Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-11 / 258. szám

XII. tiVF. 258. SZÁM. s Kteewfltec Két milliót kidobott a kolozs­vári tanács az ablakon s ráadásul egy ötéves9 elavult ár­lejtés alapján adott ki szabályta­lanul egy nyolcmíllios építkezést egy bukaresti cégnek (Kolozsvár, november 9.) Ezúttal ismét a kolozsvári vízmüvekről van szó. Egész cikksorozatban számoltunk be arról, hogy a kolozsvári vízmüvek igazgatásában egy év­tizeden keresztül a legnagyobb szabálytalan­ságok, visszaélések, elszámolási zavarok és a könnyelmű gazdálkodásnak valósággal is­kolapéldái történtek, a Savu-rezsim rémural­ma azóta végétért és Savu maga, a volt víz­vezetéki igazgató a vizsgálati fogságban vár­ja a büntetőbíróság Ítéletét. A bírósági vizs­gálat még tart és habár annak minden fázi­sáról a vizsgálat érdekében részletes tájékoz­tatót nem adhatunk, annyi máris megálla­pítható, hogy a kétmilliós hiányon kívül más soro­zatos visszaélések is történtek, annak bizonyságok éjien, hogy több mint egy év­tizeden keresztül valóságos rablógaz­dálkodás folyt a városi vízmüveknél. Habár a város vezetősége többizben su lyosan károsodott a vizmü rendszertelen ve­zetése miatt, még ma sem történt intézkedés arra nézve, hogy a sok milliós költségvetéssel dolgozó vízmüvek adminisztrációjába a kom- mercializálási törvényben előirt sza­bályszerű kettős könyvvitelt bevezes­sék, sőt a vízvezetéki igazgatóságnál még ma sincs egyetlen ember sem, aki a kettős könyvvezetés szabályaival tisztában volna. Jogosan kérdezhetjük a városi tanács ve­zetőségétől: miért késlekedik az uj közigaz­gatási törvény által előirt alapokra fektetni a vízmüvek vezetését? Ma már egy jobb fajta szatócsüzem is, nem is szólva nagyobb vállalatokról, kettős könyvvitellel dolgozik és még a legutolsó bánival is el tud számolni- Biztos információink vannak arról, hogy a Savu-panama leleplezése után sem történt meg a teljes leszámolás és még ma sem lehet tiszta képet nyerni arról, hogy a Savu-rezsimnek miféle bűnök és panamák terhelik a lelkiis­meretét?! Az Eremie cég ötéves ajánlata Legutóbb újabb panaszok érkeztek hoz­zánk arról, hogy a vízmüvek igazgatósága a bukaresti Eremie-eégnek szabálytalan árlejtés utján, illetve egy 1924-es árlejtés alapján adott ki 8 milliós munkálatot, ami az dfszág többi épitő-cégeinél méltán nagy meg­ütközést és felháborodást keltet. Még 1924-ben történt, bogy az akkori vá­rosi tanács egy hatalmas betoncső építésére nyilvános árlejtést hirdetett A szászfenesi vízmüvektől, a „Zöld Sapka“ környékéről, egészen a Fellegvári-ut alsó részéig egy ha­talmas betoncsőre volt szükség, hogy a vá­rosi vízellátásban mutatkozó zavarok kikü­szöbölhetők lehessenek- Mikor az ajánlatok beérkeztek, az időközben meghalt Maksay Albert mérnök nagy feltűnést keltő ajánlat­tal jelentkezett. Maksay ajánlata egy mű­szaki ötlet volt, amelynek az alkalmazásával a beérkezett ajánlatok legolesóbbikát is két­millió lejjel alacsonyabb összegből tudja a város megépíteni. A város el is fogadta Maksay ajánlatát, sőt olyan megállapodást kötött vele, hogyha az ajánlata gyalcorlati érté­kű és megvalósítható, akkor az öt­letért a páros egymillió lejt fizet. Midőn a szerződés elkészült, Maksay mér­nök ajánlatát bemutatta és szakbizottság ál­lapította meg, hogy az ötlete valóban alkal­mas a betoncső kétmillió lejjel való olcsóbb előállítására. Ha jól tudjuk, a város vezetősége Maksay Albert ré­szére az egymillió lejt, vagy annak egy jelentékenyebb részét ki is fizette. blindez 1924-ben történt, midőn szabályszerű árlejtés alapján a betoncső építését a buka­resti Eremie-cég kapta meg és az a Maksay mérnök terve következtében hatmillió lejes költséggel megépíthető lett volna­Kovács tanácsos vétót emel Hiába történt meg az árlejtés, hiába fo gadták el Maksay mérnök ötletét, a város 1924-ben a betoncsövet nem építhette meg, mert arra nem volt elegendő pénze• Az egész betoncső épitésiterv hosszú évekre elaludt, de nem — örökre. Ez év nyarán a vízmüvek igazgatósága újból előállt az építési tervvel. A vízmüvek igazgatósága az 1924. éves ár­lejtési aktát tanácsülésbe vitte és ott elő­adta, hogy az akkori építési terv változáson ment i •yan át ,de a vízmüvek igazgatósága az Uremie -céggel most már nyolcmillió lejben állapodott meg, hogy egészen uj, V ianini-rendszp.rü vasbeton csövet épít, az építési terveket s az Eremie-cég- gel történt