Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-09 / 230. szám
XII. 6VP. 230. SZÁM KXMXmmm A magyarság egysége impozáns erővel nyilatkozott meg a kolozsvári Magyar Párt intézőbizottsági ülésén Megtörtént az állásfoglalás a községi választásokra való felkészülés és magatartás ügyében — Hetven tagból álló bizottságot küldöttek ki (Kolozsvár, október 7.) Tegnap délután négy órai kezdettel az Országos Magyar Párt központi irodájában a kolozsvári tagogat rendkívül nagyfontosságu intézőbizottsági ülést tartott. A vasárnapi ülés iránt szokatlan érdeklődés nyilvánult meg, és a bizottság tagjai csaknem teljes számban jelentek üreg. Az ülésnek a legfontosabb tárgya a közelgő községi választásokra való felkészülés és a választásokon tanúsítandó magatartás megjelölése volt. Az intézőbizottsági ülés hangja és színvonala mindvégig emelkedett {ormában domborította ki a magyarságnak a közelgő választásokon váló egységes állásfoglalását. Soha még ilyen lelkes, egyhangú és az egész magyarságra, illetve az egész magyar kisebbségre kiható határozatot a magyar egységről nem hoztak, amelynek a jelentőségét és mélységét különös hangsúllyal huzza alá a za körülmény, hogy az intézőbizottsagi ülésen valóban a kolozsvári magyarság minden rétege képviseltette magát. Az ül'ést délután fél 5 órakor dr. Paál Árpád, tagozati elnök magasröptű beszéd kíséretében nyitotta meg és ismertette az uj közigazgatási törvényt. Röviden megvilágította, hogy a kormány kínos helyzetben, valósággal áterőszakolta az uj törvényt, amelynek a gerincét képező tartományi kormányzóság eredeti megvalósítását valósággal elejtette és ezzel a tervezett önkormányzatot és közigazgatási decentráiizációt adta föl. Ugyancsak elejtette a kisebbségi jogokra vonatkozó szakaszokat is. A kormány a törvény megalkotásánál a régi pártokkal formális harcot vívott meg, de végül is megegyeztek, a tartományi önkormányzatot feladták és ahelyett, hogy a kisebbségi jogokat kiszélesítették volna, még jobban megnyirbálták. Az ellenzék és a kormány a mi vissaszoritásunkban kezetfogtak. Paál Árpád a napnál világosabban mutatta be, hogy a kisebbségeket a polgármesteri kinevezés jogával, illetve annak a törvénybe való iktatásával a legnagyobb sérelem érte. — Mit jelent a kinevezés? — mondotta Paál Árpád. Nem jelent mást, mint azt, hogy színtiszta, magyar városokban és községekben is csak román ember lehet a polgármester, mert ha választás utján a listára egyetlen román sem kerülne be, akkor is a kormány a hivatalba li tagok közül nevezhet ki valakit, vagy pedig olyan magyar embert, aki a kormány szekerét tolja. A mostani törvény szerint csak papíron van önkormányzat, de a valóságban nincs. Pedig a külföld felé úgy tüntették fel, mintha tökéletes volna az önkormányzat s a kisebbségeknek a jövőben rózsás lenne a helyzetük. Ezzel különösen a népkisebbségi kongresszuson operáltak és már learatták a külföld helyeslését tí A „politikamentesség: jelszava Azután a községi listák összeállítására tért át. Rámutatott arra, hogy a törvény intézkedése ennél a pontnál is homályos. Ez látszik abból is, mivel a községi listák öszeállitása minden városban más és más formák között történik. Más Kolozsváron, más Aradon, Vfárma- rosszigeten és más Székelyudvarhelyen. A zavart még növeli az a körülmény, hogy Bukarestben egyes kormánytényezők és Jorga kitalálták a községi választásokra a politikamentesség jelszavát. Mi volt ezzel a céljuk? Nem más, mint a magyarság egységét megbontani. — Külföld felé, — mondotta dr. Paál