Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
■Ón. „luj-Kolozsvár Claj-KoIozsvár, 1929. november 11 Hţtfo MAGY ABOBSZÁQOVi 1 évre 50 pengd, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengd. Efrves szám ára 20 fül ár J££TVVÍ"<'1ŐháZ ELŐFIZETÉS 1 1 érre 1200 lej, félé ~e üOO lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 28 oldalas szám ára 6 lej. B.«-,v«ontőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 »g 3-64. XII. évfolyam 258-ik szám 99 BRITANI A a Angol-Román Biztosító R.-1 • Bucureşti. Keiüleli igazgatóság; Cluj-Kolozsvár. A londoni Comercial Union és n . I he Excess"alapitasa. Képviseletek mindenütt az országban. — KARTELLEN KÍVÜL •ÜS Magyar miniszter Csehszlovákiában Csehszlovákiában nem elragadóak a politikai állapotok, de mégis jellemző tünet, hogy az uj cseh kormány megalakításánál miniszteri széket ajánlottak fel a magyarságnak, no ha a kamara háromszáz mandátuma között a magyar pártok csak tiz mandátummal rendelkeznek- Az pedig már egészen régi dolog, hogy négy német miniszter ült benn a megelőző kormányban és most öt minisztert hajlandók vállalni a német kisebbség részéről. Megismételjük, ez előzékenységek dacára sem rózsásak az ottani viszonyok, aminek bizonysága, hogy Szüllő Géza, a csehszlovákiai keresztény szaciálista és Szentivá- nyi a csehszlovákiai Magyar Párt vezérei visszautasították a prágai ajánlatot, azzal az indokolással, hogy nincsenek meg a tárgyi feltételek a komoly tárgyalásra- De jellemző tünet, hogy Romániában, ahol nyilvánvalóan több mandátummal rendelkezik a magyarság, mint Csehszlovákiában nem is szólva arról, hogy az erdélyi magyarság lélekszámú aránytalanul nagyobb, mint odaát, még egyetlen egy kormánynak sem jutott az eszébe, hogy tulajdonképen az erdélyi magyarságot is megilleti az a jog, hogy hatásosabban szóljon bele a kormányzás ügyeibe, az eddigi gyakorlatnál. Bethlen Gábor emléke E héten lesz háromszáz esztendeje, hogy a dicső emlékű nagyságos fejedelem, Bethlen Gábor leírta ntolső szavait, nemzetének örökségül szánt jótanácsaképpen és kilehelte lelkét. Erdély fölött terhes felhők kezdettek tornyosulni abban a pillanatban, amikor az ő lelke felröpült a földről és végigsuhant az erdélyi magyar fötldi élet fölött, mint a nyéréji hulló csillag fénysávja, de nem lebukott, hanem felszállt, a magasságok felé. A böl. csességre, az okosság higgadó megfontolására mutatott az ő élete példát, amivel a legsúlyosabb történelmi kavarodások nyomasztó ködállapotaiból is fénykorba tudta átvinni ennek a földnek életét. Az ő kormányzási Programm ja, alapelve, ereje és bizodalma a tudáson épült fel, ami teljessé tette minden cselekvéséhez, minden magatartásához az önbizalmát. A tudás látta a jövendő biztositékának is és ezért emelte teljes erőfeszítésével az erdélyi műveltséget a lehetséges magaslatra, ezért hagyott hátra nagyszerű tanodákat, amelyeknek alapításából három századon át táplálkozott a későbbi kultúránk. Az ő világsikerei és belső kormányzó nagysága, Erdély aranykora, arra tanítanak, hogy mit lehet teremteni a tudással, annak önbizalmával és bölcsességével. Utolsó szavait már suttogni sem tudta, leírta és ezekben azt mondja utódjai, a ma élő magyaroknak is számára, hogy ha mindenki elhagyott, Isten még velünk lehet és akkor nem vesztünk el. Még bízhatunk abban, hogy érdemes a jövőért dolgozni. A jelek arra mutatnak, hogy a jelenlegi kormány valamely megoldást szeretne hozni a népkisebbségi kérdésben. Határozott Ígéret volt a kormány részéről, hogy az országgyűlés most kezdődő uj időszakában töirvéiniyter- veit fog a kérdésről előtérj esztenL A törvény- terv elkészítésére igen komoly és nagyké- szültségü embert bizott meg Popp Ghitxa országgyűlési képviselő személyében. Popp Ghitiza egyike azoknak, akik a népkisebbségek létét a társadalomtudós tárgyilagosságával nézik, s nem politikai és preetizskergető indulatossággal. Bár többen volnának ilyen meggyőződése« emberek, s akkor igenis re- raélhetuők, hogy a kérdést a mi megnyugvásunkra is fogják eldönteni. A kisebbségi kérdésben a határozott lépéseket nemcsak az adott korményigóretek teszik szükségessé. A nemzetközi közvélemény is várja azokat. Az angolok helyettes' kormányelnöke elismeréssel szóit a román kormány miépkisebbségi hajlandóságairól, s ebben is tulajdonképpen várakozás volt kifejezve. Mert ha éppen az angol kormány utó lag olyasmire jönne reá, hogy az elismerésre nem volt ok és hogy ő csak megtévesztések