Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-10 / 231. szám
Claj-Kolozsvir, 1929. október 10■ Csütörtök JCBTlUrSJtG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed ívre 300 lej, egy hóra 100 lej. ^ 12 oldalas szám ára ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bzerkeszlckég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 231-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAöOMí 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengi Egyes szám ára 20 fillér fl paradoxonok országa A végszó elhangzott a Tuka-perben. De nem hangzott el csehszlovák állam pőrében. Épen ennek a pörnek magnézium fényénél látjuk meg, hogy nem minden áll ebben az országban biztosan a maga helyén; kézzel fogható valóságok helyett igen sok a festett kulissza; könnyen összeomló rabitz-falak vasbetont mímelnek. Csehszlovákia tiz év óta még a készülődés, formakeresés kaotikus állapotát éli. Le nem tagadható, hogy a csehszlovák honalapítók, akik zseniálitással az időpont legkedvezőbb eshetőségei mellett Európa és Amerika különböző hotelszobáiban kicirkal- mazták, meg is csinálták ezt az uj országot, rendkívüli ügyességgel próbálták elhitetni a külfölddel a csehszlovák államberendezkedés tökéletességét. Máa-már abban az illúzióban ringatták magúkat, hogy ennek az országnak felépítésében nincs semmi mester kéltség, egyenes folytatása az ezer év előtti Venczel királyságnak, hogy a Bila Horát követő pár évszázad csak intermezzo volt, Csheszlová- kia úgy, ahogy a nacionalista szivekben él, azonos minden olyan ország életével, amelyet egy meg nem szakított jogfolytonosság, lassú történeti folyamat, természetes földrajzi és népegyüttmüködési adottság törvényszerűségei határoznak meg. Tizenöt évet kapott Tuka_ egyetemi tanár egy olyan bűnért, a melyért most egy egész országrész vállalja a felelősséget. Amig a börtön ajtaján bedobnak egy »hazaárulót“, a rácsokon keresztül kimentik, mint egy imáginárius eszme hordozóját, „szabadsághőst“ csinálnak belőle. Az egyazon országban élő népek százezrei követelik, hogy nyirják le a Tuka haját, öltöztessék csikós rahruhába, ugyanakkor Csehszlovákia más százezrei a képviselőválasztásokon listavezetőnek teszik meg és az ő nevével indulnak uj harcba. Minő paradoxon ez: Prága hadat üzen Rózsahegynek, Rózsahegy hadat üzen Prágának, két ugyanazon város egy törvény, egy állameszme, egyetlen összekovácsolt közjogi egység kényszer alatt As mégis mindakettő oly távol áll egymástól, mint amilyen távol csak hadban álló nemzetek fővárosai lehetnek. És egy másik jellemző paradoxon: a legutóbbi Masaryk nyilatkozat és az ezt követő kormánycáfoliat. Csehszlovákia köz- társasági elnöke, az ország legelső embere, aki kifelé az állameszmét testesíti meg, immár nem első Ízben nyilatkozatot adott le emlegetve a revíziót, esetleg a csehszlovák államtest jelenlegi integritása elvének föladását Magyarországgal szemben. Amint a budapesti lapok által közölt, Masaryk által- is kézjeggyel hitelesített dokumentumokból kitűnik, Masaryk köztársasági elnök a békés megegyezés érdekében olyan engedményekre mutatott elvi hajlandóságot, amely- lyel szemben szinte fanatikus szenvedéllyel zárkózott el az egész csehszlovák külpolitika, sőt annyira ment, hogy egyenesen dezavuál- ta saját államfőjét. Azt mondja a cseh kőnyomatos, hogy Masaryk a neki imputált nyilatkozatokat sem a múltban, sem a jelenben nem tette meg. A dementi azonban erőtlenül esik vissza, amikor a nyilatkozat megtételét a tények, a logikai következtetések egész láncolata támasztja alá. A csehszlovák sajtó berkeiben is jól tudják, hogy a külföld a jelen esetben nem veszi készpénznek a dementit —- de hogy a groteszk eset megtörténhetett, hogy Csehszlovákiában Az alkotmányozó gyűlés ma délelőtt tiz órakor választja lorga nem tartja valószínűnek Mária királyné vagy Elena hercegnő régensségét és törvényesnek ismeri el a kormány intézkedését A régensváiasztó gyűlésen résztvesz a Magyar Párt is A liberális párt izgalmas gyűlése és állásfoglalása (Bukarest, október 8.) Buzdugan régens halála egyszerre összehívta a politikusokat az ország minden részéből s a politikai vakációt harcos hangulat váltotta fel. A kormány cselekedete, amellyel a királyi hatalom gyakorlását a