Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
XII. tiVF. 258. SZÁM. s Kteewfltec Két milliót kidobott a kolozsvári tanács az ablakon s ráadásul egy ötéves9 elavult árlejtés alapján adott ki szabálytalanul egy nyolcmíllios építkezést egy bukaresti cégnek (Kolozsvár, november 9.) Ezúttal ismét a kolozsvári vízmüvekről van szó. Egész cikksorozatban számoltunk be arról, hogy a kolozsvári vízmüvek igazgatásában egy évtizeden keresztül a legnagyobb szabálytalanságok, visszaélések, elszámolási zavarok és a könnyelmű gazdálkodásnak valósággal iskolapéldái történtek, a Savu-rezsim rémuralma azóta végétért és Savu maga, a volt vízvezetéki igazgató a vizsgálati fogságban várja a büntetőbíróság Ítéletét. A bírósági vizsgálat még tart és habár annak minden fázisáról a vizsgálat érdekében részletes tájékoztatót nem adhatunk, annyi máris megállapítható, hogy a kétmilliós hiányon kívül más sorozatos visszaélések is történtek, annak bizonyságok éjien, hogy több mint egy évtizeden keresztül valóságos rablógazdálkodás folyt a városi vízmüveknél. Habár a város vezetősége többizben su lyosan károsodott a vizmü rendszertelen vezetése miatt, még ma sem történt intézkedés arra nézve, hogy a sok milliós költségvetéssel dolgozó vízmüvek adminisztrációjába a kom- mercializálási törvényben előirt szabályszerű kettős könyvvitelt bevezessék, sőt a vízvezetéki igazgatóságnál még ma sincs egyetlen ember sem, aki a kettős könyvvezetés szabályaival tisztában volna. Jogosan kérdezhetjük a városi tanács vezetőségétől: miért késlekedik az uj közigazgatási törvény által előirt alapokra fektetni a vízmüvek vezetését? Ma már egy jobb fajta szatócsüzem is, nem is szólva nagyobb vállalatokról, kettős könyvvitellel dolgozik és még a legutolsó bánival is el tud számolni- Biztos információink vannak arról, hogy a Savu-panama leleplezése után sem történt meg a teljes leszámolás és még ma sem lehet tiszta képet nyerni arról, hogy a Savu-rezsimnek miféle bűnök és panamák terhelik a lelkiismeretét?! Az Eremie cég ötéves ajánlata Legutóbb újabb panaszok érkeztek hozzánk arról, hogy a vízmüvek igazgatósága a bukaresti Eremie-eégnek szabálytalan árlejtés utján, illetve egy 1924-es árlejtés alapján adott ki 8 milliós munkálatot, ami az dfszág többi épitő-cégeinél méltán nagy megütközést és felháborodást keltet. Még 1924-ben történt, bogy az akkori városi tanács egy hatalmas betoncső építésére nyilvános árlejtést hirdetett A szászfenesi vízmüvektől, a „Zöld Sapka“ környékéről, egészen a Fellegvári-ut alsó részéig egy hatalmas betoncsőre volt szükség, hogy a városi vízellátásban mutatkozó zavarok kiküszöbölhetők lehessenek- Mikor az ajánlatok beérkeztek, az időközben meghalt Maksay Albert mérnök nagy feltűnést keltő ajánlattal jelentkezett. Maksay ajánlata egy műszaki ötlet volt, amelynek az alkalmazásával a beérkezett ajánlatok legolesóbbikát is kétmillió lejjel alacsonyabb összegből tudja a város megépíteni. A város el is fogadta Maksay ajánlatát, sőt olyan megállapodást kötött vele, hogyha az ajánlata gyalcorlati értékű és megvalósítható, akkor az ötletért a páros egymillió lejt fizet. Midőn a szerződés elkészült, Maksay mérnök ajánlatát bemutatta és szakbizottság állapította meg, hogy az ötlete valóban alkalmas a betoncső kétmillió lejjel való olcsóbb előállítására. Ha jól tudjuk, a város vezetősége Maksay Albert részére az egymillió lejt, vagy annak egy jelentékenyebb részét ki is fizette. blindez 1924-ben történt, midőn szabályszerű árlejtés alapján a betoncső építését a bukaresti Eremie-cég kapta meg és az a Maksay mérnök terve következtében hatmillió lejes költséggel megépíthető lett volnaKovács tanácsos vétót emel Hiába történt meg az árlejtés, hiába fo gadták el Maksay mérnök ötletét, a város 1924-ben a betoncsövet nem építhette meg, mert arra nem volt elegendő pénze• Az egész betoncső épitésiterv hosszú évekre elaludt, de nem — örökre. Ez év nyarán a vízmüvek igazgatósága újból előállt az építési tervvel. A vízmüvek igazgatósága az 1924. éves árlejtési aktát tanácsülésbe vitte és ott előadta, hogy az akkori építési terv változáson ment i •yan át ,de a vízmüvek igazgatósága az Uremie -céggel most már nyolcmillió lejben állapodott meg, hogy egészen uj, V ianini-rendszp.rü vasbeton csövet épít, az építési terveket s az Eremie-cég- gel történt