Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-06 / 228. szám

4 Xll. ÉVF. 228. SZÁM. Aal az aafftnek és kcréftpámak a tfnmmlakroncs az a âlialoiLfârOnak a Maa-sarok! '* lökhárító az elasztikus koucsuk, a fest és az idegek kímélésére, a korai elfáradás elleni védekezésre. Palma-sarku cipők sokáig tartják meg formájukat. A német iró panasza Miről panaszkodhat egy német iró? Hisz’ ép a napokban állapították meg, hogy a világon kerek kilencvenmillió német él s legalább más­félszázmillió azoknak a száma, akik németül ol­vasnak. Mi panaszkodni valója lehet tehát egy német írónak, szemben egy magyar íróval, aki­nek meg kell elégedni az előbbi számok tized- részével? A német iró azonban mégis panasz­kodik. Mégis elégedetlen. A panasza azon- ban nem oly egyszerű — és nem is arra vo- j natkozik, amire az olvasó hinné. A német iró u. i. korántsem az olvasók alacsony száma miatt panaszkodik például. A német iró pa­nasza sokkal mélyebb. Nem a viszonyokra és nem a körülményekre, hanemönmagára pa­naszkodik.Különös a helyzet, de igy van. A német iró nem a közönségével, vagy a kiadói­val nincs megelégedve, hanem önmagával- A német iró t. i. egészen a mélyre lát. Á német, iró tudja, hogy abban az esetben, ha Németor­szággal baj van, akkor az azt jelenti, hogy öve le is baj van s a német iró ha úgy látja, hogy változtatni kell a rajta kivül levő világon, ak­kor megteszi azt a lépést, ami minden a kül­világon változtatni akaró lépéshez elengedhe­tetlenül szükséges, t. i. a mi magunkon való változtatás első lépését. Nem állítom ugyan, hogy minden német iró igy gondolkozik. A legtöbb német irót azonban ez az érzület hajt­ja. Mi»ől panaszkodik azonban mégis a né­met iró? Nem nagyon ismert ez az iró, akik azon­ban ismerik, azok nagyon becsülik. A neve Bernard von Brentano. De miről panaszkodik végül is? A következőket mondja: „Nekünk, német Íróknak nincs természetes felfogásunk a viszo­nyokról. A világ egyetlen-egy országában sem olyan tisztázatlan az Írók előtt a valóság ké­pe, mint nálunk. Az igazságszolgáltatást csak a bírák ismerik és értik: az üzletet csak az üz­letemberek; a tőkét a bankárok; a politikát şen- kise. Csak egész pár kívül eső dologról, mint például a sport vagy a színház van valaminő felfogásunk. A német iró valójában jár-kel, lé­tezik és egyre «sak azt a négy falat látja, ami körülveszi, holott a négy falon túl van a vi­lág, amit érez, amiről azonban édes-keveset tud. Legfeljebb könyveket, amelyek azonban valójában ismét nem mondanak semmit, mert a könyvek nem stimmelnek a viszonyokkal s az olvasó nem stimmel a könyvekkel..." Ho­lott mi volna a természetes szituáció, __ teszi fel a kérdést lelkiismerete előtt a német iró. „Az Írónak — mondja Brentano — az a fel­adata, hogy olyan okoknak (törvényszerűsé­geknek) a hatását mutassa be, illetve ábrázol­ja, amelyek általánosan ismertek. Hogyan te gye azonban ezt minálunk, ahol semmisem is­meretes!? Kezdjen el bizonykodni és bizonyí­tékot bizonyitékra felhalmozni? Ez nagyon okoli vállalkozás volna, mert hiszen ahol a izonyitás kezdődik, ott szűnik meg a művé­szet; az eddigi lélektani regény ezt már ép elég keserűen igazolta előttünk.“ De nem foly­tatom -tovább az idézetet. Ezután a pár sor után a. dolog már nem érdekel, t. i. nem érde­kel a német iró német ügye. Egész váratlanul ezután a pár sor után idehaza vagyok. Itt Er­délyben, vagy Szlovenszkóban, vagy Magyar- országon, általában ott, ahol magyar iró ma­gyar Közönségnek ir. Mondom, nem folytatom az idézetet és nem is olvasom tovább, nem is érdekel Brentano következtetése, nem érdekel az, hogy milyen megoldást javasol, érdeklődé segiet egyedül az köti le, hogy idegtépőin ér zera, hogy ez a német iró, nemcsak a német írókról beszél, de a magyarokról, sőt ha igy pa­rancsolják, a kisebbségi magyar Írókról is. Mert kérdem: — van a magyar kisebbségi Íróknak természetes felfogása a viszonyainkról, illet­ve ha van, kifejezi ezt a természetes felfogá­sát? Vagy pedig: — a kisebbségi magyar iró előtt tisztázott a hozzátartozó valóság képe? A mi valóságunk nem ugyanúgy darabokra tö­redezett, mint a német? Van