Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-05 / 227. szám
IC_______________________ ■HMHMnMMraaMMMMnnaMMnaMBHBDBBimMM KÖZGAZDASÁG Kinek a tulajdona a jegybank aranykészlete ? A berlini „Die Bank“ cimü, kitünően szerkesztett szaklap érdekes tanulmányt irt a fenti kérdésről, amelyet a görög valuta rendezésével kapcsolatos események kiemeltek a teoretikus elmefuttatások keretei közül és a konkrét megoldás körébe utaltak. Görögországban ugyanis a Népszövetség segitségével megoldott stabilizáció szükségessé tette, hogy a régi jegybanktól, a Görög Nemzeti Banktól a jegy ki bocsátás privilégiuma megvonas- sék, amelyet a Banque de Gréce nyert el. Az uj jegybank természetesen azon az állásponton volt, hogy a bankjegyek fedezetéül szolgáló arany- és ezüstkészlet az állam tulajdona, minek következtében követelte a fedezet ingyenes kiadását. Békésen nem tudták megoldani a kérdést, mire választott bíróság döntése elé került a dolog. A választott bíróság, amelynek tagjai jogászok voltak, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fedezet a régi jegybank kizárólagos tulajdona és kötelezte az uj jegybankot az aranykészlet értékének, 65 millió aranymárkának a megfizetésére. A közgazdaságtan törvényeit figyelembe nem vevő döntés a szakirodalomban élénk vitát provokált. Legutóbb az egyik görög közgazdász, Stephanopolus francianyelvü könyv ben ismertette a kérdést és azt vitatta, hogy a fedezet a nemzet tulajdonának tekintendő és követelte, hogy a régi görög jegybank minden ellenérték nélkül adja át a nemes fémeket és az egyéb fedezeti értékeket az uj jegykibocsátó banknak. A vitás ügyet egyébként kompromisszummal oldották meg, amennyiben az uj bank az aranykészletért a döntőbíróság által megállapított összegnél jóval kevesebbet fizetett a régi tulajdonosnak. Nemzeti vagyonnak tekinti az arany- készletet a francia joggyakorlat is, mert a Banque de France a francia állammal szemben fennálló követelésének egyrészét ép az aranykészlet érték növekedésének figyelembe vételével irta le és ezzel elismerte, hogy az .ércfedezetnek nem kizárólagos tulajdonosa, hanem arra a nemzet is jogot formálhat. A felsömarosmenti kézműipar helyzete Irta: ifj. Mara József (Szászrégen) A legerősebb kézműipar még mindig a lábbelikészitö. a csizmadiaipar. A falusi lakosság csizmafogyasztása még mindig általános, bár a gyári boxcipő és gyári bakkancs növekvő elterjedése mind komolyabb veszélyekkel fenyeget. Érdekes, hogy míg a cipő és bakkancs gyári előállítása régen megoldott és hajszálra kidolgozott folyamat, addig a csizma előállitása a kézműipar kizárólagos terméke maradt s marad ugylátszik továbbra is. A baj itt azonban az, hogy maga a csizma fogyasztása csökken, azért, mert drága, mert nem mindig praktikus és igen sok esetben csak a hagyományos népviselet relevi zituma. A csizma viselésének csökkenése egyúttal a timáripart is fenyegeti. A kézmü- iparszerü kistimáripar ugyanis a zsíros felsőbőr készítésén épült fel. A talp, box és a finomabb bőrök készítése gyári berendezkedést kíván és ezekben a cikkekben nem is tudják a tímárok felvenni a versenyt a bőrgyárakkal. A zsirosbőrből készült cipő a boxcipő vei szemben teret veszített és igy az egykor fejlett timáripar helyzete a folyton csökkenő csizmafogyasztás szerint alakul. A