megállapodást a régi ajánlattal a tanács fogadja el. ismerve a mai tanács összetételét, cseppet sem csodálkozunk azon, hogy a tanács bölcs urai bólongattak és az Eremie-cég nyolc milliós ajánlata szabálytalan mé>don csaknem átment. A város műszaki osztályának a vezetője, Kovács Gyula főmérnök volt az egyetlen, aki a tanácsban rétót emelt és nem adta meg a hozzájárulását a nyolcmilliós betoncső építési tervéhez. A vízmüvek igazgatóságának a képviselője azt hangoztatta, hogy az árlejtés ugyan 1924-ben történt fi habár az ajánlaton módosítások történtek, annak a feltételei négy év múlva is kötelezők a városra. Kérte tehát az engedélyt arra, hogy az Eremie-cég az építkezéseket megkezdhesse. A tanács ekkor már észbekapott és pro forma az egész építési aktát műszaki bizottságnak adta ki, amely átvizsgálta a terveket és megállapította, hogy a városra nézve az Eremie-cég által felkínált szerződés nem kedvezőtlen. A műszaki bizottság ajánlata következtében a tanács végül is hozzájárult a nyolcmilliós vasbetoncső felépítéséhez és amint értesülünk, az Eremie-cég már hozzá is fogott a munkálatokhozMiért csak az Eremie cégf Kolozsvár város adófizető polgársága és különösen az ország többi épitővállalatai joggal tehetik fel a kérdést: Miért nem irt ki a kolozsvári városi tanács az egészen uj építési tervre szabályszerű árlejtést és miért fogadta el alapul az öt év előtt megállapított árlejtési feltételeket?! Öt év nagy idő, azóta nemcsak az árak változtak, azóta uj cégek keletkeztek és miért csak a bukaresti Eremie-cég tudja a legolcsóbban és a legelőnyösebben megcsinálni azt a nyolcmilliós betoncsövet, amelyet öt évvel ezelőtt hatmillióért kapott volna meg a város? Ezek olyan kérdések, amelyekre a város vezetőségétől az adófizető polgárok kielégítő választ várnak. Olajos Domokos• nniimnwmm»ősmenmoniH Száműztél^ a kisebbségi nyelveket az iparosok kongresszusáról és emiatt a magyarok eltávoztak a tárgyalóteremből (Kolozsvár, november 9.) Péntek óta az országos iparoskongresszus állandó permanenoiában dől. gozik. A kongresszuson csaknem az egész ország román iparos társadalma képviseltette magát, Élénk feltűnést keltett, hogy a német iparos egyesületek táviratilag mentették ki magukat a kongresszuson való részvételtől és az aradi országos magyar iparos egyesületek szövetsége pedig egyáltalában nem küldötte el képviselőit. Ilyen körülmények között érthető, lm a kolozsvári magyar iparosok is csak nagyon szórványosan jelentek meg a kongresszuson. Az első nap a román nyelvű előadók beszédeit magyarra is átfordították, de tekintettel arra, hogy a magyar iparosság semmi érdeklődést nem tanúsított a kongresszus ügyrendje és a felszólalások iránt, tegnap délután és ma már csak román nyelven tárgyaltak. Ma nehány ^nagyar iparos megjelent a kongresszuson, de mikor látták, hogy csak románul folynak a tanácskozások és a beszédekből semmit sem értettek meg, a gyűlésről eltávoztak. Az első nap különben Samoil elnök megnyitó beszéde után Dimitrescu főtitkár a szövetség múlt évi működéséről tett jelentest. Délután a kisipari hitelről Sorescu tartott érdekes előadást. A kisipar kríziséről Barbatescu beszelt. Ma az ipartörveny módosításáról Moldovan, a kolozsvári Ipartestület elnöke tartott nagy beszédet. Kérte a törvény oly irányú módosítását, hogy a kézmüiparosság részére minden megyeszékhelyen autónom szerveket állítsanak föl, amelyeknek tagja kell, hogy legyen minden iparos. Hangoztatta, hogy a tanoncképzést minél magasabb nívóra kell emelni és meg kell aka. dályozni, hogy a kézműipar a kontárok szabad zsákmánya legyen. Ezt máskép nem lehet elérni, csak úgy, ha az összes iparokat képesítéshez kötik. A ta- nonckodási idő azok részére, akik négy elemit vétek, három év, azok részére pedig, akik felsőbb képesítésben részesültek, másfél év legyen. Mindenki csak azután lehet önálló iparos, ha mint segéd két gyakorlati évet tud felmutatni. Iparos tanoncot csak az alkalmazhat, aki utóbb mesteri vizsgát tesz 1«. , A kongresszus még holnap is tart éő az a^on rKsztvevők a kolozsvári ipari üzemeket holnap délután látogatják meg. ◄ ◄ ◄ Figyelem! 4 1000 vég vásznat 1000 asz talgar ni túrát tulhalmozoít raktár miaíf eredeti gyári áron árusítunk ki győződjön meg olcsó árainkról ^ és garantált minőségünkről ^ Sámuel & C2 Cluj. Pia(a Unirei (Főtér) No. 12. ^