megállapodást a régi aján­lattal a tanács fogadja el. ismerve a mai tanács összetételét, csep­pet sem csodálkozunk azon, hogy a tanács bölcs urai bólongattak és az Eremie-cég nyolc milliós ajánlata szabálytalan mé>don csak­nem átment. A város műszaki osztályának a vezetője, Kovács Gyula főmérnök volt az egyetlen, aki a tanácsban rétót emelt és nem adta meg a hozzájárulását a nyolcmilliós be­toncső építési tervéhez. A vízmüvek igazgató­ságának a képviselője azt hangoztatta, hogy az árlejtés ugyan 1924-ben történt fi habár az ajánlaton módosítások történtek, annak a feltételei négy év múlva is kötelezők a vá­rosra. Kérte tehát az engedélyt arra, hogy az Eremie-cég az építkezéseket megkezdhesse. A tanács ekkor már észbekapott és pro forma az egész építési aktát műszaki bizott­ságnak adta ki, amely átvizsgálta a terveket és megállapította, hogy a városra nézve az Eremie-cég által felkínált szerződés nem kedvezőtlen. A műszaki bizottság ajánlata következ­tében a tanács végül is hozzájárult a nyolc­milliós vasbetoncső felépítéséhez és amint értesülünk, az Eremie-cég már hozzá is fogott a munkálatokhoz­Miért csak az Eremie cégf Kolozsvár város adófizető polgársága és különösen az ország többi épitővállalatai jog­gal tehetik fel a kérdést: Miért nem irt ki a kolozsvári városi tanács az egészen uj építési tervre szabályszerű árlejtést és miért fogadta el alapul az öt év előtt megállapított árlejtési feltételeket?! Öt év nagy idő, azóta nemcsak az árak változtak, azóta uj cégek keletkeztek és miért csak a bukaresti Eremie-cég tudja a legolcsóbban és a legelőnyösebben megcsi­nálni azt a nyolcmilliós betoncsövet, amelyet öt évvel ezelőtt hatmillióért kapott volna meg a város? Ezek olyan kérdések, amelyekre a város vezetőségétől az adófizető polgárok ki­elégítő választ várnak. Olajos Domokos• nniimnwmm»ősmenmoniH Száműztél^ a kisebbségi nyelveket az iparosok kongresszusáról és emiatt a magyarok eltávoztak a tárgyalóteremből (Kolozsvár, november 9.) Péntek óta az orszá­gos iparoskongresszus állandó permanenoiában dől. gozik. A kongresszuson csaknem az egész ország román iparos társadalma képviseltette magát, Élénk feltűnést keltett, hogy a német iparos egyesületek táviratilag mentették ki magukat a kongresszuson való részvételtől és az aradi országos magyar iparos egyesületek szövetsége pedig egyáltalában nem kül­dötte el képviselőit. Ilyen körülmények között ért­hető, lm a kolozsvári magyar iparosok is csak na­gyon szórványosan jelentek meg a kon­gresszuson. Az első nap a román nyelvű előadók beszédeit magyarra is átfordították, de tekintettel arra, hogy a magyar iparosság semmi érdeklődést nem tanúsí­tott a kongresszus ügyrendje és a felszólalások iránt, tegnap délután és ma már csak román nyel­ven tárgyaltak. Ma nehány ^nagyar iparos megjelent a kongresszuson, de mikor látták, hogy csak románul folynak a tanácskozások és a beszédekből semmit sem értettek meg, a gyűlésről eltávoztak. Az első nap különben Samoil elnök megnyitó beszéde után Dimitrescu főtitkár a szövetség múlt évi működéséről tett jelentest. Délután a kisipari hitelről Sorescu tartott érdekes előadást. A kisipar kríziséről Barbatescu beszelt. Ma az ipartörveny módosításáról Moldovan, a kolozsvári Ipartestület elnöke tartott nagy beszédet. Kérte a törvény oly irányú módosítását, hogy a kézmüiparosság részére minden megyeszékhelyen autónom szerveket állítsa­nak föl, amelyeknek tagja kell, hogy legyen min­den iparos. Hangoztatta, hogy a tanoncképzést mi­nél magasabb nívóra kell emelni és meg kell aka. dályozni, hogy a kézműipar a kontárok szabad zsák­mánya legyen. Ezt máskép nem lehet elérni, csak úgy, ha az összes iparokat képesítéshez kötik. A ta- nonckodási idő azok részére, akik négy elemit vé­tek, három év, azok részére pedig, akik felsőbb ké­pesítésben részesültek, másfél év legyen. Mindenki csak azután lehet önálló iparos, ha mint segéd két gyakorlati évet tud felmutatni. Iparos tanoncot csak az alkalmazhat, aki utóbb mesteri vizsgát tesz 1«. , A kongresszus még holnap is tart éő az a^on rKsztvevők a kolozsvári ipari üzemeket holnap dél­után látogatják meg. ◄ ◄ ◄ Figyelem! 4 1000 vég vásznat 1000 asz talgar ni túrát tulhalmozoít raktár miaíf eredeti gyári áron árusítunk ki győződjön meg olcsó árainkról ^ és garantált minőségünkről ^ Sámuel & C2 Cluj. Pia(a Unirei (Főtér) No. 12. ^

Next

/
Thumbnails
Contents