Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-31 / 249. szám
XII ÉVF. 249. SZÁM. IT I um— md «fer^rlTiMfe ■cjjggaa Meghiúsul a keleii jóvátételi konferencia Âz opfánspör megoldására, azáltal, hogy összekapcsolták a jóvátételi kérdéssel, mind kevesebb a remény (Bukarest, október 29.) A keleti jóvátételi kou- ferencia uj és ezúttal komoly akadály előtt áll. A. megoldatlan optánskérdést Tit.ulescu, Románia delegátusa idó'szerünek vélte beilleszteni a napirendbe azzal a céllal, hogy a jóvátétel nagy problémájával egyidejűleg elintézést nyerjen ez a tengeri kígyóvá dagadt ügy is. A román delegáció elnöke, ugv gondolta, hogy a kisantant támogatásával sikerülni fog a magyar delej.áfciót olyan helyzetbe hozni, melynek körülményei kényszerítő erővel fogják a magyaii részről is kioröszakclni az egyezséget. A lapok jelentéseikben legalább is ilyen természetű akciókról számolnak be, viszont ugyanakkor arról is hirt kapunk, hogy a magyar delieigáeió a leghatározottabb tiltakozáisát jelentette be a kéiüéar.ck ilyen magoldása ellen. A Briund-kormány lemondásának valósziniileg meg lesznek a maga kihatásai a tárgyalások menetére. Ez azonban -milsem változtat az újonnan előállott helyzeten, mely Románia és Magyarország egymásközötti viszonyát kedvezőtlenül determinálja. Titnlescu uj tétele épen ezért- meglepetésszerűen hatott, lényegesem ellenkezik az abbaziai, a san- ramo-i és a bécsi tárgyalások szellemével. Milyen meggondolás vezette Titulescut, mikor álláspontját olyan mereven és olyan hajthatatlanul körvonalazta? Diplomáciai siker? Nem hisszük. Titulescu sokkal jelentősebb külpolitikus, semhogy ideje és kedve lehetne mulékony és kétes értékű sikerekre vadászni. Sokkal kézenfekvőbb az a föltevés, hogy ft csehszlovák külpolitika ügynökei próbáltak ismét inrtrikáüni a kisantajnt meghitt fedezéke mögül. Romániának nyugati szom szádjával való megértő viszonya ugyanis nenj az a tisata viz, mélyben Benes és vezéakana nyugodtan lubickolhat. Massarykmtk legutóbbi, revízióval foglalkozó nvi- latkozatai a csehszlovák köztársaság külpolitikáját arra kényszerítik, hogy kiutat keressen, hogy Magyarország és a kisantant államai között mesterséges feszültséget idézzen elő és ebből a szempontból épen kapóra jött az optáns-pör, melynek a jóvátétellel való összekapcsolása megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarországgal szemben a kisantant testüleitileg felléphessen. Nagy küzdelem indult meg tehát Parisban, melynek következményei egyelőre még kiszámíthatatlanok. ügy a román, mint a magyar közvélemény feszült figyelemmel kiséri a tárgyalásokat, melyek ha zsákutcába kerülnek, úgy Keleteurópa konszolidációja jóidőre visszaesik. Magyarország annakidején azért mondott le Genfben a területi le- csatolások által okozott károk megtérítéséről, mert sikerült azt az Ígéretet kapnia, hogy az 1944-ig vállalt kötelezettségeken felül újabb jóvátételi terhek nem terhelhetik. A román delegáció bölcsességétől függ tehát a Dunamedence lelki békéje. Romániának hatalmi és geográfiai helyzete azt diktálja, bogyónál!