája számára. Aki nem ugrál a magasba, nem esik le onnan, a felfelé haladásnak a lassú menedék az útja s a sors nem azért ad ebben a században tőikét valakinek a kezébe, hogy annak minden bankjegyét a nekézsor- snaknak vágja a szemébe. Henry George is felállította azt a tételt, hogy a gazdasági törvényeknek az erkölcsi törvény kell hogy alapja legyen. Az erkölcsi cél nélküli gazdasági tevékenység előbb, vagy utóbb, neki ütközik az erkölcsi rend szilárdságának s az összeütközésből a gyönge létjogosnltságu fél borul fel, omlik ossza. Á£ utcasarkon, a korzón, a mulatókban, a dorbézOKhmk és fényes mulatságok helyeiu ma ia gyakran, sűrűn láthatók a tüntetőén nraskod- ni akaró kiöltözöttek, akikről azt szokták mondani: vájjon miből? Egyszer rájuk kerül a sor és minden kiderül. Az életnek szüksége van olyan figurákra, akiket kiállít az emberek közé, annak a demonstrálására, hogy a társadalmi gazdasági helyzetben nagy hibák és visszásságok vannak. Onnan veszi elő ezeket a figurákat, ahonnan könnyű előszedni, azokat, akik kaphatók rá. Aztán leszerepelnek és az élőt elhajítja valahová, ha kirázták a rongyaikat. Erre rá kerül rendesen a sor. Z&gonl István UJ rádiókönyv Hogyan használjunk hálózati áramot rádiókészUlékalnkhez. Irta: Balogh Arthur Anódpótló, fütőteleptöltő, folytontöltő. fütöpótló, gramofonerősitők, stb. számos példával és 150 ábrával.-----------------------—--------Ára L 204 Adorján: Rádió ABC------------------L 68’— Adorján: 150 rédiófelvevő kapcsolás - L 136'— Balog: Rádiótelefon------------------— L 82'— Balog : Rádiókészülékek szereláseásszámitása — — — — — — — — — L 136'— Balog : Kristály-detektoros rádiókészülék L 95' — Horuálh• A rédióamateur kézikönyve L 170 — Mends: A radióielefon — — — — — L 119 — Molnár• Gyakorlati ládiókönyv, fűzve 156 lei kötve — — — — — — — L 207 — Tőrök A ládiő kézikönyve - — — — L 136' — Postán utánvéttel, e'őrefizelve portómentesen szállítja LEPAGE könyvker. Sívár—Cluj Tegyen egy próbavásárlást Lei ZZ'SD Jó és erős Amerika Lei 26 1 m. illőn kéményitetlen, erős és nagyon jól mosó Lei 28 Kitűnő nmnrlkal vászon métere Lei 30 1 m. színtartó, garantált mosható Igen jó zafír Lei 32 • lm. siffon redőzött kiváló finom, nagyon ajánlatos Lei 33 angol oxford garantált szí* nekben Lei 34 1 m. lepedb vision, apretura nélkül Lei 34 Finom Indian, fehérneműnek Lei 45 1 m. természetes vAszon, apretura nélkül, 180 cm. széles Lei 45 1 m. nagyon finom siffon, 8Ó cm. széles Lei 40 1 m. Indian kiváló finom 100 _______ cm széles __________________ Lei /IC Hint&zott moltonok és barche- “«J tek ]6 minőségben. Lei 45 Természetes vision keményltetlen, 100 cm. lé 45 Kiváló finom sifon 80 cm. Lei 45 Ing zafír, modem minták Lei 48 Qradnl férfi fehérneműnek 80 cm. széles Lei 49 Renforte fehér és ágynemű nek való Lei 52 Nagyon tartós színtartó angol znflr Lei 48 Mváló minöségO gradai térti fehérneműnek 80 cm. Lei 65 1 m. Kasfis garantált színekben, Lei 69 1 m, opal és markizet <ehér* neműnek való garantált jó mosó Lei 85 1 m kiváló minőségű popiln modern mintákkal ingnek való Lei 90 1 méter nagyon erős praktikus lepedővászon 150 cm. széles Lei 130 Praktikus erős lepedSvászon 200 cm széles Lei 140 1 m. első minőségű lepedő* vászon 220 cm széles Lei 190 Tisz a gyapfüszővel, aljnak való, modem színes Lei 220 1 m. lancia gyapjú kese, szoknyának való Lei 310 1 m- valódi hollandi vásüon 200 cm. széles Lei 110 1 m. francia seIyemv<*szoh fehérneműnek, bélésnek stb. kiválóan alkalmas. 300 m. nőség, különböző szín miben Sifonok és francia, angol, belga, svájci, holland vásznak minden szélességben. Vászonnemüek, selymek, harisnyák. Külön osztály férfi és női angol szövetek, francia szövetek és modern szövetekből a leghíresebb angol és francia gyárak készítményei. A legjutányosabban kapható: Kir. udv. SZhHttÓ. ALAPÍTVA 1878. SCHROL-siffonak lerak a tel Vidékre kUidtink utánvéttel! Str. PUII. Bucureştii.