régens megválasztásig magára ruházta, a legélesebb ellenmondást váltotta ki a liberálisokban s a Viitorul és az Universul államcsínyt emlegetnek. Amint ismeretes, úgy a liberálisok, mint az averes- eanusok elhatározták, hogy a régens választó gyűlésen nem vesznek Vészt s ilyen értelmű határozatukat kedden a régenstanács két tagjának átnyújtott memorandumban kifejezésre is juttatták. Nem lehetetlen, hogy a liberálisok arra számítottak, hogy a régenstanács két tagja és a kormány között ebben a kérdésben nézeteltérés van, ebben a számításukban azonban csalódtak, mert ahogyan a Dreptatea, a kormány hivatalos lapja kommünikéjében közli, a kormány lépése a régensek beleegyezésével, tudtával és jóváhagyásával történt s a kormány és a korona két képviselője között teljes az összhang. Az alkotmányozó gyűlés szerdán délelőtt tiz órakor választja meg az uj régenst s az igy kiegészített régenstanács holnap már, újból mint a királyi előjogokat gyakorló intézmény vesz részt az elhunyt Buzdugan régens temetésén. A régens temetése (Bukarest, október 8.) Buzdugan régens temetése szerda délután fog lefolyni, az elhunyt családja, a régenstanács, a kormány tagjai, a két házelnök, a volt házelnökök, a volt miniszterek, a diplomáciai testület tagjai, a semmitőszék, a törvényhozó tanács tagjai, a parlamentárok, a tábornokok és a magas állami demnitárinsok jelenlétében. A gyászszertartás után ágyú talpra helyezik a koporsót s az állomásra viszik ki, ahonnan azután Pharaoneba szállítják. A koporsó előtt a klérus fog haladni, majd az elhunyt kitüntetéseit viszik bársony párnán. A gyász szál la gokat a házelnökök, a kormány egy tagja, a semmitőszék elnöke és két tábornok viszik. A koporsó után az elhunyt régen* családja halad s a temetésen résztvevők a fenti sorrendben. A koporsóval a vonat hat óra harminc perckor indul el Pharaoneba, ahol a halottat csütörtökön Teggel helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban a család, a kormány tagjai és a különböző delegációk jelenlétében. A legutóbbi minisztertanács elhatározta, hogy a pharaonei állomást ezentúl az elhunyt régens tiszteletére Gh. Buzdugan állomásnak fogják hivni. Mamii minisztereinek kihallgatáson jelent meg Mária királyné és a régensek előtt (Bukarest, október 8.) Maniu Gyula miniszterelnök kedden délelőtt a régenstanács két tagja, azután pedig Mária királyné előtt jelent meg kihallgatáson, majd pedig Jorgával folytatott hosszabb megbeszélést. Ezután az Athene Palaceban Maniu Lapuval tárgyalt. 'A1 beszélgetések és a kihallgatások mindenesetre a megválasztandó régens személyével voltak kapcsolatban, azokról azonban semmi sem szivárgott ki. A Bratianuval és Averescuval tervezett értekezletek elmaradtak, amennyiben úgy a liberális, mint (Folytatása a második oldalon.) megint nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal, hogy a köztársasági elnök vágmen- ti villájában és Benesék Moldova melletti külügyi portáján ép úgy két malomban őrölnek, mint ahogyan Prágában és Rózsahegyen ez a jelenség is fölfedi a mai Csehszlovákia hallatlanul paradoxális helyzetét. Jugoszlávia a horvátok és szerbek között dúló nagy ellentéteket előbb a diktatúra zsákjába igyekeztt bekötni és most megváltoztatta az ország eddigi közjogi nevét, a zsákra olyan cimet irt, amely Jugoszlávia államegységét mégjobban kidomborítja. — Én téged pontynak keresztellek! — mondotta az egyszeri püspök az anekdota szerint a húsétel láttára és ugyanezzel az operett-kibontakozásra jellemző technikai fogással igyekszik Jugoszlávia után Csehszlovákia is élni, pontynak kersztelve el, azt, ami minden, csak nem ponty. A paradoxális megoldások most egyre-másra kergetik egymást Csehszlovákiában, de ennek az eredménytelen hajszának csak egy tanulsága van. Csehszlovákia, amely a legközelebbi napokban a szlovenszkói őslakókat, magyarokat, tótokat, ruténeket egyetlen Prága ellen felvonuló egység fegyverzetében fogja találni külpolitikája tekintetében, közjogi politikája tekintetében válaszúira került. A ponty- kersztelés játékát tovább folytatni nem lehet, valami kibontakozást kell találni és a kibontakozás keresésének tétova hangja bukkant föl Thomas Masaryk, a hetvennyolc éves köztársasági elnök ajkain is. Mai számunk 12 oldat