folytán ragadtatta magát az elismerésekre, ennek igen kellemetlen visszahatásai lehetnének. Tehát ezért is sietni kell, hogy a népkisebbségek iránti hajlandóságokat határozott tényekkel lehessen bizonyítaná. A nemzetközi közvélemény várakozásával függ össze az is, hogy az európai népkisebbségek kongresszusán szintén szerepelt a Maniu-kormány inépkisebbségi törvénytervének a bejelentése. A kongresszus főtitkára, Ammende Ewald ur éppen most már kérdezi is, vájjon „elég erős-e a Maniu-kormány, hogy a kisebbségi kérdést megoldja“? A kérdezésben számvetés van, hogy a belső helyzetekben nehézségek támadtak, amelyek a kor mányt legjobb terveiben is hátráifutóan zavarják. De a számvetés mellett a kérdező mintegy számon is tartja, hogy a román kormány egy nagy ígéret teljesítésével adós nemcsak az ország kisebbségeinek, hanem Európának is. Vájjon elég erős-e a kormány, hogy a kisebbségi kérdést megoldja? Mi ezt a kánde- zősködést azzal szeretnők pártolni, vájjon elég belátó-e a kormány, hogy a megoldás kulcsát megtalálja? Mert ha ez a kulcs megvan, akkor a belső helyzet nehézségei csak könnyebbülhetnek, hiszen megnyílik az ut az ország népviszonyaitnak a nyugodt egyensu- lyozódására. Ez pedig a kormány helyzetének az erősbödésére is visszahat. Szóval tehát; nem a kormány erejétől függ a népkisebbségi kérdés megoldása, hanem megfordítva, a népMuzsikus? Zenebarát »111 Szereti a zenét I £ £ I A legszebb karácsonyi ajándék az uj Moravetz-album Kapható és megtekinthető minden könyvkereskedésben. kisebbségi kérdés megoldásától függ a kormány ereje. Mi azt tartanók, hogy csak őszinte, bátor kilépés kell ebben a kérdésben, s akkor ez a kilépés az összes egyéb kötődések gondjából magára vonja a figyelmet. Még a szokásos áskáilódásoknak is mintegy uj és jelentős tápláléka fog lenini. A kilépés nyíltsága azonban az irutrikusokat is arra kényszeríti, hogy nyílt küzdőtérre álljanak, s ott vívjanak meg a maguk vélt igazáért. Ez a nyílt küzdelem okvetlenül mciggondolásokat fog ébresztem, felvilágosodásokat fog támasztani. Végeredményben még az iimtxikusok is kellL, hogy valami értékelést adjanak az ország különböző népeiről. Ez is csak a különböző népek közötti kölcsönös értékelésnek a jóindulatára ing vezetni. Ebből pedig csak a inai zavaros helyzet tisztulása állhat elő. De külön hangsúlyoznunk kell, hogy a bcátor kilépés mellett az őszinteség is szükséges a kormány részéről. Mire értjük est az őszinteséget? Arra, hogy necsak mondvacsinált, kirakati mutogatásra szánt rendelést akarjon a n é p k i se bőségek részére, hanem azok létének és fejődése feltételeinek valóságos biztosítását. Ebben van a kérdés nyugvópontja, ebben van a helyes megoldás kulcsa is. Minden attól függ, hogy a népkiaebbségi kérdés megoldását mi célból, miféle ered- megoidás keresése azzal a célzattal, hogy a népkisebbségek akár lassan, akár gyors erőszakossággal felszívódjanak a néptöbheégbe. Másik célzat ennek az ellenkezője; elismerése annak, hogy a népkisebbségek is inlépek és a saját külön megmaradásukhoz és fejlődésükhöz megvan a természetadta emberi joguk. Ha őszintén, a népkisebbségek érdekében akarnak törvényt hozni, akkor csak ezt a második célzatot választhatják. És ha ezt választották, akkor megkapták az utat a helyes megoldáshoz is. Akkor eljutottak a tárgyilagosságnak arra a színvonalára, hogy mikor egy népki- sebbségtnek a kérdését akarom megoldani, akkor nem más nép szempont jából, hanem az illető népkisebbség szempontjából kell kiindulnom. És ezeket a szempontokat minden hátsó gondolat kizárásával meg kell valósítanom. Nem elég tehát például azt kimondanom, hogy egyötödrésznyi helyi lakosság a saját népkisebbségi nyelvét hivatalban, iskolában és minden helyi viszonyban szabadon használhatja. Hanem ki kell zárnom az olyan mesterkedéseket, melyek névelemzésekkel, vallások szerinti nemzeti csoportosításokkal. erőszakolt népszámlálási műveletekkel megváltoztatják és lefogyasztják as illető népkisebbség számbeli arányait. Hyerai mesterkedések arra vezetnek, hogy megvan ugyan kirakatnak az egyötödrészes nyelv- használati jog, de nem lesz meg az az egyötödrésznyi népkisebbség, mely hasaméig a jogot. A népkisebbségek ügyének helyes rendis- zése ilyen furfangos hátsó gondolatoknak helyet nem adh~t. A népkisebbségekhez való tartozást haté tgj önkényekre nem bízhatja, (Mai számunk 28 oldal.) ksz-s ereje a loniu-tiormánpli a aápMsslséii Más megoldására ? Irta : Paál Árpád -