® külpolitikát folytasson minden mel- lákgondolat és mindan idajétmulta szimpátiák kizárásával. Nemrégiben még máskép beszéltek A történeti előzményekhez hozzátartozik, hogy Maniu Gyula kormányrajutása után azonnal érintkezést keresett a magyar kormánnyal az optáns-pör gyakorlati megoldáí3a érdekében. S ba ma visszagondolunk azokra a beszédekre, melyek az egyes tárgyalások megnyitása alkalmával elhangzottak a román és a magyar delegációk vezetői részéről, csodálkozással kell megállapítanunk, hogy az akkor lefektetett elvek ma mennyire háttérbe szorultak. Lauga Ráscanu, a román delegáció elnöke Abbáziában 1928 december 26-án a zöld asztal mellett „solution practic“-ról beszél és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások ideje alatt minden elvi, jogi és politikai kérdést ki kell kapcsolni a megegyezés sikere érdekében. A hadi kártalanítások kérdése pedig egy alkalommal sem került felszínre, a nézeteltérés, mely a tárgyalások megszakítását eredményezte, az optánsoknak adandó kártalanítási összeg nagysága körül keletkezett. A magyar kormány 528 millió aranykoronáról fokoaatosan 13C millióna szállította le követelését, a román kormány 80-ról 100 millió aranykoronára emelte fel azt, az összeget, melyet az optánsoknak kártalanifás fejében hajlandó lett volna kifizetni. Sőt az egyezség még ezen a vonalon is létrejött volna, ha Magyarország a nyersanyagban történő kártallanitáis oszkomptálasára nézve kellő és kötelező errejü biztosítékot kap. Erre jött aztán Magyarországnak az az ajánlata, hogy az ügyet döntés végett a Népszövetség pénzügyi bizottsága elé kell terjeszteni. Románia azonban a maga részéről a megoldásnak ezt a módját elutasítja a magyar kormánynak július 15-iki jegyzékére adott válaszában. A magyar kormány jrul. 26-án újabb prepozíciókat kér, Vaida helyettes külügyminiszter augusztus 3-án válaszol és jegyzékében megállapítja, hogy Románia fenntartja előbbi ajánlatát, újabb engedményeket azonban az ország anyagi helyzetére való tekintettel, nem tehet, Amint látjuk tehát, a jóvátétel kérdése nem bukkant fel sem a tárgyalások, sem pedig a diplomáciai jegyzék váltások során. Épen ezért keltett meglepetést a Titulescu-féle tervezet, melyet fő- képen Románia szempontjából nem tartunk szerencsésnek, egyfelől, mert kivibetptlen, másfelől pedig azért, ni ivei a két ország relációit kedvezőtlenül fogja befolyásolni. Mert jobb ma egy kis külpolitikai zavar, szerintük, mint holnap egy nagyobb belpolitikai bonvocsa k (x illette-penge egyetlen minőségben lé etezíJ ..... és minden egyes penge olyan éles, a- mennyire étes a legjobb acél csak lehet. Ha pengét vásárol, kérjen eredeti CilletteL Gillette dalom. A külpolitikában pedig tisztán kell látni, mert minden országnak meg vannak a maga különleges érdekei, amelyeket egy esetleges mulékony papir-siker kedvéért nem szabad figyelmen kivül hagyni. Ez a tétel áll Romániára nézve is. Az optánsok birtokainak kisajátítása körül igazságtalanságok történtek. Ezt annakidején elismerték a román lapok is. A Maniu Gyula kormánya pedig hajlandóságot mutatott a múltban elkövetett jóhiszemű, vagy kevésbbé jóhiszemű hibák rekompenzálására. A megoldásra váró kérdésnek ez az egyedüli igazságos és tárgyilagos formája. A rend és a törvényesség kormányát erről az útról sem külső, sem belső szirénhangnak nem szabad le- tériteniök. Kakassy Endre. Az angol sajtó a ktsantantot, a francia sajtó Magyarországot vádolja a keleti konferencia meghiúsulásáért (Paris, október 29.) A keleti jóvátétel! konferencia tegnap az esti órákig tartott ülésén jelentést szövegeztek meg, mely szerint a konferencia nem tudja