Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-10 / 257. szám
6 !XII. VVF. Î57. ’SZÁM. A színésznő tűzhalála Jelentette a Keleti Újság, hogy Lahne Hamsel szépségéről ismert berlini színésznő egy automobilszeren, esetlenség alkalmával porrá égett. Jól ismertem ezt a szép leányt. Egy kávéházba, egy törzsasztalhoz jártunk. A tüztől mindig félt. Cigarettára nem lehetett rágyújtani a közelében, vagy csak nagyon óvatosan, erősen félrehuzódva s még igy is türelmetlen és ideges volt úgy, hogy a leghelyesebb volt lemondani a dohányzásról a társaságában, Még a cigaretta parazsát is ijedt és tágult szemekkel nézte, mint a gyerek a kisértetet. Izgett-mozgott a helyén mindaddig, mig a cigaretta parazsa ki nem aludt- A cigaretta elhullott hamujával azonban sokszor láttam játszani- Mindenféle ábrákat rajzolgatott a kezeügyébe került fog- piszkálóval vagy gyufaszállai. izekkel az érthetetlen vonalakkal az idegessége és a félelme misztériumait rajzolgatta talán s egy ilyen alkalommal véletlenül egy még ölgyujtatlan gyufaszálat merített- a hamutartóba. A gyufaszál a még meleg hamuban rekedt, hirtelen sistergéssel magasra lobbant s Lénát csak hosszas könyörgés után lehetett visszavonszolni az asztalhoz- Sikító szájjal szaladt ki az étterem halijába s hosszú ideig utána fázva és remegve hallgatott. A lobbanó láng páni félelemmel töltötte el. Erről a félelméről nem is tudott beszélni s valójában senkise tudta, hogy honnan és miből ered az a speciális isszonyata, hogy a tűznek csak bizonyos formáitól telt. Rövidzárlatra s hasonló mai tüzlehetősé- gekre, amikből pedig egész sereg vette körül a színpadon, az uccán, a lakásában, — nem is gondolt. Ezek a veszedelemlehetőségek ugyanúgy nem léteztek a számára, mint a többi, ebben a tekintetben egészséges idegzetű ember számára. Léna csak a lángtól s a parázstól félt, ami kicsapható lánggá lehet. A kulisszák mögötti színpadi reflektorok közelében ő is ugyanazzal a természetességgel járt, mint a többi szinész. A rejtetten dohányzó színészekre azonban kitartó, sokszor nevetséges alapossággal vadászott- A tüztől, ami elcsufithatja, vagy elégetheti, megszakítás nélkül, tehát nem valami asszonyi sze* szélyből kifolyóan csak olykor és ideges állapotban, de mindig és gyerekes, primitiv egyszerűséggel félt. Ebből a félelméből nem lehetett, kigyógyitani. Mindenféle kúrákat ajánlottak neki. Tréningét és pszihoanalizist, S voltak, akik egész drasztikusan akarták kiszedni belőle azt az idegességet. ÉgQ gyufával, vagy gyertyával ijesztgették, hogy megszokja. Ezekre azonban ő a legfájdalmasabban reagált. Az igazán nagyvilági és valóban ragyogó nő ilyenkor siralmasan összeesett, hosszudiosszu percekig sirt a fájdalom olyan Kitűnő utazás Hrmhurgg-ból a Rambnrg-Amerika Linie-ve» üéBameri&ábi», (Argenünia. Uruguay, Chile, stb.) KüzépanterlkAba (Columbia. Venezuela Cuba, Mexico) . K@n@ciába és EszakameHfiába elsőrendű gőzösökkel. - Kitűnő elhelyezés és ellátás — Felvilágosítások és ismertetők díjmentesen kaphatók: Haiaburg-Amerikn Linie S. A. r. Lazarovitz L. H Vezérigazgató. Ciur, Strada Resale Ferdinand Ne. 69. Timişoara, Sir. Mercy 2. Bucureşti, Calea Grivifei 7Sít. 'laawBwfe , vásárolni , skálázásával, ami az idegekre ment s ugyanazzal a félelemmel és idegességgel töltötte el az embert, mint amilyen őt nyögözte. S most szegény Léna egy felborult autó romjai alatt mégis porráégett— A pszihoiogus és metapszihikus hajlamú óletfürkész egy ilyen esetben tényleg sok mindent láthat. Végzetes erejű összefüggések felöl gondolkozhat s talán azt mondhatja,, hogy némelyik ember, ha nem is tudatosan és szavakba foglalható világosan, de a sejtésnél brutálisáét) erejű botor érzéssel tudja, hogy mi lesz a veszte. Az ilyen esetek kétségtelenül jogosulttá teszik a gondolkozás ilyen irányú kalandjait, s talán rengeteg adalék során némi valószínűséggel következtetni is lehetne arra, vájjon az ilyen természetű idegességek nem a halálösztönök életjele-e az emberben? Freud lélektanában, mint tudjuk, a hangos és feltűnő élctösztönök működésén kívül beszél egy, nagyrészt öntudatlanul működő és ható halálösztönök meglétéről. Igaz, hogy csak biológiai értelemben s az is igaz, hogy Freudnek ezt a konstrukcióját — misztikus karaktere miatt — még