Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-07 / 229. szám

22 A „KELETI ÚJSÁG1* vasárnapi melléklete XII. ÉVF. 229. SZÁM. vált. Hatalmas 4 számlapja és óriás mutatói messzire ellátszanak. A Schlossberg négy sarkán tájékozódó táblák vannak elhelyezve, mutatván a különböző or­szágok irányát 3 egyben csodás kilátópontok ezek. Innen megbámulhatjuk a festői termékeny és gyönyörűen beépített Murtált, a körülvevő, hegyek­kel. Északon van a büszke Schocke!, amelyet oly sok­szor megmásztam diákkoromban (1446 m. magas) Északnyugaton a Staier alpok, délnyugaton a Koral- pe, délen Possurck és a Báchergebirgc, mely utóbbi azonban csak tiszta időben látható. Gyönyörűen fe­hérük még a Mária Trost-i bucsujáró templom is barokkos tornyaival. Lesétálva & Schlossbersri'ó'l, a Sporgasse sorkán megbámuljuk ismét a Hans am Luegg nevű épületet, gyönyörű árkádjaival és cirá- dás Stuckfassadjaival Itt vágjunk a forgalmas Hauptplatzon, melyet a német Renaissance stylben épült Rathaus diszit. Majd bemegyünk a fényes Herrengassen, mely akár­milyen nagy városba beillik elegáns üzleteivel. Fi­gyelemre méltó a tiszta renaissance stylben épült Landhaus, értékes portréjával és különlegesen szép árkádos udvarával, meg m ebben lévő 1590-ből való renaissance kútjával. Öt karcsú áttört vasoszlop tartja a kút mennyezetét melyen egy zászlóvivő áll. A kút háta mögötti falon, a hires astronomusnak Kepplcrnek az emléktáblája van, aki 1594—1600-íg a steier Stiftschulen matematikát tanított. Jobbra a kuttól másik emléktábla áll, melyet 1913-ban a steier nagy nemzeti költő Rosegger tiszteletére emeltek. A Herrngassen van a Stadtpfarrkirche; lóOtTban épült, szép késői gotstilben, belsejében egy Tinto­retto freskóval dicsekedhetik. Hosszú lenne ismertetni Grátz összes érdemleges épületeit, az egyetemet, múzeumait, színházait, a Domkirchet és diszes barokkos mauzóleumát. Mégis az egész városon végigvonuló Stadtparkot nem lehet szó nélkül hagyni. Gyönyörű, természetes angolstiiü park ez, melyet azonban nem a számos szobor tesz dekoratívvá. A Stadtpark különleges diszei: a rigók, tengelicék, szelíd kis verebek, melyek bátran az em­ber kezére is elmerészkednek a tápláló magokért. Kergetősdit játszó gyönyörű mókuskáinak pedig ál­landóan akad bámulója és meceanása, akik bőven osztogatják a diót, mogyorót. A Stadtparkou nyil­vánul meg a gráciák üde kedélye és finom érzése, nélkül megnyilatkozhassék. A rossz vallás és jobb vallás közötti át­menet jele ez az okoskodás mentesség, végső célok iránti közönyösség. Az ezer esztendőkig gúzsba kötött Isten most nyújtózkodik kedvére, hogy a régi rendből kiszabadított tagjait újabb és igazabb elgondolás szerint rendezhesse el kis vártatva. Nehány indiai természettudós hire beszár­nyalta az egész világot. Legkiválóbb közöttük Sir ]agadish Chandra Bose, aki már nem is egyetemi tanár, mert külön egyeteme van Cal­cuttában, amelynek tanulóit maga válogatja. A növények élettana mezején végzett kísérletezé­sei nagy jelentőségűek. Engem azzal kötelezett le, hogy maga vezetett végig a laboratóriumain és az ősi indiai módon épített hatalmas, félkör alakú előadó termen. Láttam azokat a finom műszereket, amelyek segítségével a növények idegéletét méri. Selyemszállal kapcsolja oda a levélkét egy lehetszerüen mozgó emeltyühöz, amely a növény ütemes mozgását egy papír­hengeren festékkel grafikusan jelzi. A mozgás gyakoribbá és szaggatottabbá válik, ha a nö­vényt gázokkal elkábitja; egészen úgy viselke­dik, mint az idegrendszerrel biró fejlettebb élő­lények; meg is halhat kínos vonaglások után, ha az adagolás tulerős. Hogy a növények leg­többje idegutak nélkül is képes bizonyos, az élettani egymásra-hatás lehetőségeit meghaladó idegáram-közvetitésre, azt egy bokor-akáccal bizonyította be. A szárán gyengén megégetett levél fürt egyes szemben álló levelei egymás után konyultak le, amint az idegáram hozzá­juk érve a jelt megadta. Még egy érdekes kí­sérletet figyeltem meg. Üvegbe zárt vízinövény abban a pillanatban, ahogy a nap sugarai rá­estek, oxygént termelt. Ä