timáripar zsugorodása következetesen következik be. — Igen érdekes a bocskorosok iparának válsága. Ezt az ipart megöli a hulladék autó-gummikból egyszerű gépi eszközzel, gyárilag előállitott és olcsó gummi-bocskor. Bár viselete nem egészséges, a lábat fárasztja, mégis terjed, mert olcsó és a végtelenségig tartós. — Ugyancsak az autó konjunktúrája sorvasztja el a nyerges- és szíjgyártó- ipart. Jobb kivitelű kocsi hámok és lószerszámok ma nem készülnek. Kizárólag egyszerű falusi hámoknak van még keletjük. — Nagy a hanyatlás a szücsiparban is, dacára annak, hogy a szőrmefélék felhasználása és alkalmazása ma is igen elterjedt. Nagyiparilag megszervezett módon állítják elő nagy cégek a szücsipar remek termékeit a drága bundáktól kezdve a prémszegélyekig. Már csak a népviseletszerü juhbőrbekecsek és bá- ránybőrsapkák maradnak meg a kisipar számára. — Amint látható tehát, a bőr- és vele rokonszakmák helyzete meglehetősen szomorú képet nyújt. A ruházkodási iparban a legválságosabb az u. n. szürszabóipar helyzete. Ezen ipar fennállását az biztositotta, hogy minden vidz „Ambrosi“ Szöllöoltványtelep — Medgyes-Medlav — Túl.: Dr Ambrosi Alfréd. Szállit elsőrangú és garantált fajtiszta minőségű szőlőoltványokat és amerik, alanyvesszőket. Kérje uj árjegyzékünket II. dék más és más népviselet szerint öltözködött; ez az illető vidék központjában — és csakis ott — megteremtett bizonyos Ízlésű szabóipart. A népviselet azonban szintén hanyatló tendenciát mutat. Mindinkább hódit az olcsó és egyszerű tipusu gyárilag előállitott normál-öltözék. A falusi ember ma nem a szürszabótól vásárol, hanem a konfekciós üzletből. Haladó szellemű korunkat átkozza a kerekes- és kocsigyártóipar is. Úri kocsi egyáltalában nem készül, ezt feleslegessé tette az autó; még a falusi szekerek tartják a lelket ebbe» a halódó iparban, de ezek sem sokáig. Az asztalos- és lakatosipar is menthetetlenül halad a gyáripari átalakulás felé. Kézi szerszámok nem vehetik fel a versenyt a gépi szerszámokkal. Ezek az iparágak már elvesztették kézműipar jellegüket. A kárpitos-, díszítő-, festő-, mázolóipar nehézségei inkább a pénztelenséggel kapcsolatosak, ellenben folyton csökkenő termeléssel dolgoznak a kádárok, faesztergályosok, fazekasok. Az olcsó, praktikus és csinos nagyipari termékekkel nem tudnak versenyezni. A helyzet csak az élelmezési iparban vigasztaló Ügy látszik az emberi gyomor az egyetlen, mire függetlenül az időtől, korszellemtől, divattól, biztosan számítani és építeni lehet. A mészárosok, hentesek, pékek, nem csökkenő intenzitással folytatják iparukat és nem igen lehet hallani, hogy iparengedélyüket visszaadogatnák. Dacára Bicsérdinek ... A kézműipar általánosan halódó helyzetének enyhítésére — ez nyugodtan megállapítható — semmiféle intézkedés sem történt az állam illetékes hatóságai részéről. Súlyosbítására annál inkább. Adók, illetékek, taxák ezer válfajta nehezedik a szerencsétlen kézműiparra, mintha az állam feladatául tűzte volna ki a kézműipar likvidálását. Az állammal nemes versenyre kelnek a megyei és városi hatóságok is és a visszaadott ipar- engedélyek növekvő halmaza bizonyltja a vadászat sikeres eredményét. — A Creditul Industrial, ez a mesebeli intézmény, mely állítólag az ipar támogatására hivatott volna életre, úgy látszik