Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-11 / 258. szám

20 EÜSh. KELETI U»TSÁG(i vasárnapi melléklet« •^ssaanomoamMmaci Hl tVT. 268. SIAM. 71 rongyrázók Mind kevesebben vannak, de most is sokan van­nak, akiknek bosszantóan suhan el az autójuk az em­bernek az orra előtt. A saját autó-, vagy a báziba- ráté, vagy csak negyven lejes taxi, de agy ülnek raj­ta, mintha a dédapjukat ia előkelő márkájú gépko­csin vitték volna a keresztelőre g amolyan lenéző fej- •Iforditással kapják el a tekintetüket a gyalogosan haladók feje fölött, mintha állandóan azt motyog­nák magukban: — Utálom a szegény embert. A rongyrázásnak ezek a selymet és szőrmét lo­bogtató ellenszenv-céltáblái magukat gazdagoknak, sőt talán még előkelőknek is érzik, a rendes, kon­szolidált, szerénységükből kunéin vetkőző dolgozókat szegényeknek. Szegény a falusi gazda, mert kérges a tenyere. Szegény a tisztviselő, mert éjfél előtt is le­fekszik az ágyba és korán reggel menni kell a hiva­talba. Szegény a szellemi fölénnyel rendelkező, gon­dolkozni tudó komoly ember, mert nem ugrik tánc­ra, amint megüti fülét valahol jó, vagy rossz tánc- zene. Szegény a tudós, a szerény, a munkás, a be­csületes ember. Szegények a tisztes, feltünésnélküli életmódot élő rangos, vagy rangnélküli családok. Szegény mindenki, akinek normális keresete, rende­sen megalapozott egzisztenciája, foglalkozása van. Az ilyen autók kormánykerekét gyakran olyan if jurák tartják a kezükben, akiknek a láttán az jut az eszeimbe: — Erre is rá fog kerülni a sor. Mint ahogyan az elmúlt tiz-tizeuöt esztendő alatt nagyon sok urfit, urhatnámságában majdnem a kipnffanásig pöffeszkedő kalandort szállított le a felismerés a saját autójáról, vagy a máséról. Hol vannak ma azok a nem is olyan régen, nehány év­vel ezelőtt olyan nagy számiban elszaporodott devi- zőrök, akik ha ötön-haton voltak, olyan feltűnő zajt csaptak, mintha ezren lettek volna. Ha megjelentek nyilvános étteremben, zenés kávéházakban, a ki­szolgáló személyzet otthagyta az egész többi publi­kumot és csak nekik hajlongott. Az ügyvédjelölttel nem állott szóba a bárnő, mert a devizőrtársaság- ban drágagyöngy ékességet dobáltak a nyakába. Családi lakomáikra Párisbót hozatták a francia pezs­gőt. Akadtak újságok, amelyekben hasábos tudósí­tásokat Írathattak az esküvőjükről, a magunkfajta násznép hölgyeinek kosztümjeiről s arról a gazdag­ságról, amely abban találta keresni az előkelőséget, hogy minél több ételt sorolt fel a cifra menü-kár­tyán. Hol vannak? Olyan igazságtalan volt az ő né­pet izgató pénzbőségük, telefonkagylókkal zsonglőr­ködő néhány év előtti keresetük, hogy semmiféle sé­relem nem esett volna a társadalmi renden, ha ható­sági közegek az utcán fogdosták volna le őket és kurtán-furcsán elazedték volna mindegyre a pénz­tárcáikat. De rájuk került a sor. Az egyik börtön­ben ül, a másik országról-országra menekül a körö­zések elől s ha njből úgy akar költekezni, mint ak­kor, as esetben csak lopással-betörésse! szerezheti hozzá a pénzt. A feketeautós banditák a vallató ügyész előtt arról adnak számot, hogy a rablással szerzett pénzt fényes mulatozásaikra költötték. Elsőrangú mulatók, bárok, nagy éttermek, mindig pezsgő és az autó ott állott a bejáró előtt, hogy azokat a családokat, ame­lyeknek a leányait megtánooltatták, saját autójukon szállíthatták haza. Ezekre is rá került a sor. nya­kukba esett a hurok s akik annak idején összeültek velük mulatozni, el