Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-09 / 230. szám
Képviseló'fiáz Clttf-Koloxsvár, 1929. október 9. ■ ELETIUrSJftí ELŐ FIZETÉS BELFÖLDÖN: 3 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed érre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bíerkesxtőeég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 230-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOWi 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Buzdugan régens a ravatalon Csütörtök reggel helyezik örök nyugalomra a birtokán levő családi sírboltba — Három napos gyászt rendelt el a kormány A Malim-kormány negyvennyolc órára átvette a korona előjogainak gyakorlását Szerdán délelőtt történik meg az nj régensnek a megválasztása Romániának ismét mély gyásza van. Buzdugan V. Glieorghe a seminitőszék volt elnöke, a hármas régenstanács volt tagja, hétfőn reggel hosszas szenvedés után elhunyt. E magas tisztet Buzdugan két esztendő Óta gyakorolta, mindig körül tekintő tapintattal, pártokon, világnézeteken, a hétköznap kis cselszövésein felülemelkedő tárgyilagossággal, hozzáértéssel, tapintattal és. szívvel. [Viharos események vajúdásából született meg a régentura, a romániai közélet kritikus napjaiban, nem csak alkotmány válság idejében, de abban az időpontban, amikor késhegyig menő ádáz gyűlölettel állottak szemben egymással a politikai pártok is. A ré- gensi felelősséget megnövesztette az idő, a feladat-kört kiszélesítette, hatványozottabbá tette. A régentura nem szimbólumként állott a politika síkján, de alaotó, fékező, irányitó, iniciativákban gazdag tényezőkként — noha visszavonult a háttérbe és a hangját az ország csak legünnepélyesebb és legsorsdöntőbb eseményei kapcsán hallatta. Nem tudjuk, nem vitatjuk, nem tesszük mérlegre hogy mennyi része volt e hármas fejti regen- turában az egyik régensnek, vagy a másik régensnek, hogy minő súllyal esett latba e legmagasabb közjogi méltóság viselői egyikének, vagy másikának a véleménye és elhatározó ereje, azt azonban tudjuk mi is, akik »fővárostól messze élünk, hogy Buzdugan ré- gens nemcsak a jogeszme magasra, emelt elvének volt a hordozója e tanácsban, nem csupán egyensulyozója és összhangolója a régenstanács másik két tagja véleményének, de egy igen aktiv faktora azoknak a régens- tanáesi döntéseknek, amelyek visszarendeltek és előtérbe hoztak kormányokat. Buzdugan rendkívüli jogászi műveltséggel, az or- •zág törvényeinek ismerete, munkabírásának teljes odakoncentráltsága, bizonyos fogékonyság, nemcsak a nemzeti eszmék, de demokratikus eszmék iránt is. Tekintélye, amelyet az ő esetében nem a származás adott, hanem az egész ember* az egész egyéniségnek frappirozó teljessége, a régenstanácsban oly kilátótoronyhoz juttatta, amelyből bizonyára messzebbre látott el, mint a politikának ama gyakorlói, akiknek nézőpontjait, cselekvésük horizontját néha eltakarták a pártszenvedélyek, az elvérvényesülés. Beavatottak úgy tudják, hogy Buzdugan- nak jelentékeny része volt abban is, hogy a liberális párt sakkhuzásai dacára a régenstanács Maniu Gyulát bízta meg a kormány megalakításával. A beavatottak azt is tudják, hogy Buzdugan állandó érdeklődést mutatott az ország kisebbségeinek helyzete iránt és e tekintetben jóakaratokat mutatott. Mi kisebbségiek pályafutását tulajdonkénen csak azóta kísérhetjük figyelemmel, amióta otthagyva seinmitőszéket a korona előjogainak gyakorlásával bízatott meg. De e két év azt az érzést erősiti a kisebbségi politikai körökben, hogy az elhunyt régens nem volt közömbös szemlélője Románia kisebbségeinek a több jogokért vivott szabadságharcában. Mi történik ezután? A régens halála kieresztette Aeolus barJangjálml a politika szeleit. Negyvennyolc órán azon vitatkoznak majd a különböző pártámyalatu lapok, hogy volt-e joga Maniunak, negyvennyolc óráig is gyakorolni a kormány előjogait vagy sem! Most még sűrű homály fedi, hogy ki lesz a régenstanács harmadik tagja. Reméljük azonban, hogy zökkenés nélkül, zajlik le a két napos interregnum, a bekövetkező változás megnyugtatja az egész országot, mert Romániának igazán szüksége van arra, hogy legalább a régenstanács legyen az a szilárd pont, amelyre az ország minden polgára egyforma bizalommal feltekinthet. Hogyan történt