szükebb hívei közül is sokan elvetik. A gondolatot azonban, mely az ilyen eset nyomán elindulhat, nem egykönnyü megállítani még akkor sem, ha a tudomány megállást parancsol, mert valami öszefüggés féle mégis lehet, sőt van, még ha a tudomány nem is tudja hovatenni a törvényei közt... Van — ilyen kifürkészhetetlenül, mint a szegény, szerencsétlenül járt berlini színésznő esetében, aki a közelében lobbanó gyufaláng láttára idegzete elemi mélyeiben valószínűleg mindig a halál ellen védekezett. Talán az ösztönei közt, volt egy elmerült, de élesen látó szem, ami látta a jövőt s minden egyes lobbanó láng villanatakor menekülni késztette- A dolog valószínűleg úgy áll, hogy az ösztöneink egy csomó ezer évvel intelligensebbek, mint az intelligenciánk s ezek az ösztöneink látnak és tudatnak. Homályos szédületekbeu és idegességek közt halljuk is az intéseiket és a figyelmeztetéseiket, csupán szavakba nem tudjuk foglalni azt, amit mondanak. Csak „félünk“ és „különös érzéseink vannak,“ holott ezekben a homályos utalásokba bele van Írva az életünk, amely egy napon pontosan úgy ér véget, ahogy nem akartuk félelmeink közt, hogy végetérjen. Az élet „kifür- készhetetlenségének“ ‘ ez a minden emberben valaminő formában meglevő tudomás nélküli tudomás az egyik magyarázata. (G. G.) A budapesti honvéd főtörvényszék leszállította a kémkedő Pecha Vince büntetését (Budapest, november 8.) A' legfelsőbb magyar honvéd törvényszék Vogt Vaklemái- tábornok elnökleto alatt pénteken zárt tárgyaláson ítélkezett Pecha Vince és Tóth János kémkedési ügyében. A legfelsőbb törvényszék megsemmisítette a katomiai törvénykönyv 824. szakasza alapján a honvéd- törvényszék ítéletét. Az uj ítélet szerint Pecha négyévi és hathónapi snlyos börtönt kapott, minden hónap első napján böjttel és kemény fekvőhellyel s minden hatodik és tizenkettedik; hónapban magánzárkával. Büntetésébe kétheti vizsgálati fogságot számítottak be. Tóth Jánost kémkedés kísérletéért a legfelsőbb hon védtörvényszók kétévi és hathónapi súlyos börtönre Ítélte minden ható dik és tizenkettedik hónapban magáné árkával. H)M8iNNMI«WWWtWWWNI*MI Ötszázötven két nürnbergi vendég érkezett Budapestre, hogy a magyar-német kulturk özeled és ügyét szolgaija (Budapest, november 8.) A februári nürnbergi magyar hétre válaszképen csütörtökön 55? nürnbergi vendég érkezett Budapestre I-oppe nürnbergi főpolgármester vezetése alatt. Loppe pénteken fogadta a sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy a nürnbergi magyar bét mély benyomást hagyott hátra Dél- németországba'n s most azért, jöttek Budapestre, amely városhoz baráti kapcsolatok fűzik a nürnbergieket, hogy a látogatás viszonzásuk épen elhozzák Nürnberg szellemi erejét. A nürnbergi városatyák pénteken megjelentek a budapesti fővárosi közgyűlés alkalmával a terem karzatán, mire a gyűlésen résztvevők percekig tartó ünneplésben részesítették őket. A vendégekkel együtt érkezett nürnbergi birkózók jávában treníroznak a vasárnapi versenyre, amelyen háromnégy győzelemre számítanak. Amint ismeretes, mult évben Nümberg- ben már rendeztek magyar hetet és a németmagyar kulturális együttműködésinek e szép manifesztációját jövő év februárjában Nürnberg megismétli. Ezúttal ötszázötvenhét utassal futott be a különvonat, amelyen Goldberger bajor kultuszminiszter is megérkezett. A megérkezettek között olt vannak a nürnbergi városi előkelőségek, a Deutsches Theater és a nürnbergi Opera tagjai, festők, gépészek és egyszerű, művészetért rajongó nürnbergi polgárok. Az előcsarnokba, ahol a fogadtatás történt, először Hermann Luppe, , nürnbergi főpolgármester lépett Dürr városi tanácsnokkal, Johann Maurach operaházi fő- intendánssal és Friedrich Trangott Schultz tanárral, a nürnbergi városi gyűjtemények igazgatójával. A német énekkar dala után Kertész K. Róbert államtitkár üdvözölte a vendégeket gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevében, hangsúlyozva a Nürnbergi Hét kulturális jelentőségéi Kertész K. Róbertmé hatalmas virágcsokrot nyújtott át Luppe főpolgármesternek. Berczell alpolgármester a főváros részéről köszöntötte a vendégeket. Pénteken este diszelőadást tartottak a nürnbergiek tiszteletére az Operában, amelyen Dohnányi dálmüve, A tenor került színre.