Árpád, — a választási politikamentesség jelszava is csak porhintés. Mi tudjuk azt, hogy a politikamentesség alatt a legravaszabb politikai megmozdulás áll. Mi is azt tartjuk, hogy a közigazgatásnak válóban politika- mentesnek kell lanie, de a választás a múltban is. most is. mindig politikai aktus volt. Nem titok, — mondotta emelkedett hangsulylyal az elnök, _ hogy Bukarestben kiadták a jelszót: Le kell törni a magyarság számbeli és kulturális fölényét. — Erre jó a politikamentes választás. Épen Kolozsvárt szemelték ki a legerősebb harc színhelyéül. Tudja mindenki, hogy hetvenszázalékos többségünk van. Ezt a többséget akarják' megtörni, mert tudják azt, hogy Kolozsvár mindig összekötő helye volt a nyugati magyarságnak és a székely ségnek. Ezért fontos hogy épen Kolozsváron mutatkozzék a legerősebbnek és a legegységesebbnek a magyarság. Minden szeparációs törekvés jelszava a magyarság egysége ellen tör és ha Kolozsvárt magyar szempontból elveszítjük. akkor az egész magyarság jövőjére sötét fátyol borul és a kisebbségi problémát hántoljuk el örök időkre. Utána Vásárhelyi jános püspökhelyettes és országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Költőiszárnyalásu beszéd keretében hangsúlyozta ő is, hogy különösen ma nagyon fontos, hogy a közelgő községi választásokon a magyar egységet megőrizzük. Lehet közöttünk felfogásbeli, gazdasági eltérés, de azt itt egymásközt intézzük el és az egész világ előtt dokumentálnunk kell, hogy egy lélek és egy akarat vagyunk- Csak a magyarság egysége az a fundamentum, amelyre a jövőben építhetünk. Utána Szabó József földész szintén az egység mellett foglal állást. Ha mi, földművesek, — mondotta — a learatott búzát nem kötjük össze, akkor széthull, szétesik, eső, szél megrothasztja azt. Dr. Bernét Ágoston azokról a tanácskozásokról számol be, amelyek az utolsó hetekben külömböző helyeken történtek. Hangsúlyozza, hogy úgy a politikamentesség, valamin a külön pártok alakítása, komolytalan- ÉRTESÍTÉS A hires „Három korona44 selyem harisnya gyár az őszi és téli szezonra „Három korona“ cérna harisnyát dobott a piacra. Ennek a harisnyának megvan minden kívánt tulajdonsága. Kielégít minden modern igényt elegáncia és finomság tekintetében és rendkívül rugalmas lévén a láb minden formájához teljesen hozzásimul. Â „Három korona“ cérna harisnya az igazi higiénikus harisnya és a legkiválóbb külföldi orvosi tekintélyek igazolták, hogy ez a harisnya megóv a köszvénytől, reumától stb. és a magyarság nagy egyetemétől távol ál.! Torday József, a Keleti Újság főszerkesztője gazdasági szempontból fogja meg a kérdést. Beszéde során rámutat arra, hogy már tiz esztendeje a kolozsvári városházáról száműzve van a magyar nyelv és alig találni pár magyar nemzetiségű tisztviselőt. Csak a magyar egység erejével tudjuk-kivívni, hogy a magyarság jogait biztosítsuk a városházán. Eddig csak kötelességeket róttak reánk, de a jogainkból mindig kiforgattak. Azt indítványozza, hogy a választásokon való részvételben a végső állásfoglalást bízzuk a párt vezetőségére. Utána Onofrei ácsmester. Hantos párt'itkár és Balázs István földész szólaltak fel. Kovács Dezső igazgató a felszólalások alapján azt indítványozza, hogy a külömböző iparágak maguk válasszák meg maguk között a községi választásra a jelöltjeiket és azt terjesszék a párt elé. Az utolsó szónok Nyíró József, a ragyogó tollú iió volt, aki megható, emelkedett nangu ékesszó’ással aposztrofálta a magyar egységet és szűrte le az impozáns ülésnek az egész magyarság