könnyű gáz fölfelé hatolt, fölnyomta az üveg keskeny száját el­dugó higanycsöppet, amelyik erre villanyáramot kapcsolt, csöngetett. Minden tevékenység szü­netelt, ha a palackot árnyékba helyezték. Az indiai festömüvészettel való első felü­letes ismerkedésem is a Bosa Intézetben történt Mert a tudós azért, indus, hogy egyben művész is legyen, jelképes freskók díszítették a fala­kat mindenfelé. Az előadó terem nagy képe ?. kivont ka-rddal haladó ifjú Igazságot áb­rázolta, akit húga, a behunyt szemű, si­akiknek állatvédő egyesülete odáiz ment, hogy még a madárkákat is megszelídítette. De lássuk a kedves ismerősöket! Megörvendeztettük a teológiai fakultás nagynevű tanárát, Professor üdét, aki most is egyike Ausztria legszámottevőbb filozófusainak ős aki Ausztriában a Kreuzbündnissverein megteremtője volt. Az idő kissé öregitette, de nagy munkabírása és energiája csöppet sem csökkent. Beszélgetés köz­ben közös erdélyi ismerősre is találunk: Hirschler doktorra, akire és véle a római Collegében együtt töltött időkre nagy szeretettel emlékszik vissza. 13-án reggel elindulunk mindenütt a Mura part­ján haladva. Eljutunk Bruck an der Murig, közbeu kis városokat hagyva magunk után. Átmegyünk Mixnitzen is, mely a turisztikának fő kiinduló pontja. Megint csak tanuló éveim jutnak eszembe, amikor szeges cipővel, hátizsákkal turistává vedlet­tem át és innen mentünk fel a már egész magas­hegyi karakterű Hochlandstra. Érintjük a 11.000 la­kosú mégis sokkal nagyobbnak imponáló Leobent, mely központja a felső Staier barnaszén bányászat­nak és egy bányászati főiskolával is rendelkezik. St. Michel, Knittelfeld következik ezután, mig végre dél felé Judrnburgba érünk. A bájos, régies 6.000 lakosú városka, (mert itt falvakról seholsem lehet beszélni az építkezést illetőleg, legfeljebb a nagyság szem­pontjából), főterén, a Gasthaus zur Post előtt már számos autó időzik. Bent a tágas ó-német stylü étte­remben már minden asztal úgyszólván foglalt. Szem- ügyre veszem a bcntülőket. Csoda cmberpéldányok. Sclieiflingennél búcsút mondunk a Mur völgyé­nek és bár egész utunkat a hegyek siluettjei teszik szinessé, itt erősebben emelkedik az ut, úgy, hogy PersCliauernél elérjük az 1005 métert. Majd ismét lefelé megyünk Neumarkton át és egy szükebb völgy­ben megpillantjuk a kis Bad Einöd-öt. Radioaktiv, meleg, kénes, szénsavas vizéért reumás, szív és vese betegek sűrűn keresik fel. Szép kurpavillonja és egy­szerű, de Ízléses hoteljei kényelmet árulnak el. A grüne Steiermarkt elmarad, Friesach már Karynthiá- ban a széles Metznitz-Talban fekszik. Régi falak láthatók még a városban, a főterét pedig egy 1563- ból való renaissance kút disziti. A főtértől nem messze lépcsős ut vezet Petersbergre, ahol a salz­burgi püspökök rezidenciájának ősi épülete megma­radt. Elhaladunk még a Dominikánusok kolostora mellett és aztán Szt. Veitig meg sem állunk. Ez is pót fúvó Képzelet kézen fogva veze­tett. Bizonyos misztikus kidolgozatlanság jellemzi ezeket a képeket, valamint az Abanindranath Tagoreéit is, amelyeket még Shantiniketanban tekintettem meg. Félhomály, körvonalak, sejttetés, a valóság vaskos foltjai­tól való irtózás az indiai festés lelke. Valamint a színjátszásé is. A költő Tagore egy alkalom­mal ki nem fogyott a nyugati dráma hibáztatá- sából, amelyik minden részletet, még a díszlete­kéit is. olyan világos, közérthető kidolgozásban nyújt, hogy a nézők képzelő ereje valósággal ellustul. A mozi bűne még nagyobb ebben a te­kintetben. Itt már az indiai filmeket sem lehet menteni. Ettől az egy hibájuktól eltekintve, azonban (ha ezt hibának lehet számítani) az indiai filmek jobbak még a kínaiaknál is. Kü­lönösen érdekesek a keretes mesék, a sajátságo­sán indiai módon egymásba bonyolított törté­netek halmaza, amelyek mindegyikének megol­dást kell nyernie, mielőtt az egész befejeződ­hetnek. Az indiai zeneművészet pedig izgatóan kü­lönleges. A nyugati zene az összhangok irá­nyában bontakozott ki és fejlődött szinte töké­letessé. Az indiai a szóló hang gazdag művé­szete s legméltóbb kifejezése nem a