Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-06 / 228. szám
4 Xll. ÉVF. 228. SZÁM. Aal az aafftnek és kcréftpámak a tfnmmlakroncs az a âlialoiLfârOnak a Maa-sarok! '* lökhárító az elasztikus koucsuk, a fest és az idegek kímélésére, a korai elfáradás elleni védekezésre. Palma-sarku cipők sokáig tartják meg formájukat. A német iró panasza Miről panaszkodhat egy német iró? Hisz’ ép a napokban állapították meg, hogy a világon kerek kilencvenmillió német él s legalább másfélszázmillió azoknak a száma, akik németül olvasnak. Mi panaszkodni valója lehet tehát egy német írónak, szemben egy magyar íróval, akinek meg kell elégedni az előbbi számok tized- részével? A német iró azonban mégis panaszkodik. Mégis elégedetlen. A panasza azon- ban nem oly egyszerű — és nem is arra vo- j natkozik, amire az olvasó hinné. A német iró u. i. korántsem az olvasók alacsony száma miatt panaszkodik például. A német iró panasza sokkal mélyebb. Nem a viszonyokra és nem a körülményekre, hanemönmagára panaszkodik.Különös a helyzet, de igy van. A német iró nem a közönségével, vagy a kiadóival nincs megelégedve, hanem önmagával- A német iró t. i. egészen a mélyre lát. Á német, iró tudja, hogy abban az esetben, ha Németországgal baj van, akkor az azt jelenti, hogy öve le is baj van s a német iró ha úgy látja, hogy változtatni kell a rajta kivül levő világon, akkor megteszi azt a lépést, ami minden a külvilágon változtatni akaró lépéshez elengedhetetlenül szükséges, t. i. a mi magunkon való változtatás első lépését. Nem állítom ugyan, hogy minden német iró igy gondolkozik. A legtöbb német irót azonban ez az érzület hajtja. Mi»ől panaszkodik azonban mégis a német iró? Nem nagyon ismert ez az iró, akik azonban ismerik, azok nagyon becsülik. A neve Bernard von Brentano. De miről panaszkodik végül is? A következőket mondja: „Nekünk, német Íróknak nincs természetes felfogásunk a viszonyokról. A világ egyetlen-egy országában sem olyan tisztázatlan az Írók előtt a valóság képe, mint nálunk. Az igazságszolgáltatást csak a bírák ismerik és értik: az üzletet csak az üzletemberek; a tőkét a bankárok; a politikát şen- kise. Csak egész pár kívül eső dologról, mint például a sport vagy a színház van valaminő felfogásunk. A német iró valójában jár-kel, létezik és egyre «sak azt a négy falat látja, ami körülveszi, holott a négy falon túl van a világ, amit érez, amiről azonban édes-keveset tud. Legfeljebb könyveket, amelyek azonban valójában ismét nem mondanak semmit, mert a könyvek nem stimmelnek a viszonyokkal s az olvasó nem stimmel a könyvekkel..." Holott mi volna a természetes szituáció, __ teszi fel a kérdést lelkiismerete előtt a német iró. „Az Írónak — mondja Brentano — az a feladata, hogy olyan okoknak (törvényszerűségeknek) a hatását mutassa be, illetve ábrázolja, amelyek általánosan ismertek. Hogyan te gye azonban ezt minálunk, ahol semmisem ismeretes!? Kezdjen el bizonykodni és bizonyítékot bizonyitékra felhalmozni? Ez nagyon okoli vállalkozás volna, mert hiszen ahol a izonyitás kezdődik, ott szűnik meg a művészet; az eddigi lélektani regény ezt már ép elég keserűen igazolta előttünk.“ De nem folytatom -tovább az idézetet. Ezután a pár sor után a. dolog már nem érdekel, t. i. nem érdekel a német iró német ügye. Egész váratlanul ezután a pár sor után idehaza vagyok. Itt Erdélyben, vagy Szlovenszkóban, vagy Magyar- országon, általában ott, ahol magyar iró magyar Közönségnek ir. Mondom, nem folytatom az idézetet és nem is olvasom tovább, nem is érdekel Brentano következtetése, nem érdekel az, hogy milyen megoldást javasol, érdeklődé segiet egyedül az köti le, hogy idegtépőin ér zera, hogy ez a német iró, nemcsak a német írókról beszél, de a magyarokról, sőt ha igy parancsolják, a kisebbségi magyar Írókról is. Mert kérdem: — van a magyar kisebbségi Íróknak természetes felfogása a viszonyainkról, illetve ha van, kifejezi ezt a természetes felfogását? Vagy pedig: — a kisebbségi magyar iró előtt tisztázott a hozzátartozó valóság képe? A mi valóságunk nem ugyanúgy darabokra töredezett, mint