csak önmagát adminisztrálja és táplálja. Csak a román iparostársadalom néhány ügyesen orientálódó tagja élvezi jótékony hatását és igy a kézműipar válsága szempontjából figyelembe alig jövő tényező. A kézműipar felett megkondult a lélekharang. És ha néha el is hallgat monoton hangja, ezt csak azért teszi, hogy helyet adjon az élénkebb dobpergésnek... ____________XII. ÉVP. 227. SZÁM. Bánsági gabonatőzsde Leopold és Róna temesvári cég jelentése Temesvár, Bánsági feladóállomásokon: Buza, 78 kg.-os, felsőbánsági Buza, 73—74 kg.-os, délbánsági Árpa Ótengeri Ujtengeri, dec.—jan. Zab Ujlisztek: Nagymalmi, 30/70 beosztásr Kismalmi Korpa promptra, zsákkal október 8. 570 lej 520 „ 310 „ 460 „ 300 „ 310 „ 920 „ 870 „ 240 Lengyelországban nagy keres* leinek örvend a romániai szöllő Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a lengyelországi román kereskedelmi követség jelentése alapján közli, hogy Lengyelországban a finomabb fajtájú és jó állapotban megérkező romániai szőlő iránt rendkívül élénk a kereslet és a romániai szőlőnek különösen Varsóban van kitűnő értékesítési lehetősége, miután Románián kivtil más állam nem szállit gyümölcsöt Lengyelországba. A lengyelországi szőlőárak nagyban 5.25—5.50 zloty között váltakoznak, mig de- tailban 8—10 zlotyt fizetnek egy kiló jóminö- ségü szőlőért. A minisztérium felhívja a romániai ter- pnelők figyelmét arra a körülményre, hogy szőlőszállitmányaikat lehetőleg a hét első napjaiban és minden körülmények között a pénteki nap előtt juttassák el Varsóba, mert ebben az esetben kitűnő árakat tudnak elérni. Bukarest tiltakozik a magas tüzifaárak ellen. Bukaresti tudósítónk jelenti: A kereskedelmi és iparkamara értekezletre hívta össze a fővárosi tüzifakereskedőket, hogy megvitassa velük a tűzifa ára rapid emelkedésének indokait. Bukarest lakossága élénken tiltakozik a magas tüzifaárak eile» és kormányhatósági intervenciót sürget a tüzi- fakereskedők ellen. Nemzetközi vasúti konferencia Bukarestben. Bukarestben október 7-én nemzetközi vasúti konferencia lesz, amelyen Lengyelország, Csehszlovákja és Románia vasúti szakértői vesznek részt. Az értekezleten a Mára- marost Bukovinával összekötő peage-vonal használatának kérdése kerül tárgyalás alá, amely vonal, — mint ismeretes — Lengyel- ország és Csehszlovákia területén vezet keresztül. A lejben fizetendő külföldi valuták nj átszámítási kulcsa. A CFR vezérigazgatósága október hó 2-án kezdődő érvényességgel a következőképpen állapította meg a vasúti szállításokért lejben fizetendő külföldi valuták uj átszámítási kulcsát: Arany- és svájci firank 33 lej, francia frank 7 lej, márka 41 lej, osztrák schilling 24 lej és 30 bani, pengő 30 lej, lengyel zloty 19 lej és 30 bani, cseh- korona 5 lej 20 bani, olasz lira 9 lej 20 hani, dinár 3 lej 10 bani, bolgár leva 1 lej és 80 bani, görög drachma 2 lej és 40 bani, belga frank (belga) 4 lej és 90 bani, norvég, dán éz svéd korona 44 lej, holland forint 68 lej és 50 bani, török lira 83 lej, danzingi forint 3! lej és 50 bani BÚTOR a nagy készletre való tekintettel mélgen leszállított árban Fischer Albert & Co cégnél Cluj, Calea Regele Ferdinand 61. (v. Ferencz 3ózsef-ut). — Kőris báló Lei 15.000 — Oszlopos emelt fűl- íungu háló Lei 20000’—, Féltele háló erotikus furnirral Lei 25,0000’—