zenekar, mint Európában, hanem a csak egy szelíden feldünnyögő dob kíséretében eláradó dal, amely az egymásutánság szédítő változatait ad­ja. Míg a nyugati zene általában csak a ke­mény dur és a lágy moll skálát ismeri, addig az indiai körülbelül száz skálán játszik, amelyek közölt sok az ötlábu. Mindegyik skála bizonyos hangulatot fejez ki s az énekesnek tudnia kell, melyiken énekelhet este, melyiken reggel. Ne­vetve mesélte nekem egy zenetanár, hogy az egyszeri kezdő énekes köré lcszállott az éjjel, amikor fényes nappal egy esti skálájú dalba kezde’t bele. Modern zeneszerzők szinte isme­retlenek. mert az ősök állítólag ez összes lehe­tő dallam kombinációkat kimerítették (amiről azonban a zenében is uj csapást vágó Tagore haliam sem akar); annál több eredetiséget vár­nak el ,.az előadó művésztől, aki a dallamváza- ' kát a maga tetszés-- szerint rakhatja tele cifrá­zatokkal. A legősibb daloknak szövegük sincs; az előadó a jobb keze ujjhegyeivel a dobot pen­geti, míg bal karjának rugalmas mozdulataival, D I régi stilü város és 1518-ig mint Karythia fővárosa szerepel. A vidék, mindenütt gyönyörű és talán re­gényesebb Styriánál is. Darwin: Fajok keletkezése A teljes munka két kötetben, 596oldalon 480 lei helyett 140 Lel űz Ember származása ás a nemi kiválasztás két kötet, 764 oldal, 37 kép­táblával Leszállított ár L 150 SontlQ Bódog: 3 büntetőjog bölcseleté 160 lel helyett 40 lel, A 3 könyv együtt csak 300 lel Lepage«nAlf Kvár Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyepmehszanatópiom BUDAPEST. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. I. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyer­mekek részére. - Állandó rendszeres iskolai oktatás Ér deklődés esetén kész­séggel küldünk tájékoztató prospektust. mint egy megittasodott karmester, a dal értel­mét fejezi ki. Az indiai zene ütemezése is sok­kal változatosabb az európainál s az egyszerű négy-negyedes vagy három-negyedes beosztá­sok helyett a görög verslábakénoz hasonló len­dülettel halad előre. Hangszerekben nagy a változatosság. Legkülönlegesebb az a négyhu- ru mandolin, amelynek a nyakán is van rezo- náló ládája, mint egy erőlködő béka hangihó- lyagja, s ezenkívül még pár tucat kromatikusán hangolt húr feszül rajta, hogy a zengés annál gazdagabb és hatalmasabb legyen. , A sportolásnak is vannak lelkes barátai Indiában. Egy régi, felújított bengáliai játékot föbbször végignéztem. Kellékek nélkül játszák egy vonallal kettévágott, négyszögü udvaron, amelynek két oldalán nyolc-nyolc játékos áll fel. Az egyik átlép az ellenség térfelére; a vo­nalnál nagy lélekzetet vesz s azt lassan engedi ki, hallhatóan mondván: tik-tik-'tik, vagy vel- dig-dig-dig. Csak addig szabad a vonalon túl maradnia, ameddig a lélekzete tart; addig arra kell törekednie, hagy valakit a kezével vagy mezitlábával megérintsen: mig számbelileg túl­súlyban levő ellenfelei őt csakis azáltal tehe­tik ártalmatlanná, ha nemcsak megérintik, ha­nem meg is fogják. Amelyik csapat a leghama­rabb leapad (a megérintett, vagy megfogott játékos kiáll) az vészit. Gyors és eleven játék; elgondolásában hü az élethez. A valóságban is az egyén egyedül merészkedik a veszély vona­lán túl s csak, ha a lélekzete kifogy, hull visz- sza a közösségbe. A legkisebb félrelépésért sú­lyosan megfizethet. S ha néha hosszú ideig eseménytelenül folyik is az élete, egyszerre, vá­ratlanul, valami nagyon izgató történhetik vele. Különböző társadalmi mozgalmak, köz­könyvtárak, nevelésügyi intézmények alapítása, ipari vállalkozások, munkás szervezkedések és ehhez hasonlók teszik változatossá és élénkké a modern indiai életet. Mindennél nagyobb szere­pet játszik azonban ■ politika. (Oh, egyformá- sodur.k!) Erről illik bővebben, sőt nagyon bőven li­nóm. BÚTOR a nagy készletre való tekintettel mélyen leszállított árban Fischer Albert & Co. cégnél Cluj. Calea Regele Ferdi­nand 61. (v. Ferencz 3ózsef-ut). — Kőris háló b i 15.000'— Oszlopos emelt fül- lungu háló Lei 20.000'—, Féltele háló exotikus furnirral Lei 25‘0000‘—

Next

/
Thumbnails
Contents