voltak ragadtatva, hogy milyen flott, milyeD drága, milyen kedélyes aranyfiuk, ak'k nem gürcölnek az Íróasztal mellett, hanem pontosan megérkeznek az éjjeli lokálnak számukra, első he­lyen lefoglalt, asztalaihoz és meggondolás nélkül dobják oda a nagy bankjegyet a zenének. Az isme­rőseik s a lokálszemélyzet nem nézett utána, hogy hol töltötték azt az éjszakát, amelyiken egyszer-más- kor kimaradtak az étteremből és mulatóhelyekről. Amit láttak belőlük, arra azt mondották: — Ezek az igazi urak. Aki az ausztriai fürdőhelyen meggyilkolta a szí­nésznő-feleségét, típusa volt a háborn utáni idők rongyrázóinak, akik úgy akarják feltüntetni magu­kat a korzón, színházban, fürdőhelyeken, mintha el­sők volnának. Akik nem azért csináltatnak jó ruhát maguknak, mert szükségük van rá és mert az fele! meg az intelligenciájuknak, hanem pusztán csak azért hogy mutogassák. Akik autóról úgy néznek el a ren­des emberek feje fölött, mint akik azt mondják: — Utálom a szegény embert, S a mai társas életben so­kan vannak, akik nem tudnak disztingválni. Az idő­nek tisztitó folyamtata segít azonban a maga rostáló erejével s akire még nem került rá a sor, előbb-utóbb arra La rákerül. Jó nehány esztendővel ezelőtt, az után a ka­tasztrófa után, ami az erdélyi magyar középosztályt a tisztviselő egzisztenciák porbasujtásával érte, két kereskedő-asszony ruhakelmét vásárolt az egyik Wesselényi-utcai textilüzletben. Mutogattak neikik mit, mit nem, de az egyik felkapta az orrát és rá­szólt a kiszolgálókra sértődöttséget mutatva: — Kérem, ne kínáljon nekünk effélét, ez tiszt­viselőnek való. Amilyen osztálysértő gúnnyal mondotta ezt a hirtelen felfuvalkodott ostobaság és müveletlenség, amely egy nagyon jó sorsra érdemes ‘.társadalmi ré­teg gazdasági letörtsége felett akart megvetést mu­tatni, egyenesen felháborító volt. Jól megnéztem a két hizott asszonyt s az erkölcsi elégtétel vágyával várom, hogy mikor megy tönkre a másik is közülök, mert az egyikre már rákerült a sor. És egyáltalában hol vannak azok a nehány évvel ezelőtt feltűnő nagy életet élt családok, amelyeknek a lesodródása nem bűnüggyel áll kapcsolatban? Akik csak azzal tűn­tek fel, hogy mindenáron, minden nap és minden he­lyen feltűnőek akartak lenni. A rikító életmódnak a fitogtattaában merült ki naponkénti életmódjuk s azt a szerepet töltötték be, hogy demonstrálják a ke­reseti viszonyok közötti nagy különbségeket, a va- gyonelosztódásnak a tarthatatlan visszásságait. Ezt a szerepet lejátszották s rájuk többé-kevésbbé eg­zisztenciális szomorúsággal végződött az az életmód, amellyel magukra fordították a küzködve, vagy szá­mítással élő nagy rétegek ellenszenvét. Mert keserű dolog belefordulni abba a szegénységbe, azok szá­mára, akik utálattal néztek le rá az autóból, azzal a fölényeskedő tekintettel, ami sehogyan sem állott jól nekik. A küzdő ember pedig halad a maga nehéz utján s kitapos valamit az egzisztenciája számára. Aki nem ugrál a magasba, nem esik le onnan, a fel­felé haladásnak a lassú menedék az útja s a sors nem azért ad ebben a században tőikét valakinek a kezébe, hogy annak minden bankjegyét a nekézsor- snaknak vágja a szemébe. Henry George is felállítot­ta azt a tételt, hogy a gazdasági törvényeknek az er­kölcsi törvény kell hogy alapja legyen. Az erkölcsi cél nélküli gazdasági tevékenység előbb, vagy utóbb, neki ütközik az erkölcsi rend szilárdságának s az összeütközésből a gyönge létjogosnltságu