a régens halála ? (Bukarest, október 7.) Buzdugan régens hétfő reggel 7 órakor hosszas, kinos agónia után halt meg. A halál hire már szombaton délután elterjedt az egész országban, ez a hir azonban korainak bizonyult.. Tény, hogy a régens állapota már szombaton este aggasztó és nagyon fájdalmas volt. Vasárnap hajnali negyed kettőkor étheres bedörzsölést kapott, minek következtében rövid időre el- szénderedett. Azonban öt óra felé újra felébredi és nero tudott többé elaludni. A vasárnapi nap folyamán többszöri elvesztette eszméletét. Mania miniszterelnök néhányszor megpróbált beszélni vele, de alig kapott értelmes választ. Éles fájdalmak alatt vonaglott az egész teste. Tegnap délben az orvosok kimondták, hogy nem lehet többé segíteni. Ezután egyik injekciót a másik követte, hogy legalább a fájdalmakat enyhítsék és beállott az agónia, amely hétfő regeglig tartott. Tegnap reggel hat óra felé elájult, hét órakor pedig az orvosok konstatálták a halált. Buzdugan életpályája Az elhunyt régens 1867 február 10-én született Focsaniban. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a bukaresti egyetem jogi fakultását végezte. 1892-ben lépett be az ország bíró testületébe s a Piatra Neamt-i törvényszéknél volt kisegítő bi- ró. Három év múlva ugyanilyen minőségben a Ram- nicul-Sarat-i törvényszékhez ment át, majd a Co- vnrlui-t törvényszéknél működött, ahol 1895-ben bíróvá nevezték ki. Ettől ai évtől kezdve a pályája gyors iramban emelkedik. 1900-ban a doloboi törvényszék elnöke lesz, majd a brailai törvényszék második szekciójának s azután az ilfovi törvényszék elnöke. 1905-ben. a. bukaresti Onrtea de Apel tanácsosává való kinevezését kapja meg, 1910-ben pedig táblai tanácselnökké lesz. Ugyan ebben az évben nevezik ki semmitőszéki tanácsossá. A békekötés után 1919. augusztus 28-án a semmitőszék első szekciójának elnöke, 1924. augusztus 5-én a sem mitőszák első elnöke lesz s ezt a magas állást töltötte be 1927. julius 20-ig, amikor a régenstanács ~~ Mai számunk 12 oldal eíektive megkezdte működését s amikor Buzdugan lemondott semmitőszéki elnöki állásáról, hogy uj és nagyfeleiősségü feladatával foglalkozhasson. Buzdugan régenst nagy tudománya és pártatlan objektiv ítélőképessége emelte az országot vezető ré- genstnács tagjai közé. Egész életében mindenkivel csak jót tett és mindenfelé egész működése alatt a harmóniát igyekezett létrehozni azokban a körökben, amelyekre működése kiterjed. Régensi műkő- (lésére is ez a jellemző. Kisebbségi szempontból ér dekes annak a felemlitése, hogy a Magyar Pártnak annak idején az esküt nem tett tisztviselők ügyében a régens kezéhez átadott memorandumában megígérte, hogy az ügyet az igazság szellemében fogja elintéztetni s nagyon valószínű, hogy a tisztviselők e kedvező megoldásában kiváló része van az elhunyt régensnek is. A Patria a kormánypárt kolozsvári hivatalos lapja az elhunyt régens érdemeit méltatva, hangsúlyozza, hogy Buzdugan régens a pártatlanság tökéletes érzékével tudta felfedezni a politikai áramlatok között a nép igazi érzületét kifejező irányt. Nagy jogi kultúrájával a legbeavatotta-bb és legalkalmasabb őre volt az alkotmányos rendelkezések. nek, bírája volt az annyira szenvedélyes politikai harcoknak és tisztelője a nép akaratának. Kiváló képességei napról-napra emelték a régenstanács tekintélyét, mint olyan intézményét, amely mentve van minden elsietéstől magas ítéletei meghozásában, A régenstanács bárom tagja egész bölcsességót arra irányította, hogy biztosítsák az országnak as njjáépités nyugalmát és folytonosságát. A Buzdugan régensben megtestesült szellem legmeggyőzőbb próbája a politikai kérdésnek a Mamn-konnány hatalmúra hozásával való szerencsés megoldása volt, mivel ez a kormány fejezi ki az ország közhangulatát. Súlyos órákban egy tekintéllyel rendelkező kormány a megrázkódtatások kikerülésének egyetlen garanciája. Az ország megőrzi nyugalmát és bizonyos abban, hogy a kormány bölcs megoldásokkal fog jönni. A kormány győzhetetlen ereje tetteinek alkotmányos voltában van. A kormány minden határozatot a törvényhozó testületek utján és a nép beleegyezésével fog hozni és rendelkezésére állanak azok az eszközök, amelyekkel szembeszállhat mindén' rendzavaráéi törekvéssel.