jövőjére kiható tanulságait. Végül a hetven tagú intézőbizottság lekes egyértelműséggel a következő határozati javaslatot hozta: Â határozati javaslat „Az Országos Magyar Párt kolozsvári városi tagozatának intézőbizottsága behatóan foglalkozott az uj közigazgatási törvény életbeléptetése folytán előállott kérdésekkel. Kimondotta. hogy az uj községi névjegyzékek össze állítását hiányosnak tartja, s hogy ezen a hiányon a!z egyesek folyamodásai lutján is, de a hatóságokkal való érintkezés célszerűbb megszervezése róván is okvetlenül szükséges segi teni. Az uj közigazgatási választások miatt me gindult mtítgalmakat is la párttagozat részletesen megvitatta. E tekintetben kimondotta, hogy a magyarság egész tömegének a magyarpárt körüli összetartása a magyar eszmények szem pontjából is, de a választások jó eredménye szempontjából is feltétlenül szükséges. A mag yarság országos helyzete is .megkívánja, hogy helyenkénti külön érdekű töredékek ne képződ jenek. Minden magyarnak tehát az összetartás ápolása becsületbeli kötelessége, s ha valaki ezt a kötelességét megszegi, úgy az egész magyar társadalom részétől csak súlyos elitéltetés ben lehet része. Éppen azért a kolozsvári Magyar Párt tagozata saját tagjait figyelmezteti, hogy minden külön utón való járástól tartózkodjanak, s magatartásukat a Magyar Párt közös elhatározásai szerint irányítsák. A tagozat a válasz tási jegyzékek megfelelő kiegészítésének úgy a közönségnél, mint a htóságnál való sZorgalm azása, valamint az uj közigazgatási választások egyéb technikai előkészületeire állandó albizott sápot küld ki, melyet felhatalmaz arra is, hogy magát célszerűen kiegészítse. E bizottság a választásnál annak idején szükséges jelölések érdekében is tájékozódik. E végett minden fogl alkozási ágnak az érdekképviseletét is számba- veszi és tájékozódásai eredményéről jelentést tesz az intézőbizottsághoz, mely aztán az országos pártközponttól érkező utasításokat is figyelembe véve, a további végleges elhatározásokat megteszi Az állandó albizottságba kiküldettek az elnökség tajai, u. m. Reményik Károly tb. elnök, dr. Paál Árpád elnök, Andrásovszky Dániel, Hexner Béla, Rácz Mihály, Szabó József, Török Bálint, dr. Zágoni István alelnökök, Hantos Gyula, dr. Ehrlich István, dr. Veress Endre titkárok, dr. Bartha Ignác, dr. János Gáspár ügyészek, továbbá a következő tagok: Dr. Balázsy Imre lelkész. Balázs István kisgazda, dr. Bernád Ágoston ügyvéd. Burk- hardt Károly kereskedő, dr. Csák István orvos, Cseh József iparos, Daly M. János mészáros, Deák Ferenc lelkész, Deák Ferenc asztalos, Fodor Antal fodrász, Gombos Benő kereskedő. dr, Grois Oszló főszerkesztő. Grucza Lipót tisztviselő. Havas Lázár kereskedő, Hevesi József iparos. H:rsohfeld Károly kereskedő, Horosz Ignác kereskedő. Hosszú Jenő főmérnök, dr. Höntz Kálmán orvos, Jakner József iparos, dr. Jancsó Ödön orvos, dr. Jelen Gyula birtokos, Kovács Dezső igazgató, Kocsis Ferenc gazda, Morvay Vilmos kereskedő, Onofray István ács, Réthy Károly mészáros. Szilágyi András gazda, Szilágyi Arthur kereskedő, Szele Márton kereskedő. Torday József főszerkesztő. Vásárhelyi ■ János ref. püspökhe- lyettes, dr. Vékás Lajos vezérigazgató, Zágoni Szabó Mihály gazda. — Szökő ár pusztított Franciaország és Anglia partjain. Toulonból jelntik: Vasárnapra virradó éjjel nagy szökőár pusztított Franciaország és A.nglia egyes partvidékein. Az okozott kár óriási, Hajók sülyedtek el, töltések és hidak rombolódtak össze, több vasúti vonal súlyosan megrongálódott .