megoldani az összes elébe utalt feladatokat és ezentúl az osztrák és a bolgár jóvátételek kérdéseivel fog kizárólag foglalkozni. Ezt a határozatot azért hozták, mivel a magyar kormány delegátusa , elutasította az optánsperből származó követeléseknek a jóvátételi számlára történő beszámítását s igy a trianoni szerződéssel kapcsolatos pénzügyi kérdések likvidálása a konferencián megoldhatalanná vált. (Budapest, október 29.) A keleti jóvátételi konferencia meghiusulásáról Pékár Gyula, a külügyi bizottság elnöke nyilatkozatot adott ki a sajtó számára. Kijelentése szerint a magyar álláspont a konferencián az volt, hogy az optánspert, amely kizárólag a döntőbíróság hatáskörébe tartozik,*nem szabad összezavarni az általános jóvátételi kérdéssel. Magyarországnak szilárd elhatározása, hogy lOlS an túl semmiesstija sem fag fizatni jóvátételt és a törekvésében a nagyhatalmak is támogatni fögjak. Ha Magyarországot azzal vádolják meg, hogy juridikum helyett politikumot csinál, és politikai kérdéssel áll elő majd Genfben, úgy ez csak azt jelenti, hogy Magyarország azt csinálja, amit a kis- antant államok csináltak eddig. A keleti jóvátételi bizottság egyelőre tovább folytatja munkáját, az illetékessége alá tartozó többi kérdések megtárgyalása tekintefében. A bizottság ma az .osztrák s a bolgár megbízottakat hallgatta meg. t A francia lapok, igy az Echo de Paris és a Petit Párisién Magyarországot okolják a konferencia meghiúsulásával. Sauerwein, a Matin vezércikkében ugyancsak Magyarországot okolja és azt mondja, liogy mig Magyarország nem akart fizetnLa béko- serződés 250. cikkéből kifolyólag, óriási öskzege^et követel, igy például Jugoszláviától 1400, Romániától pedig 800 millió frankot. Magyarország mellett imák az angol lapok, igy a Times, amely vezércikkében a kisantantot okolja azért, hogy a konferencia zsákutcába jutott. A newyorkl tőzsdén Ismét kitört a pánik A gabonaárak annyira leestek, bogy a termelő területeken zavargásoktól kssi tartani (Newyork, október 29.) A tőzsdén tegnap tovább tartott az eladási hullám. Óránkint másfélmillió részvény cserélt gazdát s az egész forgalom tegnap is meghaladta a tízmilliós számot üzletkötésekben. A bankok az újabb árhanyatlásra nem voltak elkészülve s különösen az acélértékeket igyekeztek tartani, mig a többi értékpapíroktól teljesen megvonták támogatásukat Igen nyugtalanító tünet volt a vasúti értékek árhanyatlása. Ezek a papirok is tiz-tizenöt pontot estek az eddig elért mélypont alá. A Wall Street környéke állandóan rendkívüli élénkséget mutat. Az autóbuszvállalatok kiránduló-járatait ellepik a filmoperatőrök, fényképészek újságírók, stb. s a zsúfolt kocsik állandóan szállítják a kiváncsiakat is. Az általános amerikai lehangoltságban csak néhány tréfás plakát hirdeti az amerikai humort. Az utóbuszokra Hatalmas hetükkel feliratot festettek, amely körülbelül ezt jelenti: itt, a Wall Streeten látható a bikák (hausse-ra játszó azsiótőrök) és a medvék (baisse-re törő tőzsdések) harca, de a végén mindig a bárány (a kisemberek) adják meg az árát. A londoni Reuter távirati iroda montreali jelentés szerint az összes kanadai tőzsdéken is mélypontot értek e! a gabonaárak. A newyorki lapokhoz érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a lakosság hangulata a termelő területeken igen elkeseredett, úgyhogy zavargásoktól tartanak.