a német? Van valaki, kisebbségi vagy nem kisebbségi magyar iró, aki pontosan látná a mai magyar helyzeteket, értvén és ismervén az üzletet, a politikát, a tőkét, az igazságszolgáltatást? Vájjon nem többet tudnak-e nálunk is az irók és olvasók a sportról és a színházról, a filmről és az ezekhez tartozó felületekről, mint magáról arról a valóságról, amit ha nem is megváltoztatni, de lábra kellene tani minden olvasó és iró előtt,..? Mert mit jelent végeredményben ez a .1 yzet? A német iró pontosan megmondja'. Ez a helyzet hatásnélküliséget jelent. Azt jelenti, hogy. az Írónak nincs hatása, mert nem lehet hatása. Az iró nemismervén, vagy nem akarván ismerni világát, egy másikról beszél, amire elég a hatások befogadásához szükséges érzékenység hijján, azaz felületesen odafigyelni. A magyar író, de főként a kisebbségi iró még mindig túl szépiró, akinél az irás elsősorban irodalom, legtöbbször még az se, hanem csak itás. bele a vak világba, mély szándék és mély felelősség nélkül. Hogy változzon tehát itt a világ, amikor a valóság lelküsmerete hallgat!? Ha a valóság lelkiismerete nem eszmél önmagára s megismervén maga magát és világát, nem erről a világról beszél!? ... A kérdéseket azonban nem folytatom. A panaszt egyelőre csak ide akartam szögezni. Le akartam írni, hogy ez a német panasz ide is talál, sőt talán még ide jobban és fájóbban, mint ott, ahol elhangzott, mert ott ezt a hatásnélküliséget bírják. Kilencven millióan vannak. Mi meg tízszer kevesebben ... (G. G. Shearer! aszal gyairasltfák, hogy német kémszolgálatba állott (Washington, október 4.) Óriási érdeklődés mellett zajlik Sbearernek a kihallgatása. Shearert azzal gyanúsítják, hogy többek között német kémszolgálatban is állottak. Vilder ismert hajóépítő kihallgatása után rövidesen még egyszer is kihallgatták és megkérdezték, hogy tud-e valamit arról, hogy .Sheacer német kém és hogy az angolok birtokában olyan terhelő adat van, amely Shearert az akasztófára juttathat. Vilder kijelentette, hogy tényleg hallott ilyesmit és úgy tudja, hogy az államdepar- tementnél crrervonntkozólag okmányok is vannak. Sheatrer rendkívül hevesen tiltakozott e vád ellen és amikor az elnök megtagadta, hogy e kérdéssel kapcsolatosan formális nyilatkozatot tegyen, kikelve önmagából tiltakozott a bírói eljárás igazságtalansága ellen. Érdekes kihallgatás volt a Reeves admirálisé, aki védelembe vette a hadsereg tisztikarát azzal a gyanúval szemben, hogy ezek a leszerelésnek ellenségei lettek volna és kijelentette, hogy lehetetlen, hogy egy intelligens tiszt a leszerelési tárgyalások meghiúsulására törekedne. Genfiben az amerikai delegációk kivétel nélkül és egyhangúlag a leszerelési egyezf meny mellett foglaltak állást. A kihallgatások során még egy drámai epizód történt. Fölolvasták a londoni rendőrigazgatóság jelentését, amely szerint Shearer ,motorikus, internacionális betörőShearert most ismét kihallgatták, airra vonatkozólag, hogy mi célból tartózkodott Genfiben a népszövetségi konferencia alkalmával. Shearer hangoztatta, egy olyan egyezményt akartunk keresztülvinni, amely a paritás alapján áll. Ha ez nem sikerült volna, azt akartuk, hogy egyáltalában ne legyen szerződés. Shaerer elmondotta, hogy ő tud róla, hogy az angol rendőrség adatai között, mint „spion“ szerepel. Elmondotta azt is, hogy Daniels tengerészetügyi miniszter „tengerészeti megfigyelővé“ nevezte ki. Shearer a tárgyalás folyamán könnyezve vallotta be, hogy igazak azok az állítások, amelyek szerint a sajtót megvesztegette. A tárgyalások folyamán a felmerült adatok Shearer előéletére is fényt vetettek. Shearer annakidején színész volt, kabarévállalkozó, később kalandos múltú telekügynök Floridában, amíg végre ezt a kém-szolgálattal vegyes munkát vállalta az amerikai hajóépítő vállalatok részére. Tiszta vajból kisziiit vegetáriánus ebéd és vacsora < e’termékek „MODERN“reggeli, habos kávé, vaj, jam, vagy méz, tojás, sütemény Lej 25 A Modem Tejcsaniokban Str. Bariţiu (v. Malom u.) 16. azinebag^oíí bőrkabátokat, ruháig! szintanóas fest és tisziil Clinii, Cluj