fél borul fel, omlik ossza. Á£ utcasarkon, a korzón, a mula­tókban, a dorbézOKhmk és fényes mulatságok helyeiu ma ia gyakran, sűrűn láthatók a tüntetőén nraskod- ni akaró kiöltözöttek, akikről azt szokták mondani: vájjon miből? Egyszer rájuk kerül a sor és minden kiderül. Az életnek szüksége van olyan figurákra, akiket kiállít az emberek közé, annak a demonstrá­lására, hogy a társadalmi gazdasági helyzetben nagy hibák és visszásságok vannak. Onnan veszi elő eze­ket a figurákat, ahonnan könnyű előszedni, azokat, akik kaphatók rá. Aztán leszerepelnek és az élőt el­hajítja valahová, ha kirázták a rongyaikat. Erre rá kerül rendesen a sor. Z&gonl István UJ rádiókönyv Hogyan használjunk hálózati áramot rádiókészUlékalnkhez. Irta: Balogh Arthur Anódpótló, fütőteleptöltő, folytontöltő. fütöpótló, gramofonerősitők, stb. számos példával és 150 ábrával.-----------------------—--------Ára L 204 Adorján: Rádió ABC------------------L 68’— Adorján: 150 rédiófelvevő kapcsolás - L 136'— Balog: Rádiótelefon------------------— L 82'— Balog : Rádiókészülékek szereláseásszá­mitása — — — — — — — — — L 136'— Balog : Kristály-detektoros rádiókészülék L 95' — Horuálh• A rédióamateur kézikönyve L 170 — Mends: A radióielefon — — — — — L 119 — Molnár• Gyakorlati ládiókönyv, fűzve 156 lei kötve — — — — — — — L 207 — Tőrök A ládiő kézikönyve - — — — L 136' — Postán utánvéttel, e'őrefizelve portómentesen szállítja LEPAGE könyvker. Sívár—Cluj Tegyen egy próbavásárlást Lei ZZ'SD Jó és erős Amerika Lei 26 1 m. illőn kéményitetlen, erős és nagyon jól mosó Lei 28 Kitűnő nmnrlkal vászon métere Lei 30 1 m. színtartó, garantált mos­ható Igen jó zafír Lei 32 • lm. siffon redőzött kiváló fi­nom, nagyon ajánlatos Lei 33 angol oxford garantált szí* nekben Lei 34 1 m. lepedb vision, apre­tura nélkül Lei 34 Finom Indian, fehérneműnek Lei 45 1 m. természetes vAszon, apretura nélkül, 180 cm. széles Lei 45 1 m. nagyon finom siffon, 8Ó cm. széles Lei 40 1 m. Indian kiváló finom 100 _______ cm széles __________________ Lei /IC Hint&zott moltonok és barche- “«J tek ]6 minőségben. Lei 45 Természetes vision keményl­tetlen, 100 cm. lé 45 Kiváló finom sifon 80 cm. Lei 45 Ing zafír, modem minták Lei 48 Qradnl férfi fehérneműnek 80 cm. széles Lei 49 Renforte fehér és ágynemű nek való Lei 52 Nagyon tartós színtartó angol znflr Lei 48 Mváló minöségO gradai térti fehérneműnek 80 cm. Lei 65 1 m. Kasfis garantált színek­ben, Lei 69 1 m, opal és markizet <ehér* neműnek való garantált jó mosó Lei 85 1 m kiváló minőségű popiln modern mintákkal ingnek való Lei 90 1 méter nagyon erős praktikus lepedővászon 150 cm. széles Lei 130 Praktikus erős lepedSvászon 200 cm széles Lei 140 1 m. első minőségű lepedő* vászon 220 cm széles Lei 190 Tisz a gyapfüszővel, aljnak való, modem színes Lei 220 1 m. lancia gyapjú kese, szoknyának való Lei 310 1 m- valódi hollandi vásüon 200 cm. széles Lei 110 1 m. francia seIyemv<*szoh fehérneműnek, bélésnek stb. kiválóan alkalmas. 300 m. nőség, különböző szín mi­ben Sifonok és francia, angol, belga, svájci, hol­land vásznak minden szélességben. Vászonnemüek, selymek, harisnyák. Külön osztály férfi és női angol szövetek, francia szövetek és modern szövetekből a leghíresebb angol és francia gyárak készítményei. A legjutányosabban kapható: Kir. udv. SZhHttÓ. ALAPÍTVA 1878. SCHROL-siffonak lerak a tel Vidékre kUidtink utánvéttel! Str. PUII. Bucureştii.

Next

/
Thumbnails
Contents