valaki, kisebbségi vagy nem kisebbségi magyar iró, aki pontosan látná a mai magyar helyzeteket, értvén és is­mervén az üzletet, a politikát, a tőkét, az igaz­ságszolgáltatást? Vájjon nem többet tudnak-e nálunk is az irók és olvasók a sportról és a színházról, a filmről és az ezekhez tartozó fe­lületekről, mint magáról arról a valóságról, amit ha nem is megváltoztatni, de lábra kellene tani minden olvasó és iró előtt,..? Mert mit jelent végeredményben ez a .1 yzet? A német iró pontosan megmondja'. Ez a helyzet hatásnélküliséget jelent. Azt jelenti, hogy. az Írónak nincs hatása, mert nem lehet hatása. Az iró nemismervén, vagy nem akar­ván ismerni világát, egy másikról beszél, amire elég a hatások befogadásához szükséges érzé­kenység hijján, azaz felületesen odafigyelni. A magyar író, de főként a kisebbségi iró még mindig túl szépiró, akinél az irás elsősorban irodalom, legtöbbször még az se, hanem csak itás. bele a vak világba, mély szándék és mély felelősség nélkül. Hogy változzon tehát itt a világ, amikor a valóság lelküsmerete hallgat!? Ha a valóság lelkiismerete nem eszmél önma­gára s megismervén maga magát és világát, nem erről a világról beszél!? ... A kérdéseket azonban nem folytatom. A panaszt egyelőre csak ide akartam szögezni. Le akartam írni, hogy ez a német panasz ide is talál, sőt talán még ide jobban és fájóbban, mint ott, ahol elhangzott, mert ott ezt a hatás­nélküliséget bírják. Kilencven millióan vannak. Mi meg tízszer kevesebben ... (G. G. Shearer! aszal gyairasltfák, hogy német kémszolgálatba állott (Washington, október 4.) Óriási érdeklő­dés mellett zajlik Sbearernek a kihallgatása. Shearert azzal gyanúsítják, hogy többek között német kémszolgálatban is állottak. Vilder is­mert hajóépítő kihallgatása után rövidesen még egyszer is kihallgatták és megkérdezték, hogy tud-e valamit arról, hogy .Sheacer német kém és hogy az angolok birtokában olyan terhelő adat van, amely Shearert az akasztófára jut­tathat. Vilder kijelentette, hogy tényleg hal­lott ilyesmit és úgy tudja, hogy az államdepar- tementnél crrervonntkozólag okmányok is van­nak. Sheatrer rendkívül hevesen tiltakozott e vád ellen és amikor az elnök megtagadta, hogy e kérdéssel kapcsolatosan formális nyilatkoza­tot tegyen, kikelve önmagából tiltakozott a bí­rói eljárás igazságtalansága ellen. Érdekes kihallgatás volt a Reeves admirá­lisé, aki védelembe vette a hadsereg tisztika­rát azzal a gyanúval szemben, hogy ezek a le­szerelésnek ellenségei lettek volna és kijelentet­te, hogy lehetetlen, hogy egy intelligens tiszt a leszerelési tárgyalások meghiúsulására töre­kedne. Genfiben az amerikai delegációk kivé­tel nélkül és egyhangúlag a leszerelési egyez­f meny mellett foglaltak állást. A kihallgatások során még egy drámai epizód történt. Fölolvasták a londoni rendőr­igazgatóság jelentését, amely szerint Shearer ,motorikus, internacionális betörőShearert most ismét kihallgatták, airra vonatkozólag, hogy mi célból tartózkodott Genfiben a nép­szövetségi konferencia alkalmával. Shearer hangoztatta, egy olyan egyezményt akartunk keresztülvinni, amely a paritás alapján áll. Ha ez nem sikerült volna, azt akartuk, hogy egy­általában ne legyen szerződés. Shaerer el­mondotta, hogy ő tud róla, hogy az angol rend­őrség adatai között, mint „spion“ szerepel. El­mondotta azt is, hogy Daniels tengerészetügyi miniszter „tengerészeti megfigyelővé“ nevezte ki. Shearer a tárgyalás folyamán könnyezve vallotta be, hogy igazak azok az állítások, ame­lyek szerint a sajtót megvesztegette. A tárgya­lások folyamán a felmerült adatok Shearer előéletére is fényt vetettek. Shearer annakide­jén színész volt, kabarévállalkozó, később ka­landos múltú telekügynök Floridában, amíg végre ezt a kém-szolgálattal vegyes munkát vállalta az amerikai hajóépítő vállalatok ré­szére. Tiszta vajból kisziiit vegetáriánus ebéd és vacsora < e’termékek „MODERN“reggeli, habos kávé, vaj, jam, vagy méz, tojás, sütemény Lej 25 A Modem Tejcsaniokban Str. Bariţiu (v. Malom u.) 16. azinebag^oíí bőrkabátokat, ruháig! szintanóas fest és tisziil Clinii, Cluj

Next

/
Thumbnails
Contents